Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaTiszás szélerőművi pályázat: a helyszíneket és mennyiségeket valójában nem az alapján jelölték ki, hogy az adottságok szerint hol lehet és hol éri meg szélerőművet építeni, hanem hol van szabad hálózati kapacitás… 🫣 Kóklerség.
A poszt egy név nélkül idézett fejlesztő értékelését közli lezárt tényként: a széltender csomópontjait valóban a szabad hálózati kapacitás rendezi, de az, hogy a szélviszonyok és a telepíthetőség semmilyen súlyt nem kaptak, a nyilvános dokumentumokból nem állapítható meg, és a kiírás a telephelyet a csomóponttól 19 km-en belül engedi.
A poszt a MEKH 2026. augusztus 30-án közzétett szélerőművi kapacitáspályázatáról szól, amely hat járás kilenc hálózati csomópontján összesen 702 MVA betáplálási kapacitást oszt ki. A mondat szinte szó szerint egyezik a Portfolio augusztus 31-i cikkében egy, az induláson gondolkodó, név nélkül idézett fejlesztő álláspontjával: „a csomópontokat és a mennyiségeket nem az alapján jelölték ki, hol éri meg és hol lehet szélerőművet építeni, hanem pusztán az alapján, hol van szabad hálózati kapacitás”. A poszt ezt az egyetlen, meg nem nevezett piaci szereplőtől származó értékelést leleplezett tényként adja tovább („valójában”), és nem jelzi, hogy vélemény.
Az állítás egy része a jogi konstrukcióból következik. Az eljárás tárgya maga a szabad hálózati kapacitás: a villamosenergia-törvény 35/A. §-a és a 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet szerint a miniszter felkérőlevélben határozza meg a kiírható szabad kapacitás mértékét hálózati csomópontonként és technológiánként, előtte a MEKH a hálózati engedélyesek adatszolgáltatása alapján elemzi, hogy az adott járásokban milyen ütemezéssel mekkora betáplálási kapacitás vehető igénybe. A MEKH augusztus 30-i kiírása ennek megfelelően rögzíti, hogy a kilenc csomópontot és a mennyiségeket a miniszteri felkérőlevél állapította meg. Ennyiben igaz, hogy a mennyiségek a hálózati adottságokból jönnek — a szerkesztői felvetéssel egyezően ez fizikai korlát, hiszen csatlakozási jogot csak ott lehet kiosztani, ahol van szabad kapacitás.
A kizárólagosság viszont nem igazolható. A törvény 35/A. § (2) bekezdése a kapacitások meghatározásához a hálózat szabályozhatósága és műszaki korlátozottsága mellett környezet- és természetvédelmi, településrendezési, tájképi, fogyasztási, iparfejlesztési, munkahelyteremtési és társadalmi elfogadottsági szempontokat is előír. A MEKH közleménye szerint a kiírást országos piaci felmérés, részletes hálózati elemzés és iparági konzultáció előzte meg, és a júniusban indított kérdőív éppen a projektek elhelyezkedésére, engedélyeire, hatástanulmányaira és szélerősségi méréseire is rákérdezett. A kormány augusztus 25-i közleménye szerint a könnyített térségek kiválasztásánál az energetikai adottságok és a hálózati becsatolás mellett természetvédelmi, tájvédelmi és honvédelmi szempontokat is mérlegeltek. Ugyanakkor a miniszteri felkérőlevél, a kilenc csomópont kiválasztását levezető elemzés és a piaci felmérés összesített eredménye nem nyilvános, tehát tételesen sem az nem ellenőrizhető, hogy a nem hálózati szempontok mekkora súlyt kaptak, sem az, hogy semmilyet nem kaptak. Egy ilyen dokumentumhiányra épített kategorikus kijelentés nem tény, hanem feltevés.
