Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaNémetországban a két legutóbbi (N-10.1 és N-10.2) szélerőmű-létesítési pályázatra már nem is érkezett ajánlat, nálunk meg épp most írnak ki tendert 25 évre. Mi leszünk hát a németek szemét-lerakója és pénzszivattyúja egy újabb negyedszázadra? 🧐
Igaz, hogy a német N-10.1 és N-10.2 pályázatra nem érkezett ajánlat, de az 2025-ös, támogatás nélküli tengeri területaukció volt, a magyar kiírás pedig szárazföldi hálózati csatlakozási jogot oszt ki — és 25 éves időtartam nincs benne.
A poszt első tényállítása helytálló: a Bundesnetzagentur eredményközlése szerint az N-10.1 és N-10.2 területekre a 2025. augusztus 1-i ajánlattételi határidőig egyetlen ajánlat sem érkezett. A hatóság eredeti hirdetménye szerint viszont ez két északi-tengeri, központilag elővizsgált TENGERI terület volt, 2000, illetve 500 MW-tal, tengerfenék-használati és fejlesztési jogra kiírva, EEG-támogatás nélkül; az ágazati szervezetek az aukciós modellt, a negatív licitálást és a bevételi kockázatok fejlesztőkre hárítását nevezték meg okként. Az esemény tehát több mint egy évvel megelőzi a posztot, és a magyar eljárással nem egy fajta: a MEKH 2026. augusztus 30-i kiírása szárazföldi szélerőművek hálózati betáplálási (csatlakozási) jogát osztja ki hat járás kilenc csomópontján, összesen 702 MVA-ra, támogatás odaítélése nélkül. Két nem összemérhető eljárás egy sorba állítása adja a poszt üzenetének súlyát.
A „25 évre kiírt tender” állításnak nem találtam alapját. A MEKH kiírásának időbeli keretei egészen mások: benyújtás 2026. szeptember 4. és október 30. között, eredményközlés legkésőbb december 13-án, a véglegessé vált építési engedélyt 2030. január 1-ig kell igazolni, a hálózati csatlakozás legkorábban 2030. szeptember 30-án kezdhető meg, és 2032. szeptember 30. utáni csatlakozási időpont nem jelölhető meg. A pályázati eljárás alaprendelete a hálózati csatlakozás megkezdésére 24 hónapos időkeretet szab, 25 éves pályázati, csatlakozási, üzemeltetési vagy támogatási időtartamot nem tartalmaz. A 25-es szám a program két másik pontján fordul elő: 25 könnyített térségként kijelölt járás, illetve a pályázó által kötelezően vállalt 25 százalékos vételi jog a kijelölt megújulóenergia-közösség javára. Az iparágban valóban 25 év körüli tervezett üzemidővel számolnak egy-egy szélerőműparknál — egyedi engedélyezési iratok és földhasználati megállapodások is ezzel az időtávval dolgoznak —, de ez nem a most kiírt tender időtartama.
A poszt központi üzenete, hogy Magyarország a németek „szemét-lerakója és pénzszivattyúja” lesz, kérdés formájában megfogalmazott sugalmazás, amelyhez nem találtam dokumentumot. A kiírás nem ír elő német gyártót, német tulajdonost vagy német projektből származó berendezést; egyetlen ilyen jellegű szempontja, hogy 15 százalékos súllyal pontot ér, ha a berendezések 80 százaléka uniós területen gyártó ajánlattevőtől származik — ez nem egyetlen országra szól. A német N-10.1 és N-10.2 tengeri területek berendezései nem is léteznek: ott egyetlen turbina sem épült fel, mert a pályázat ajánlat nélkül zárult. A magyar szélprojekteket a kormányzati és szakmai tájékoztatás szerint magántőke finanszírozza, az uniós forrás a hálózatfejlesztéshez kötődik; a szállítói oldalon a piaci beszámolók dán (Vestas) és kínai gyártókat, illetve azok szűk kapacitásait említik. Arra tehát, hogy N-10.1 vagy N-10.2 eszközei, fejlesztői vagy pénze a magyar programhoz kötődnének, nincs forrás — ez az állítás ellenőrizetlen marad.
Hiányzik a posztból egy döntő fejlemény is: Németország nem hagyott fel a tengeri szélenergiával. A hatóság 2026. január 30-i közlése szerint a 2026-ra tervezett aukciókat — köztük az N-10.1 és N-10.2 újbóli meghirdetését — 2027-re tolták, és ez a 2045-re kitűzött, legalább 70 GW-os offshore célt nem érinti. A német gazdasági minisztérium 2026. szeptember 2-i, tehát a posztot öt nappal megelőző közleménye szerint a kormány fenntartja a bővítési célokat, átlagosan évi 3 GW-os ütemet, kétlépcsős, szükség esetén különbözeti szerződéssel biztosított aukciós modellt vezetne be, és a projektek szabályos futamidejét 25-ről 35 évre emelné. Az a 25 év tehát, amely a német rendszerben eddig fennállt, éppen most hosszabbodna — nem rövidülne.
A „szemét-lerakó” és „pénzszivattyú” minősítés a szerző álláspontja, amit tényként nem lehet elbírálni; a verdikt a poszt két ellenőrizhető tényállítására és a köztük felállított párhuzamra vonatkozik.
„A német N-10.1 és N-10.2 szélerőmű-pályázatra nem érkezett ajánlat.”
A Bundesnetzagentur eredményközlése szerint a 2025. augusztus 1-i ajánlattételi határidőig egyik területre sem érkezett ajánlat. Pontatlan viszont, hogy „szélerőmű-létesítési pályázat”: a hirdetmény szerint két északi-tengeri, 2000 és 500 MW-os tengeri terület fejlesztési jogát írták ki EEG-támogatás nélkül, és az esemény 2025 augusztusi.
„Magyarországon most 25 évre írnak ki szélerőmű-tendert.”
A MEKH 2026. augusztus 30-i kiírása 702 MVA hálózati csatlakozási jogot oszt ki; időhatárai: beadás szeptember 4.–október 30., eredmény december 13-ig, építési engedély 2030. január 1-ig, csatlakozás 2030. szeptember 30. és 2032. szeptember 30. között. A 11/2025. EM rendelet 24 hónapos csatlakozási időkeretet szab; 25 éves pályázati, csatlakozási vagy támogatási időtartam nincs. A 25-es szám a 25 könnyített járás, illetve a kötelező 25 százalékos vételi jog.
„A magyar szélerőmű-program a német szélenergia-ipar lerakóhelye lesz, és Németország felé szivattyúzza a pénzt.”
A kiírás nem ír elő német gyártót, tulajdonost vagy berendezést; egyetlen ilyen szempontja a 15 százalék súlyú, 80 százalékos uniós gyártói arány, ami nem egy országra szól. Az N-10.1/N-10.2 területeken nem épült turbina, mert a pályázat ajánlat nélkül zárult, és semmilyen dokumentum nem köti ezek eszközeit vagy pénzét a magyar programhoz.
„A német példa azt mutatja, hogy Németország elfordult a szélenergia-fejlesztéstől.”
A hatóság 2026. január 30-i közlése szerint a 2026-os aukciókat 2027-re tolták, ami a 2045-re szóló, legalább 70 GW-os offshore célt nem érinti; a német gazdasági minisztérium 2026. szeptember 2-i közleménye pedig fenntartja a bővítési célokat, évi átlagosan 3 GW ütemet, CfD-alapú biztosítékot ígér, és a szabályos futamidőt 25-ről 35 évre emelné.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
