Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaHa tudták, hogy le kell állítani Paksot, az első dolguk kellett volna lenni időben leszerződni a kieső termelésre a piacon, vagyis bevásárolni villanyból. Nem tették. Jelenidőben vásároltak helyette a tőzsdén 5x áron!…
A poszt jelen időben állítja, hogy az ország ötszörös áron vásárol a villamosenergia-tőzsdén és naponta 4 milliárd forint többletet fizet, holott a paksi kiesés augusztus 26-án véget ért, az 550 eurós ár pedig augusztus 4-én egyetlen negyedórás csúcsérték volt, nem a tényleges beszerzési átlag.
A poszt abból indul ki, hogy a leállítás elkerülhetetlen és előre ismert volt („ha tudták, hogy le kell állítani Paksot”), és ehhez képest kéri számon a be nem szerzett áramot. Ugyanez az energiajogász a HírTV 2026. augusztus 2-i riportjában – a NAVA-archívum leirata szerint – még azt mondta, hogy „valóban kritikus a Duna vízszintje, de a létesítmény teljes leállítása nem feltétlenül indokolt”, sőt azt is felvetette, kérdés, hogy egyáltalán újra akarják-e indítani az erőművet. A két állítás egymásnak ellentmond: az egyikben a leállítás szükségtelen és gyanús, a másikban előre látható és kötelező kiindulópont.
A poszt egy stúdióbeszélgetés részletét osztja meg, a képen látható „Magyar Jelen” jelzéssel és dátumbélyeggel (a leiratot készítő modell 2024. 08. 16-ot olvasott ki, a tartalom viszont egyértelműen 2026 augusztusára mutat: a fenékküszöb építéséről és Magyar Péter miniszterelnökről esik szó). A videóban elhangzó számok — 100 euró/MWh határidős ár, 550 euró/MWh tőzsdei ár, napi négymilliárd forint — megegyeznek azzal, amit a Mi Hazánk energiajogásza 2026. augusztus 5–6-i bejegyzésében írt, amit a Mandiner és a Napi Újság is közölt. A poszt szövege viszont 2026. szeptember 11-én, jelen időben fogalmaz: „Jelen időben vásárolnak a tőzsdén 5x áron. Napi 4 milliárd plusz kiadás.”
Ez az állapot szeptember 11-én már nem állt fenn. Az Országos Atomenergia Hivatal közlése szerint a 4. blokk felterhelése 2026. augusztus 26-án 16:35-kor befejeződött, azóta az erőmű minden blokkja névleges teljesítményen üzemel; a MAVIR augusztus 25-én visszavonta a villamosenergia-rendszer jelentős zavara miatti krízishelyzetet, a Portfolio szeptember 9-i beszámolója szerint pedig az épülő fenékküszöb több mint 50 centiméterrel emeli a vízszintet a vízkivételi csatornánál, így turbinát sem kellett leállítani. A napi négymilliárdos importszámla a paksi kieséshez kötődő, augusztus eleji érték volt.
A „ötszörös ár” a két szám összevetéséből jön ki, de a két szám nem összemérhető. A HUPX augusztusi havi riportja szerint a másnapi piac havi zsinórátlaga 152,17 euró/MWh volt, a hónap legmagasabb negyedórás ára pedig 546 euró/MWh — ez az egyetlen kiugró érték augusztus 4-én keletkezett, aznap a napi átlagár 186,90 euró volt. A Portfolio számítása szerint ugyanezen a napon a ténylegesen behozott áram átlagára 218 euró/MWh volt, szemben a július 25-i, nyugodt piaci 93 euróval: ez nem ötszörös, hanem nagyjából két-két és félszeres szorzó. A poszt tehát egy határidős zsinórárat állít szembe a hónap egyetlen legdrágább negyedórájával, és ezt mutatja be úgy, mintha ennyiért vásárolná az ország a pótlást. A videóban elhangzó „4000 megawattot vettünk 550 euróért” állításra sem találtam adatot: a MAVIR importképességét a válság idején 3600–4000 MW-ban jelölték meg, a tényleges nettó import ennél alacsonyabb volt.
A napi négymilliárd önmagában valós sajtószám, de nem az, aminek a poszt mondja. A Portfolio számítása szerint a napi nettó importszámla a július 25-i 0,6 milliárd forintról emelkedett közel 4 milliárdra augusztus 4-re, és a lap kifejezetten azt írta, hogy az „energiakrízis ára” az egyes napok költségének akár felét tette ki — vagyis a négymilliárd a teljes napi számla, nem a többlet. A július 25. és augusztus 4. közötti teljes nettó importköltséget 24,9 milliárd forintra becsülték, a kormány augusztusi többletköltség-becslése 40–50 milliárd forint volt.
