Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
Az ÁBTL főigazgatója 2026. november 5-én valóban elismerte, hogy Lezsák Sándoron kívül további 163 megfigyelt neve kerülhetett tévesen a hálózati személyek nyilvános adatbázisába, a hibát informatikai problémával és rövid feldolgozási idővel magyarázta, és az adatokat eltávolították; a lemondásról, a Lezsák család bírósági lépéseiről, a Fidesz követeléseiről és Magyar Péter bocsánatkéréséről szóló állítások is pontosak; a kormányzati határidőnyomás viszont következtetés, és nem igazolt, hogy az 1956 után elítélt dr. Kálmán János a tévesen közzétett 164 név között lett volna: ezt kizárólag egy fideszes képviselő családi beszámolóra épülő közlése állítja, a levéltár a nevekről nem adott tájékoztatást.
Időrend: a nyitottaktak.hu adatbázis 2026. november 4-én indult el, a Tisza-kormány idején, az ÁBTL-ben tartott sajtótájékoztatón, amelyen Magyar Péter miniszterelnök és Cseh Gergő Bendegúz főigazgató is felszólalt. Az első körben a 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagos H-adattár vált kereshetővé. Lezsák Sándor neve ekkor a hálózati személyek között jelent meg. Az ÁBTL november 5-én reggel közleményben ismerte el, hogy a név informatikai hiba miatt került oda, mert Lezsák a szalagokon megfigyeltként szerepel. Délelőtt Magyar Péter a Facebookon bocsánatot kért tőle, kora délután a Fidesz–KDNP sajtótájékoztatót tartott, napközben pedig a főigazgató a Telexnek és az MTI-nek is nyilatkozott.
A Telex november 5-i beszámolója szerint a főigazgató azt mondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól október elején Excel-táblában kapott adatokat alig egy hónap alatt kellett szétválogatni. Átmásoláskor a megfigyelteket jelölő 05-ös kódú nevek egy része is a nyilvános állományba került. Lezsákon kívül 163 megfigyelt neve „kerülhetett ki”, ezeket eltávolították; az MTI-nek ugyanő „mintegy 160” nevet mondott. A Lezsák család bírósághoz fordulást jelentett be és a főigazgató lemondását követelte, Bóka János három miniszter távozását követelte, Rétvári Bence pedig a kormány által szabott határidőt okolta. Ez utóbbi politikai következtetés: a főigazgató a hibát a szűkös feldolgozási idővel magyarázta, de kormányzati nyomásról nem beszélt.
Dr. Kálmán János esete november 5-én este került elő. Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy Kálmán János, „egykori '56-os elítélt” is a tévesen szereplők egyike, és a történetét a fia és az unokája mesélte el neki. A bejegyzést átvevő Konfront összefoglalója szerint Kálmán katonabíró volt, 1949-ben megfosztották tisztségétől, 1956 után öt év börtönre ítélték, 1991-ben rehabilitálták. A Konfront feltételes módban fogalmaz („tévesen szerepelhetett”). Takács saját szövege nem állítja, hogy Kálmán a főigazgató által megnevezett 163 név között volt: azt írja, hogy továbbra sem tudni, hányan szerepelnek még tévesen. A 164 fős körhöz kötést a bejegyzést továbbadó közlések tették hozzá.
Kálmán János szereplését a hibás listán nem erősítette meg független forrás. Az ÁBTL közleménye és a főigazgató nyilatkozatai csak Lezsák Sándort nevezik meg, a többi érintett nevét a levéltár nem tette közzé. Az Esti Hírlap november 5-i cikke kifejezetten rögzíti, hogy Kálmán János esetében nincs olyan levéltári állásfoglalás, amely tisztázná, milyen minőségben szerepelt a nyilvántartásban. Kálmán életrajzi adatairól (elítélés, rehabilitáció) sem került elő a családi beszámolón és Takács közlésén kívül más forrás. Mivel a főigazgató szerint a tévesen kikerült neveket már eltávolították, a hiba ténye most utólag sem ellenőrizhető az adatbázisból. Az állítás ezért egy érdekelt politikai szereplő közlésén alapul. Ha lezárt tényként hangzik el („kiderült”), az hamis bizonyosságot ad. Az ügy többi eleme – az ÁBTL hibájának elismerése, a 164-es nagyságrend, az adatok eltávolítása és a miniszterelnöki bocsánatkérés – dokumentált.
„Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint Lezsák Sándor mellett több ezer olyan ember neve is szerepelhet a mágnesszalagokon, aki a kommunista rendszer megfigyeltje volt, nem pedig együttműködője.”
A Telex november 5-i cikke szerint Cseh Gergő Bendegúz azt mondta, hogy a 05-ös kóddal Lezsákon kívül „még több ezer olyan embernek a neve is szerepelhet megfigyeltként a mágnesszalagon”, aki nem volt együttműködő. Ez a szalagok tartalmára vonatkozik, nem a nyilvános felületre.
„Lezsák Sándor a mágnesszalagokon megfigyeltként szerepel, nem hálózati személyként, a neve informatikai hiba miatt jelent meg a hálózati személyek nyilvános adatbázisában.”