Egy döntő pontot a poszt „helyszínek” szava elmos: a tender nem turbinahelyszíneket, hanem hálózati csatlakozási jogot oszt ki. A kiírás VII.1. b) pontja szerint a pályázó telephelyeként elegendő legalább 1 hektár területű ingatlan helyrajzi számát megadni, amely a megpályázott csomóponttól légvonalban legfeljebb 19 kilométerre lehet, és a véglegessé vált építési engedélyt csak 2030. január 1-ig kell igazolni. Ebből következik, hogy a legnagyobb tétel, az Ócsa (255 MVA) csomópont közvetlen környezetének lakottsága és az Ócsai Tájvédelmi Körzet — amelyet a Portfolio forrása példaként hozott — nem a turbinák helyét jelöli ki: a park a csomópont körüli 19 kilométeres körön belül máshol is elhelyezhető. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség összeállítása szerint a kilenc csomópont a Dunántúl északi és nyugati részére, illetve a Duna menti ipari térségekre esik, és a hat járás közül öt (komáromi, kisbéri, dunaújvárosi, székesfehérvári, szombathelyi) szerepel a kormány által kijelölt 25 könnyített térség listáján is.
A kritikának ugyanakkor van szakmai előzménye, és ezt tisztességes kimondani: a REKK már augusztus 4-i konzultációs véleményében azt kérte, hogy a pályázat vegye figyelembe, mely területeken van egyáltalán lehetőség környezetvédelmi és építési engedély megszerzésére, mert „olyan hálózati csatlakozási pontokat nem érdemes megpályáztatni, amelyeken a későbbiekben nem tud szélerőmű megvalósulni”. A végleges kiírás értékelési szempontjai között — a helyi pénzügyi hozzájárulás, a barnamezős helyszín, a tároló, a 80 százalékos uniós beszerzés mellett — a szélmérési adatsor és az előkészítettség nem szerepel. A poszt tehát valós vitába kapcsolódik; a hiba az, hogy egy vitatott, dokumentummal nem alátámasztott olvasatot állít eldöntött tényként. A „Kóklerség” minősítés politikai értékítélet, tényként nem értékelhető.
„A szélerőművi kapacitáspályázatban a csomópontokat és a kiosztható mennyiségeket a szabad hálózati kapacitás alapján határozták meg.”
A MEKH augusztus 30-i kiírása szerint a kilenc csomópontot és a 702 MVA-t a miniszteri felkérőlevél állapította meg; a 11/2025. EM rendelet 4–5. §-a szerint ehhez a MEKH a hálózati engedélyesek adatai alapján elemzi a járásokban igénybe vehető betáplálási kapacitást. Az eljárás tárgya jogszabály szerint is a hálózaton elérhető szabad kapacitás kiosztása.
„A kijelölésnél nem játszott szerepet, hogy hol lehet és hol éri meg szélerőművet építeni.”
A miniszteri felkérőlevél, a csomópontválasztást levezető elemzés és a piaci felmérés összesített eredménye nem nyilvános. Ezzel szemben a Vet. 35/A. § (2) bekezdése környezetvédelmi, tájképi, településrendezési és társadalmi elfogadottsági szempontokat is előír, a MEKH júniusi kérdőíve pedig a projektek elhelyezkedésére és szélerősségi méréseire is rákérdezett — a kizárólagosság így sem igazolható, sem cáfolható.
„A pályázat a szélerőművek helyszíneit jelöli ki.”
A kiírás hálózati csatlakozási jogot oszt ki: a VII.1. b) pont szerint a pályázónak legalább 1 hektáros ingatlant kell megjelölnie, amely a csomóponttól légvonalban legfeljebb 19 kilométerre lehet, és a végleges építési engedélyt 2030. január 1-ig kell igazolnia. A csomópont közvetlen környezete tehát nem azonos a turbinák telephelyével.
„A kiírás nem értékeli a pályázók előkészítettségét, például a szélmérési adatokat.”
A 11/2025. EM rendelet 5. § (7) bekezdésében és a végleges kiírásban felsorolt előnyben részesítési szempontok között (helyi hozzájárulás, barnamezős terület, tároló, aFRR-vállalás, 80 százalékos uniós beszerzés) szélmérés, megvalósíthatósági tanulmány vagy madár- és denevérmonitoring nem szerepel; a Portfolio szerint ez a tervezetből kikerült.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
