A poszt egyetlen számszerű állítása, hogy „a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabadalmak 64%-a 2025-ben Kínából jött". A 64 százalék valóban megtalálható a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2026. július 14-én közzétett Technology SPARK-jelentésében és az arról kiadott közleményében, de nem részesedésként: az a kínai bejelentők generatív MI-szabadalomcsaládjainak évesített növekedési üteme (CAGR) 2023 és 2025 között. Ugyanez a jelentés az Egyesült Államokra 92, Japánra 210, Németországra 85 százalékos növekedési ütemet közöl — vagyis ha a 64% részesedés volna, ezek az adatok együtt értelmezhetetlenek lennének.
A poszt üzenetének irányát ugyanakkor a WIPO adatai megerősítik, sőt a 64%-os szám alul is becsüli Kína súlyát. A jelentés szerint 2024-ben és 2025-ben összesen több mint 56 000 új generatív MI-szabadalomcsalád jelent meg világszerte, ebből több mint 43 000 kínai feltalálókhoz köthető; a WIPO külön ki is mondja, hogy Kína „jelentős mértékben" a legnagyobb forrás, és a globális publikációk többségét adja. A Stanford AI Index 2025-ös kiadása a megadott MI-szabadalmak 69,7 százalékát kötötte Kínához (2023-as adat), az idei, 2026-os kiadás pedig szintén azt írja, hogy a szabadalmi megadásokban Kína vezet, miközben az Egyesült Államok a nagyobb hatású szabadalmakban és a jelentős modellek számában előzi (2025-ben 59 modell a kínai 35 ellenében). A mérőszámok tehát eltérnek — bejelentés, publikált szabadalomcsalád vagy megadott szabadalom, illetve teljes MI vagy csak generatív MI —, de Kína dominanciája mindegyikben látszik.
Az európai lemaradásra vonatkozó keret is alátámasztható a WIPO adataival: az európai helyszínek közül Németország a hatodik, az Egyesült Királyság a nyolcadik helyen áll, és a legnagyobb négy helyszín (Kína, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea) adja a globális generatív MI-szabadalom-publikációk döntő részét. Ugyanakkor a WIPO azt is közli, hogy az európai növekedés gyorsul — Németország 85, az Egyesült Királyság 69, Svájc 124 százalékos éves ütemmel —, tehát relatív értelemben a rés szűkül, még ha a mennyiségi különbség óriási marad. A jelentés azt is megjegyzi, hogy a kínai bejelentők többsége hazai piacra nyújt be, és a több országban publikált, kereskedelmileg értékesebbnek tartott nemzetközi szabadalomcsaládok a 2025-es generatív MI-publikációk mindössze körülbelül 9 százalékát adják — ez a szabadalomszám és a piaci hasznosítás közötti különbségre figyelmeztet.
A videó további megfogalmazásai — „Kína elvitte a jövőt", „skanzenné kezdünk válni", „kanyarban előzték" Európát — értékelő minősítések, amelyeket tényként nem lehet elbírálni; a beszélő kínai útjáról szóló személyes benyomás („annyira megérkezett a hétköznapokba") szintén a saját beszámolója, független forrásból nem ellenőrizhető. A felvétel a képernyőn látható dátumsáv szerint egy 2026. szeptember 2-i Hír TV-adásból származik, tehát a szeptember 9-i poszt egy néhány nappal korábbi megszólalást oszt meg; ez az érdemi állítást nem érinti.