Az ÁBTL november 5-i reggeli közleménye kimondja, hogy Lezsák neve „nem hálózati személyként, hanem megfigyelt személyként” szerepel a szalagokon, és technikai hibáról ír. A levéltár elnézést kért tőle.
„Az ÁBTL főigazgatója szerint Lezsák Sándoron kívül további 163 megfigyelt személy neve került tévesen a hálózati személyek nyilvános adatbázisába, vagyis összesen legalább 164 név.”
A Telex november 5-i cikke szerint a főigazgató azt mondta, hogy Lezsákon kívül 163 megfigyelt neve „kerülhetett ki” a nyilvános adatbázisba, és ezeket eltávolították. Az MTI-nek ugyanő „mintegy 160” nevet mondott. A számot tehát a főigazgató adta meg, feltételes módban.
„A levéltár október elején kapta meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól a mágnesszalagok adatait, alig egy hónapja volt a feldolgozásra a november 4-i közzétételig, és az átmásoláskor olyan megfigyeltek nevei is átkerültek, akiket ki kellett volna szűrni.”
A Telex november 5-i cikke szerint az adatok október elején, Excel-adatbázisban, egyetlen mezőbe zsúfolva érkeztek az AH-tól; a szétválogatásra alig egy hónap jutott, és átmásoláskor a megfigyelteket jelölő 05-ös kódú nevek is átkerültek.
„A kormány elvárása volt, hogy az adatokat minél gyorsabban tegyék közzé, és emiatt kerülhettek ki hibás adatok.”
A november 4-i dátum rögzített határidő volt, és a főigazgató a hibát a rövid feldolgozási idővel magyarázta, kormányzati nyomásról azonban nem beszélt. A határidőnyomásra visszavezetett politikai felelősség Rétvári Bence november 5-i állítása és következtetés, nem megállapított tény.
„Magyar Péter miniszterelnök 2026. november 4-én részt vett az ügynökakták adatbázisának bemutatásán.”
A november 4-i beszámolók szerint a nyitottaktak.hu indulásakor az ÁBTL-ben tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter is felszólalt, Cseh Gergő Bendegúz főigazgató mellett.
„Lezsák Anna szerint felvetődik, hogy nem véletlen hiba, hanem szándékos manipuláció történt, és közölte, hogy édesapja bírósághoz kíván fordulni, a jogi lépések előkészítése folyamatban van.”
A 24.hu november 5-i tudósítása szerint ezt mondta: „édesapám a történtek miatt bírósághoz kíván fordulni. A szükséges jogi lépések előkészítése folyamatban van”, és azt is, hogy joggal vetődhet fel a tudatos manipuláció kérdése.
„A Fidesz miniszteri lemondásokat követelt, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását helyezte kilátásba, és az ÁBTL főigazgatójának lemondását is követelték.”
A 24.hu és a Telex november 5-i tudósítása szerint Bóka János Ruff Bálint, Tarr Zoltán és Tanács Zoltán távozását követelte, ennek elmaradása esetére vizsgálóbizottságot helyezett kilátásba; Lezsák Anna Cseh Gergő Bendegúz azonnali lemondását követelte.
„Az ÁBTL főigazgatója nem zárta ki a lemondását, és azt mondta, hogy az adatbázis kijavítása után foglalkozik ezzel.”
A Telex november 5-i cikke szerint a lemondásra vonatkozó kérdésre ezt felelte: „Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre”.
„Magyar Péter miniszterelnök bocsánatot kért Lezsák Sándortól.”
A Telex november 5-i cikke szerint a Facebookon írta: „Mivel telefonon nem sikerült elérnem Lezsák Sándort, ezért itt szeretnék tőle bocsánatot kérni, amiért a Levéltár informatikai rendszerének hibája miatt tévesen bekerült a neve”.
„Dr. Kálmán János, az 1956-os forradalom után elítélt egykori katonabíró neve is a tévesen a hálózati személyek közé került 164 megfigyelt között szerepelt a nyilvános adatbázisban.”
Az állítás egyetlen forrása Takács Péter fideszes képviselő november 5-i bejegyzése, amely a család elbeszélésére hivatkozik; saját szövege a 164-es körhöz nem is köti, csak azt írja, hogy Kálmán „egyike” a tévesen szereplőknek. Az ÁBTL a tévesen közzétett nevek listáját nem hozta nyilvánosságra, Kálmán Jánosról levéltári állásfoglalás nincs, a róla szóló cikkek csak Takácsot idézik.
❗️MÁR EGY ’56-OS HŐST IS AZ ÜGYNÖKÖK KÖZÉ SOROLTAK! Újabb megrendítő történet derült ki a botrányos…
❗Újabb súlyos részletek derültek ki a Magyar Péter által tegnap bemutatott ügynökadatbázis körüli botrányról: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz elismerte: Lezsák…
“Több ezer olyan embernek a neve is szerepelhet megfigyeltként a mágnesszalagon, akik valójában nem együttműködők voltak.”
Nincs több poszt3 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
