Időrend. A Pénzügyminisztérium 2026. október 5-én tette közzé a szeptemberi gyorstájékoztatót. A vizsgált hónapok a 2026. április 12-i kormányváltás, illetve a Tisza-kormány május közepi hivatalba lépése utánra esnek. Az összevetés alapja, a 2025-ös év és a 2026. január–áprilisi időszak viszont még az Orbán-kormány idejéhez tartozik.
A számok pontosak. Szeptemberben a központi alrendszer 92,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a tavalyi 303,2 milliárd után. A kilenchavi egyenleg −5261,9 milliárd forint, ebből 2186,9 milliárdot az augusztusi RRF-előfinanszírozás tesz ki. E nélkül a hiány 3075,0 milliárd forint, 253,7 milliárddal kevesebb, mint 2025 első kilenc hónapjában (−3328,7 milliárd). Pontatlan viszont, hogy a halmozott hiány „nagyobb részét” az egyszeri tétel okozza: az RRF-tétel a kilenchavi hiány 41,6 százaléka. Az ehhez tartozó uniós bevétel a minisztérium szerint várhatóan decemberben érkezik. A Költségvetési Tanács szerint ez a Bizottság pozitív értékelésén múlik, a végső folyósítási határidő december 31.
A kormányváltás utáni javulás. A minisztérium augusztusi közlése szerint áprilisig 3849,8 milliárd forint hiány gyűlt össze, 919,3 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A május–szeptemberi egyenleg az RRF-tétel nélkül kb. 775 milliárd forintos többlet, egy évvel korábban kb. 398 milliárdos hiány. A különbség kb. 1173 milliárd forint, ez kerekítve megfelel az „1200 milliárdnak”. Ez azonban öt naptári hónapot fed le, nem négyet: a kormány május 12-én lépett hivatalba. Az összeg csak akkor jön ki, ha az augusztusi RRF-előfinanszírozást kihagyjuk. Ha benne hagyjuk, a május–szeptemberi egyenleg rosszabb a tavalyinál, mert augusztusban 2311,2 milliárd forint volt a hiány a tavalyi 239,1 milliárd után.
A javulás okai. A minisztérium jelentései szerint a fő tényező a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak visszafogása. Júliusban ez mintegy 300 milliárd forint volt, szeptemberben pedig e kiadások 247,5 milliárddal maradtak el a tavalyitól. Ugyanezek a jelentések más tényezőket is megneveznek. Júliusban 157 milliárddal több adó- és járulékbevétel folyt be. Szeptemberben a közüzemi szolgáltatások támogatása a kifizetések eltérő ütemezése miatt 154 milliárddal volt alacsonyabb. A szakmai fejezeti előirányzatok szeptemberi csökkenésében a minisztérium szerint átmeneti tényezők is szerepet játszottak. A nettó kamatkiadás a részletes jelentések szerint április végéig 818,8, augusztus végéig 1027,6 milliárddal volt kisebb a tavalyinál. A május–augusztusi kamatmegtakarítás tehát kb. 209 milliárd forint, szeptemberben viszont a bruttó kamatkiadás 91,6 milliárddal magasabb volt. A költségvetés-módosító T/566. számú javaslat maga is rögzíti, hogy a kedvező számoknak „csak egy része épül be tartósan” az éves egyenlegbe. Azt is írja, hogy az év első négy hónapjában a költségvetési szervek és fejezeti előirányzatok éves várható kiadásainak több mint 40 százaléka már kifizetésre került. A kiadáscsökkenés részben ennek az év eleji előrehozásnak a tükörképe. Olyan tételes kimutatást, amely a megtakarítást „felesleges és túlárazott” kiadások leállításához kötné, nem találtunk.
Az egész éves kép. A kamatkiadások január–szeptemberben 726,2 milliárddal csökkentek, ez több, mint a 253,7 milliárdos éves javulás. Kamatkiadások nélkül számolva a kilenchavi egyenleg 472,5 milliárddal rosszabb a tavalyinál. A kamatmegtakarítás nagyobb része még a kormányváltás előtti hónapokban keletkezett. A kormányváltás utáni időszakban tehát valóban jelentős a kiadási oldal javulása, az év egészét nézve azonban a javulás a kamatkiadások csökkenésén múlik.