Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaHölgyeim és Uraim, ez a kormánypropaganda színvonala. “Konteó jogász” meg “mi hazánk sámán” és hasonló vagyok. Persze érvek nincsenek. Mindezt azért, mert el merészeltem mondani a Tisza 4 gigawattnyi szélparkjával…
A poszt vitapartnerét bizonyíték nélkül minősíti a Tisza által futtatott kormánypropagandistának, a 4000 MW-os csatlakozási pályázati keretet pedig „a Tisza szélparkjaként" és szándékos, magyar fejlesztéseket kizáró külföldi érdekként mutatja be, holott a tervezet ilyen kikötést nem tartalmaz.
A poszt 2026. augusztus 21-én este jelent meg, egy Keresztes Attila nevével jegyzett bejegyzés képernyőfotójával, amely a szerzőt „konteó jogásznak", „Mi Hazánkos köztársaságielnök-jelöltnek", „sámánnak" és „konteógyárosnak" nevezi. A képen látható két elem ellenőrizhető és igaz: a Mi Hazánk 2026. július 30-i, az MTI Nemzeti Közleménytárában megjelent közleménye szerint a párt valóban Tóth Máté energiajogászt jelölte a köztársasági elnöki tisztségre, a szélerőműveket pedig a szerző ugyanaznap délelőtti, nyolc pontos bejegyzésében részletesen kritizálta.
A poszt saját, új tényállításai viszont nem állnak meg. Keresztes Attila a nyilvános adatok szerint nem kormányzati szereplő: az Astrasun Solar Nyrt. saját vezetői bemutatkozása szerint jogász, a társaság jogelődjének 1998-as alapítása óta felel a hosszú távú üzleti stratégiáért, és a 2000-es évek közepétől fordult a megújuló energiatermelés felé. Az Economx 2026. augusztus 4-i interjújában az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatójaként szólal meg, és abban a szövegben nemcsak a Fidesz-korszak szélerőmű-ellenes kommunikációját, hanem a mostani kormányzatot is kritizálja: a KÁT-os naperőművek ellehetetlenítésére irányuló lobbival szemben szerinte „a Tisza kormányzat nem állt ki egyértelműen elutasítóan". A „kormánypropaganda", a „kormánypropagandista" és az, hogy őt „a tisza futtatja", ehhez képest olyan politikai minősítés, amely mögé sem párttisztséget, sem kormányzati megbízást, sem szerződést nem sikerült találni — ez az állítás így ellenőrizetlen marad.
Az a kategorikus közlés, hogy a vitapartner „soha, semmilyen szélerőmű építésében" nem vett részt, szintén nem igazolható: nyilvános projektlista nincs, a cég profilja napenergiás, de a hiány bizonyítása természeténél fogva nem lehet teljes. A szerző saját szakmai előéletéről ugyanaznap közölt állításai — projektszerződések, perek, jogszabályszöveg — jogi munkára vonatkoznak, nem építési részvételre; a hivatkozott tizennégy éves publikáció, illetve az „ellene hozott" kormányrendelet állítása független dokumentummal nem volt megerősíthető.
A „Tisza 4 gigawattnyi szélparkja" fordulat pontatlanul adja vissza, amiről a döntés szól. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2026. augusztus 13-i miniszteri rendelettervezetének 18. §-a szerint 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW, majd 2027. január 1. és 2030. december 31. között összesen legalább 4000 MW névleges teljesítményű szélerőmű közcélú hálózati betáplálását lehetővé tevő csatlakozási teljesítményt kell meghirdetni. Ez meghirdetendő hálózati csatlakozási keret, nem megépülő 4 GW-os szélpark, ahogy a Portfolio elemzése is kimondja; a poszt napján, augusztus 21-én az egyeztetési határidő éppen lejárt, kihirdetett rendelet még nem volt. Az is kimarad, hogy a 199 méteres magassági korlát, a 700 méteres védőtávolság, a legalább 25 elsőbbségi zóna és a 4 GW-os aukciós terv az uniós helyreállítási terv mérföldkövei, amelyek a korábbi ciklus vállalásaira épülnek.
