Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
A visszavonást követelő „El a kezekkel a magyar sporttól!” nyilatkozat 2026. október 8-án valóban megjelent, és a sportvezetői összeférhetetlenségről szóló kormányzati tervezetről a legtöbb dolgot helyesen írja le: korlátozza, kit lehet vezetőnek választani, a hivatalban lévőknek is távozniuk kellene, és a tisztség megszűnése után négy évig tiltana. Azt viszont semmi nem igazolja, hogy „a magyar sportegyesületek” egységesen adták ki: nyilvánosan két érintett klubelnök, Kubatov Gábor és Deutsch Tamás tette közzé, aláírói lista nincs. Hogy a tervezet alaptörvény-ellenes-e, arról nincs döntés.
Időrend: minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát „a kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormány, a Fidesz pedig ellenzékben van. A miniszterelnök szeptember 18-án jelentette be a sportvezetői összeférhetetlenségi szabályokat, és a kormány aznapi közleménye is ismertette őket. A Belügyminisztérium szeptember 28-án tette közzé a törvénytervezetet társadalmi egyeztetésre, október 6-i véleményezési határidővel. A tiltakozó közlemény október 8-án este jelent meg.
A tervezet tartalma: a sporttörvény új 15/B. §-a szerint a politikai szolgálati, biztosi és szakmai felsővezetők, valamint a többségi állami cégek vezetői a beosztásuk alatt és a megszűnését követő négy évig nem lehetnek sportegyesület, sportszövetség vagy sportvállalkozás vezetői. Nem lehetnek sportiskola-igazgatók és utánpótlás-alapítványi kurátorok sem. A megyei közgyűlési elnökökre és a pártelnökökre a 15/C. §, az országgyűlési és az EP-képviselőkre a két jogállási törvény módosítása ugyanezt írja elő. A személyi összeférhetetlenség a 15/D. § szerint nem vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyeknek január 1-jén 500-nál kevesebb igazolt sportolójuk van. Külön kizárási ok, ha egy szervezet a vezető hivatali ideje alatt valótlan adatot szolgáltatott, vagy célellenesen használta fel az állami támogatást, és a támogatást ezért visszavonták. Ilyenkor a vezető négy évig nem választható meg, de csak a döntés véglegessé válása és a bírósági út lezárulta után, és csak a hatálybalépést követő új választásokra. A hivatalban lévő érintetteknek 30 napon belül nyilatkozniuk kell, és 60 napon belül meg kell szüntetniük az összeférhetetlenséget.
A tervezetről szóló tényleírások tehát helytállnak: a szabály valóban korlátozza, kit választhat meg a tagság, a hivatalban lévőknek is távozniuk kellene, és a négyéves tilalom a már megszűnt tisztségekre is kiterjed. Az „általános eltiltás” kifejezés viszont túlzó, mert a tilalom meghatározott tisztségekre, nagyobb szervezetekre és véglegesen megállapított támogatási szabálytalanságra korlátozódik. Az alaptörvény-ellenesség az aláírók jogi álláspontja: erről eddig senki nem döntött.
A nyilatkozat köre: az MTI, a 24.hu, az Infostart és a Világgazdaság beszámolója egyezik abban, hogy a közlemény Kubatov Gábor (FTC) és Deutsch Tamás (MTK) Facebook-oldalán jelent meg egy időben. A szabály mindkettőjüket érinti: Kubatov korábban országgyűlési képviselő volt, Deutsch EP-képviselő. A Világgazdaság szerint „több egyesület elnöke” követeli a visszavonást, de egyik forrás sem közöl tételes klub- vagy olimpikonlistát. A közlemény szövege szerint olimpikonok, sportolók, edzők és szurkolók „felemelték a szavukat” a javaslat ellen. Ez nem jelenti azt, hogy aláírták volna a nyilatkozatot. Hogy a magyar sportegyesületek „egységesen” állnak mögötte, azt a nyilvános adatok nem igazolják.
„2026. október 8-án megjelent egy közös nyilatkozat „El a kezekkel a magyar sporttól! A magyar sportegyesületek közös kiállása” címmel, amely a sportvezetői tilalmi rendszerről szóló törvénytervezet haladéktalan visszavonását követeli.”
