Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaLannert Judit új Oktatás politikája! A gyermekeknek valóban…
Lannert Judit minisztériuma valóban nagyobb szerepet szán a fejlesztő értékelésnek, és az alsó tagozaton a szöveges értékelés kezdeményezését javasolja az osztályzás helyett; ez azonban 2026 augusztusa óta nem kötelező ajánlás az iskoláknak, az 1–5-ös osztályozás megszüntetéséről nem született döntés, a jegyek teljes kivezetését pedig egy civil platform vitaanyaga javasolja, nem a minisztérium.
Az elsődleges forrás az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium „Legyen élmény a tanulás!” című javaslatcsomagja. A kormány honlapján 2026. augusztus 8-án jelent meg, vagyis a 2026. április 12-i kormányváltás után, Lannert Judit minisztersége idején. Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár küldte meg az általános iskoláknak. A 14 pont közül a 8. „A fejlesztő értékelés megerősítése”. Célja szerint az értékelés ne pusztán minősítsen, hanem a tanuló fejlődését és következő tanulási lépéseit támogassa. Javasolt megoldásként személyre szabott visszajelzési gyakorlatot, fejlesztő értékelési mintákat és tanulói önértékelést nevez meg, valamint azt, hogy az iskola „kezdeményezze a szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazását”. A fejlesztő értékelés nagyobb szerepe tehát a minisztérium hivatalos dokumentumában szerepel.
Három dolog azonban pontosítja a képet. Először: ajánlásról van szó. A miniszter és a tárca közlése szerint az iskolák maguk döntik el, mely elemeket vezetik be, és szükség szerint a pedagógiai programjukat módosítják. Másodszor: a csomag csak az alsó tagozatra vonatkozik. Az Eduline 2026. október 8-i összefoglalója szerint a hatályos köznevelési szabályok alapján első osztályban egész évben, második osztályban félévig most is szöveges értékelés jár, utána 1-től 5-ig osztályoznak. A szöveges értékelés tehát nem új elem, a minisztérium a kiterjesztését ajánlja. Harmadszor: az osztályozás teljes kivezetését, vagyis azt, hogy az iskolában ne legyen számszerű eredményt adó értékelés, a Civil Közoktatási Platform 2026 szeptemberében közzétett, Nahalka István által összeállított stratégiai javaslata tartalmazza. Az Eduline szerint ez vitaindító anyag, egy-két évtizedes időtávra, nem kormányzati döntés.
A mérce és a követelmények „felszámolását” feltételes figyelmeztetésként fogalmazzák meg, nem kész tényként. A minisztérium dokumentumai ilyen lépést nem tartalmaznak: a 14 pont az értékelés formájáról szól, a tantervi követelmények eltörléséről nem. Annak megítélése, hogy a gyerekeknek mire van szükségük, értékítélet, ezért nem kapott minősítést.
„Lannert Judit oktatáspolitikájában sokkal nagyobb szerepet kap a fejlesztő értékelés.”
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 2026. augusztus 8-án közzétett, 14 pontos alsó tagozatos javaslatcsomagjának 8. pontja „A fejlesztő értékelés megerősítése” címet viseli. Eszerint az értékelés a tanuló fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit támogassa, „ne pusztán minősítsen”.
„Lannert Judit oktatáspolitikája az osztályzatok visszaszorítását célozza.”
A javaslatcsomag szerint az iskola „kezdeményezze a szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazását”, ami alsó tagozaton a jegyek helyett szöveges értékelést jelenthet. Ez azonban az iskolákra bízott, nem kötelező ajánlás. A jogszabályt nem módosították, az 1–5-ös osztályozás megszüntetéséről nem született döntés. A hagyományos osztályozás teljes kivezetését a Civil Közoktatási Platform 2026. szeptemberi vitaanyaga javasolja, nem a minisztérium.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