A poszt legsúlyosabb eleme a szándék tulajdonítása: a szélerőmű „külföldi érdek", amely „szándékosan nem a magyar kísérleteknek, szabadalmaknak nyit teret". A tényállítás egyik fele védhető: komplett, nagy hálózati turbinát Magyarországon nem gyártanak, az MVM Zöld Generáció saját 23 MW-os parkját is a dán Vestas turbinái alkotják, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság korábbi álláspontja pedig 25–30 százalékos hazai hozzáadott értékről és alkatrész-beszállításról szól. A szándékra viszont nincs bizonyíték: a megnyitott normaszöveg sem magyar gyártót vagy hazai beszállítói arányt előíró feltételt, sem külföldi pályázót előnyben részesítő kikötést nem tartalmaz; ellenkezőleg, pályázati előnnyé teszi a legfeljebb 30 százalékos állami vagy önkormányzati vételi jogot és a hosszú távú önkormányzati áramértékesítést. Magyar függőleges tengelyű szélturbina-fejlesztések valóban léteznek — a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2024. március 28-i közlönye használatiminta-oltalmat közöl ilyen szerkezetre, egy 2024-es ágazati cikk pedig nemzetközi szabadalmi bejelentésről ír —, de ezek prototípus, illetve oltalmi szakaszban lévő megoldások, nem több megawattos hálózati turbinák; arra, hogy a szabályozás kizárná őket, egyetlen rendelkezés sem utal.
Végül a „ilyen mélyen soha nem volt semelyik kormány alatt sem a kormánypropagandisták színvonala" típusú összevetés mérce nélküli értékelés, a „pojáca", „kimustrált házalóügynök", „no-name" minősítések pedig érzelmi töltetet adnak egy olyan szakpolitikai vitának, amelynek tényadatai — anyagigény, kihasználtság, hálózati költség — egyébként ellenőrizhetők.
„A szerzőt kritizáló Keresztes Attila kormánypropagandista, akit „a tisza futtat".”
Keresztes Attila az Astrasun Solar Nyrt. igazgatóságának elnöke, a cég saját bemutatkozása szerint 1998 óta a vállalat stratégiájáért felel; párttisztségre, kormányzati megbízásra vagy szerződésre utaló nyilvános adat nem került elő. Az Economx 2026. augusztus 4-i interjújában a mostani kormányzatot is kritizálja a KÁT-os naperőművek ügyében.
„Keresztes Attila soha, semmilyen szélerőmű építésében nem vett részt — a szerzővel szemben.”
Nyilvános projektlista nincs; a cég bemutatkozása napenergiás fókuszt jelöl, de ez nem zárja ki a részvételt. A szerző saját, ugyanaznapi bejegyzésében projektszerződések írását, pereket és jogszabály-szövegezést sorol fel, azaz jogi munkát, nem építési részvételt.
„A Tisza 4 gigawattnyi szélparkot épít.”
A 2026. augusztus 13-i miniszteri rendelettervezet 18. §-a szerint 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW, 2027–2030 között összesen legalább 4000 MW hálózati csatlakozási teljesítményt kell MEGHIRDETNI; ez pályázati keret, nem megépülő erőműállomány. A poszt napján a tervezet társadalmi egyeztetése éppen lejárt, kihirdetett rendelet nem volt.
„Magyarországon a szélerőmű külföldi érdek, mert a turbinákat csak külföldi cégek tudják gyártani és szállítani.”
Komplett nagy hálózati turbinát Magyarországon nem gyártanak: az MVM Zöld Generáció 23 MW-os parkját dán Vestas-turbinák alkotják, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság 25–30 százalékos hazai hozzáadott értékről és alkatrész-beszállításról ír. A tervezet ugyanakkor pályázati előnnyé teszi a legfeljebb 30 százalékos állami vagy önkormányzati vételi jogot és a hosszú távú önkormányzati áramértékesítést.
„A program szándékosan nem nyit teret a magyar kísérleteknek és szabadalmaknak.”
A megnyitott normaszöveg sem magyar gyártót előíró, sem magyar szereplőt kizáró rendelkezést nem tartalmaz. Magyar függőleges tengelyű szélturbina-fejlesztések léteznek (2024. március 28-i használatiminta-oltalom, nemzetközi szabadalmi bejelentés), de ezek prototípus-szakaszban vannak; a kizárás szándékára semmilyen dokumentum nem utal.
„Ilyen mélyen egyetlen kormány alatt sem volt a kormánypropagandisták színvonala.”
Mérce és összehasonlítási alap nélküli értékelő állítás, amely emellett feltételezi, hogy a kritikát megfogalmazó szereplő kormányzati propagandista — ez utóbbira nincs forrás.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