A „le kellett volna szerződni a villanyra” felvetés érdemi részét nem lehet eldönteni: arról nincs nyilvános adat, hogy az MVM kereskedője milyen határidős pozíciókat kötött a nyárra. Két körülményt viszont érdemes hozzátenni. Egyrészt a tőzsdén nem „a kormány” vásárol: az áramot az MVM nagykereskedője és a kereskedők veszik a szervezett piacokon és OTC-ügyletekben, a MAVIR a rendszerirányító, amely kiegyenlítő energiát szerez be. Másrészt a határidős ár azonnal reagált a hírre: egy regionális piaci összefoglaló szerint július 31-én a magyar 32. heti termék ára 70 euró/MWh-val ugrott meg, tehát a „100 eurós” szint épp addig volt elérhető, amíg a kiesés kockázata nem volt ismert. Az Infostart augusztus 1-jei szakértői összefoglalója arra is emlékeztet, hogy az áram megvásárlása önmagában nem elég: ugyanarra az időszakra határkeresztező kapacitást is kell biztosítani. A fedezeti ügylet az árkockázatot viszi át, a fizikai esti hiányt nem szünteti meg.
Ami a posztban megáll: a paksi kiesés valóban tízmilliárdos nagyságrendű többletköltséget okozott, és a késlekedés számonkérése nem alaptalan — a teljesítmény visszavétele július 27-én kezdődött, az erőmű július 30-án jelezte a teljes leállás veszélyét, a fenékküszöbről és a bárkákról viszont csak augusztus 12-én született kormánydöntés. Az is dokumentált, hogy a miniszterelnök augusztus 13-án a Mi Hazánk közléseit „hülyeségnek, dezinformációnak” nevezte, tehát a „minket hülyéztek” fordulatnak van valós alapja. A G7 augusztus 31-i adatelemzése ugyanakkor azt mutatja, hogy a nyár legnagyobb ártüskéit nem Paks kiesése, hanem a hőhullámok okozták: június 30-án, teljes paksi termelés mellett 999 euró/MWh-ig ment fel az óracsúcs. Erre utal a szeptemberi árszint is: a napi átlagárak 160 és 230 euró/MWh között mozogtak, szeptember 10-én 530 eurós csúccsal — teljes teljesítményű Paks mellett. Az „ötszörös ár” tehát nem a kormányzati mulasztás mérőszáma, hanem az esti csúcsórák eleve szélsőséges árazásáé.
Az a mondat, hogy „ez nem felelős magatartás”, illetve hogy a lépéseket „szándékosan” nem tették meg, politikai értékítélet, illetve szándéktulajdonítás — tényként nem minősíthető, és az állítások közé nem vettem fel.
„Az ország jelenleg (a poszt napján) ötszörös áron vásárol villanyt a tőzsdén, és ez napi 4 milliárd forint többletkiadást jelent.”
A paksi kiesés 2026. augusztus 26-án véget ért: az OAH közlése szerint aznap 16:35-kor minden blokk visszatért a névleges teljesítményre, a MAVIR augusztus 25-én visszavonta a krízishelyzetet. A napi közel 4 milliárdos importszámla augusztus eleji, a paksi kieséshez kötődő érték volt.
„A tőzsdén 550 euró/MWh áron vették meg a pótlást, szemben a korábban elérhető 100 euró/MWh-val (ötszörös ár).”
A HUPX augusztusi riportja szerint a hónap legmagasabb negyedórás ára 546 euró/MWh volt (augusztus 4.), a havi zsinórátlag 152,17 euró. A ténylegesen behozott áram átlagára augusztus 4-én 218 euró volt a július 25-i 93 euróval szemben, ez kb. 2,3-szoros, nem ötszörös.
„A paksi kiesés miatt napi 4 milliárd forint többletkiadás keletkezett.”
A Portfolio számítása szerint a napi nettó importszámla 0,6 milliárdról közel 4 milliárd forintra nőtt augusztus 4-re, de ez a teljes napi számla: a lap szerint a krízis okozta árfelár a napi költség nagyjából felét tette ki. A többlet tehát nem 4, hanem inkább 2–3,4 milliárd forint volt, és csak a csúcsnapokon.
„Ha tudták, hogy le kell állítani Paksot, előre le kellett volna szerződni a hiányzó villanyra, és ezt nem tették meg.”
Az MVM kereskedőjének határidős pozícióiról nincs nyilvános adat. A tőzsdén nem a kormány, hanem az MVM nagykereskedője és a kereskedők vásárolnak; a határidős ár ráadásul azonnal megugrott a hír hatására (a 32. heti magyar termék július 31-én 70 euró/MWh-val drágult), és az importhoz határkeresztező kapacitás is kell.
„Volt olyan éjszaka, amikor 4000 megawatt villamos energiát vásároltunk kívülről 550 euró/MWh áron.”
A MAVIR importképességét a válság idején 3600–4000 MW-ban jelölték meg, de arra nincs adat, hogy ekkora mennyiséget 550 eurós áron vettek volna: az 546 eurós szint a hónap egyetlen negyedórás csúcsa volt augusztus 4-én.
„A kormány oldaláról „lehülyézték” a bírálókat.”
Magyar Péter 2026. augusztus 13-án a Mi Hazánkról azt mondta: „Annyi hülyeséget, dezinformációt összehordtak”, és a párt energiajogászának szakértelmét is nyilvánosan megkérdőjelezte.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