Az MTI-alapú 24.hu-cikk és az Infostart október 8-i beszámolója szerint a közlemény csütörtök este egy időben jelent meg Kubatov Gábor (FTC) és Deutsch Tamás (MTK) Facebook-oldalán, és szó szerint ezt a címet és követelést tartalmazza.
„A nyilatkozatot a magyar sportegyesületek egységesen adták ki, és olimpikonok, sportolók, edzők, sportvezetők és szurkolók is csatlakoztak hozzá.”
Egyik beszámoló sem közöl aláírói listát. A közleményt nyilvánosan két klubelnök tette közzé, és a szabály mindkettőjüket közvetlenül érinti. A szöveg csak annyit állít, hogy olimpikonok és mások „felemelték a szavukat” a javaslat ellen, azt nem, hogy aláírták volna a nyilatkozatot.
„A sportvezetői összeférhetetlenségről a kormány törvénytervezetet készített.”
A Belügyminisztérium 2026. szeptember 28-án tette közzé társadalmi egyeztetésre a sportszervezeti összeférhetetlenségről szóló törvény tervezetét normaszöveggel és indoklással. A véleményezési határidő október 6. volt. A tervezet a sporttörvényt, az Országgyűlésről, az EP-képviselőkről, az államháztartásról és a kormányzati igazgatásról szóló törvényt módosítaná.
„A tervezet beleszólna abba, kiket választhat meg vezetőnek egy sportegyesület tagsága.”
A tervezett 15/B. § szerint a politikai felsővezetők, a képviselők, a megyei közgyűlési elnökök, a pártelnökök és az állami cégvezetők nem lehetnek elnökök, alelnökök vagy elnökségi tagok, és nem is választhatók meg. A személyi összeférhetetlenség a 15/D. § szerint csak az 500 vagy több igazolt sportolós szervezetekre vonatkozik.
„A tervezet már megválasztott sportvezetők távozását is kikényszerítené.”
A tervezett 78/ZS. § szerint a hivatalban lévő érintetteknek a hatálybalépéstől számított 30 napon belül nyilatkozniuk kell, és az összeférhetetlenséget 60 napon belül meg kell szüntetni. Ugyanezt írja elő a tervezet a képviselőkre és az EP-képviselőkre is. A támogatási szabálytalansághoz kötött kizárást viszont csak a hatálybalépés utáni új választásokra kellene alkalmazni.
„A tervezet korábbi és jelenlegi, jogszerűen betöltött közéleti tisztségekhez négyéves sportvezetői eltiltást kapcsolna.”
A tervezet szerint az összeférhetetlenség a tisztség ideje alatt és a megszűnését követő négy évig áll fenn. Ez a jelenlegi és a négy éven belül megszűnt politikai és állami tisztségekre, valamint a képviselői mandátumokra egyaránt vonatkozik.
„A tervezet sérti az Alaptörvényben biztosított egyesülési szabadságot, a jogbiztonságot és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.”
Ez az aláírók jogi álláspontja. A tervezetről bíróság vagy az Alkotmánybíróság nem döntött, és a tervezetet el sem fogadták. A szöveg szerint a tilalmak a kihirdetés utáni 45. napon lépnének hatályba, a már hivatalban lévők pedig 30, illetve 60 napos átmeneti időt kapnának.
„A tervezet a közpénzek ellenőrzésére hivatkozva a sportvezetők általános eltiltását vezetné be.”
A személyi összeférhetetlenség csak a felsorolt politikai és állami tisztségekre és az 500 vagy több igazolt sportolós szervezetekre vonatkozik. A támogatáshoz kötött négyéves kizárás pedig csak akkor alkalmazható, ha a támogatást valótlan adatszolgáltatás vagy célellenes felhasználás miatt végleges döntéssel visszavonták, és a bírósági jogorvoslat lezárult.
A kiállást változtatás nélkül közlöm: “El a kezekkel a magyar…
❗️„EL A KEZEKKEL A MAGYAR SPORTTÓL!” – Közös nyilatkozatban tiltakoznak a magyar sportegyesületek a kormány törvénytervezete…
Nincs több poszt2 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
