A poszthoz tartozó felvétel egy stúdióbeszélgetés vágata, a képen látható inzert szerint 2026. augusztus 7-i, tehát az „elmúlt 2 hét" nagyjából 2026. július 24. és augusztus 7. közötti időszakot jelent — a poszt szövege viszont egy hónappal később, jelen időben ismétli meg a számokat, dátumjelölés nélkül.
Az esti csúcsfogyasztásra megadott 7500 MW mint csúcsérték igazolható: a Gazdasági és Energetikai Minisztérium július 31-i hőségriasztási jelentése szerint a mindenkori legnagyobb rendszerterhelés a nyári időszakban 7488 MW, télen 8182 MW volt. Ez viszont a 2026. június 29-i nyári rekord, nem a hivatkozott két hét jellemző esti terhelése: ugyanezen jelentések szerint július 30-án 6249 MW, augusztus 1-jén 5800 MW, augusztus 2-án 5700 MW volt a bruttó csúcsidei rendszerterhelés, augusztus 4-én a hitelesített csúcs 19 órakor 6624 MW-ot tett ki. A „7500 MW" tehát a nyári rekordot, nem az akkori napi valóságot írja le.
A meglévő szélkapacitásra mondott 300 MW lefelé kerekített: a legutóbbi részletes rendszerstatisztika szerint 323,3 MW, a szakmai és sajtóanyagok általában 325–330 MW-ot említenek, és ez az érték 2016 óta lényegében változatlan. A 10 százalékos kihasználtságot alátámasztja egy független számítás: a Villanyautósok adatösszesítése szerint a legkritikusabb nyolc napon, július 30. és augusztus 6. között a hazai szélerőművek 5,2 GWh-t termeltek, ami 192 órára vetítve 27 MW átlagteljesítmény, azaz nagyjából 8 százalékos kihasználtság. A posztban szereplő 30 MW tehát reális, sőt enyhén nagyvonalú nagyságrend. Az is igaz, hogy a kormány 2030-ig 4000 MW új szélerőművi kapacitást céloz meg; az első, legalább 700 MW-os pályázatot a MEKH augusztus 30-án ki is írta.
A kép attól lesz hamis, hogy a poszt ebből a kéthetes, kánikulai kivágatból mond ítéletet az egész programról. A szélenergia szezonalitása épp fordított a napenergiáéval: a hazai adatsorok szerint a szélerőművek télen teljesítenek a legjobban és nyáron a leggyengébben, a szél pedig este erősebb, mint nappal. Éves szinten a magyar flotta kihasználtsága 2024-ben 21 százalék volt, az új, 199 méterig engedélyezett, 5–7 MW-os turbináknál 25–30 százalékos érték a szakmai várakozás — a vadosfai 499 MW-os projektnél a beruházó 1200 GWh éves termelést jelöl meg, ami 27 százalék körüli kapacitásfaktor. A poszt saját logikáját követve is más jön ki, mint amit sugall: még 10 százalékos kihasználtság mellett is 4000 MW-ból 400 MW folyamatos teljesítmény adódna, éves 25 százalékos faktorral pedig 1000 MW átlag — ez utóbbi számot épp a programot bíráló Világgazdaság-elemzés közli. A tervezett kapacitás ráadásul nem a meglévő, egy-másfél évtizedes, alacsonyabb tornyú flotta megsokszorozása, hanem más műszaki paraméterű berendezéseké.
A videóban elhangzó zárómondat — hogy „rossz irányba áll a feje az energiapolitikának" — politikai értékítélet, ezt tényként nem lehet elbírálni. Az viszont ellenőrizhető, hogy az érvelés alapjául szolgáló kivágat az év leggyengébb szélidőszakából származik, és hogy ugyanezekre a napokra a nap- és szélenergia együttes kezelése más eredményt ad: a hivatkozott nyolcnapos időszakban a napelemek 444 GWh-t termeltek, és a tízszeres szélkapacitás számítása szerint mintegy 13 százalékkal csökkentette volna az importot.