A poszt egy stúdióbeszélgetés részletét osztja meg, a képen látható „Magyar Jelen” jelzéssel és dátumbélyeggel (a leiratot készítő modell 2024. 08. 16-ot olvasott ki, a tartalom viszont egyértelműen 2026 augusztusára mutat: a fenékküszöb építéséről és Magyar Péter miniszterelnökről esik szó). A videóban elhangzó számok — 100 euró/MWh határidős ár, 550 euró/MWh tőzsdei ár, napi négymilliárd forint — megegyeznek azzal, amit a Mi Hazánk energiajogásza 2026. augusztus 5–6-i bejegyzésében írt, amit a Mandiner és a Napi Újság is közölt. A poszt szövege viszont 2026. szeptember 11-én, jelen időben fogalmaz: „Jelen időben vásárolnak a tőzsdén 5x áron. Napi 4 milliárd plusz kiadás.”
Ez az állapot szeptember 11-én már nem állt fenn. Az Országos Atomenergia Hivatal közlése szerint a 4. blokk felterhelése 2026. augusztus 26-án 16:35-kor befejeződött, azóta az erőmű minden blokkja névleges teljesítményen üzemel; a MAVIR augusztus 25-én visszavonta a villamosenergia-rendszer jelentős zavara miatti krízishelyzetet, a Portfolio szeptember 9-i beszámolója szerint pedig az épülő fenékküszöb több mint 50 centiméterrel emeli a vízszintet a vízkivételi csatornánál, így turbinát sem kellett leállítani. A napi négymilliárdos importszámla a paksi kieséshez kötődő, augusztus eleji érték volt.
A „ötszörös ár” a két szám összevetéséből jön ki, de a két szám nem összemérhető. A HUPX augusztusi havi riportja szerint a másnapi piac havi zsinórátlaga 152,17 euró/MWh volt, a hónap legmagasabb negyedórás ára pedig 546 euró/MWh — ez az egyetlen kiugró érték augusztus 4-én keletkezett, aznap a napi átlagár 186,90 euró volt. A Portfolio számítása szerint ugyanezen a napon a ténylegesen behozott áram átlagára 218 euró/MWh volt, szemben a július 25-i, nyugodt piaci 93 euróval: ez nem ötszörös, hanem nagyjából két-két és félszeres szorzó. A poszt tehát egy határidős zsinórárat állít szembe a hónap egyetlen legdrágább negyedórájával, és ezt mutatja be úgy, mintha ennyiért vásárolná az ország a pótlást. A videóban elhangzó „4000 megawattot vettünk 550 euróért” állításra sem találtam adatot: a MAVIR importképességét a válság idején 3600–4000 MW-ban jelölték meg, a tényleges nettó import ennél alacsonyabb volt.
A napi négymilliárd önmagában valós sajtószám, de nem az, aminek a poszt mondja. A Portfolio számítása szerint a napi nettó importszámla a július 25-i 0,6 milliárd forintról emelkedett közel 4 milliárdra augusztus 4-re, és a lap kifejezetten azt írta, hogy az „energiakrízis ára” az egyes napok költségének akár felét tette ki — vagyis a négymilliárd a teljes napi számla, nem a többlet. A július 25. és augusztus 4. közötti teljes nettó importköltséget 24,9 milliárd forintra becsülték, a kormány augusztusi többletköltség-becslése 40–50 milliárd forint volt.
A „le kellett volna szerződni a villanyra” felvetés érdemi részét nem lehet eldönteni: arról nincs nyilvános adat, hogy az MVM kereskedője milyen határidős pozíciókat kötött a nyárra. Két körülményt viszont érdemes hozzátenni. Egyrészt a tőzsdén nem „a kormány” vásárol: az áramot az MVM nagykereskedője és a kereskedők veszik a szervezett piacokon és OTC-ügyletekben, a MAVIR a rendszerirányító, amely kiegyenlítő energiát szerez be. Másrészt a határidős ár azonnal reagált a hírre: egy regionális piaci összefoglaló szerint július 31-én a magyar 32. heti termék ára 70 euró/MWh-val ugrott meg, tehát a „100 eurós” szint épp addig volt elérhető, amíg a kiesés kockázata nem volt ismert. Az Infostart augusztus 1-jei szakértői összefoglalója arra is emlékeztet, hogy az áram megvásárlása önmagában nem elég: ugyanarra az időszakra határkeresztező kapacitást is kell biztosítani. A fedezeti ügylet az árkockázatot viszi át, a fizikai esti hiányt nem szünteti meg.
Ami a posztban megáll: a paksi kiesés valóban tízmilliárdos nagyságrendű többletköltséget okozott, és a késlekedés számonkérése nem alaptalan — a teljesítmény visszavétele július 27-én kezdődött, az erőmű július 30-án jelezte a teljes leállás veszélyét, a fenékküszöbről és a bárkákról viszont csak augusztus 12-én született kormánydöntés. Az is dokumentált, hogy a miniszterelnök augusztus 13-án a Mi Hazánk közléseit „hülyeségnek, dezinformációnak” nevezte, tehát a „minket hülyéztek” fordulatnak van valós alapja. A G7 augusztus 31-i adatelemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy a nyár legnagyobb ártüskéit nem Paks kiesése, hanem a hőhullámok okozták: június 30-án, teljes paksi termelés mellett 999 euró/MWh-ig ment fel az óracsúcs. Erre utal a szeptemberi árszint is: a napi átlagárak 160 és 230 euró/MWh között mozogtak, szeptember 10-én 530 eurós csúccsal — teljes teljesítményű Paks mellett. Az „ötszörös ár” tehát nem a kormányzati mulasztás mérőszáma, hanem az esti csúcsórák eleve szélsőséges árazásáé.
Az a mondat, hogy „ez nem felelős magatartás”, illetve hogy a lépéseket „szándékosan” nem tették meg, politikai értékítélet, illetve szándéktulajdonítás — tényként nem minősíthető, és az állítások közé nem vettem fel.