Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása72 óra, aztán 24 óra, aztán mégsem állítjuk le az utolsó turbinát. Közben tőzsdei villanyt vásárolunk €550/MWh-n, amit egy héttel korábban €100-ért le lehetett volna kötni. És engem vádolnak dezinformációval?
A paksi leállásról szóló előrejelzések változását és a dezinformációs vádat a poszt lényegében pontosan idézi, a „€550-ért vásárolunk, amit €100-ért le lehetett volna kötni” összevetés viszont egyetlen, kiugró órás csúcsárat állít szembe egy korábbi, átlagos jellegű árszinttel, a tényleges beszerzési árakról pedig nincs nyilvános adat.
A poszt 2026. szeptember 24-én jelent meg, de a benne lévő videó Fekete Rita 2026. augusztus 13-i interjújából származik: ezt a képen látható felirat és a teljes adás YouTube-oldala is ezt mutatja. A megszólalásban szereplő „elmúlt egy hét” és „jelenleg” tehát az augusztus eleji válságidőszakra vonatkozik. Minden felhasznált forrás a 2026. április 12-i kormányváltás után keletkezett, így „a kormány” itt a Tisza-kormányt jelenti.
Az előrejelzések időrendje nagyjából helytálló. Az MVM Paksi Atomerőmű július 30-án azt közölte, hogy „24–72 órán belül” elkerülhetetlen a teljes leállítás. Augusztus 1-jén Magyar Péter bejelentette, hogy az utolsó előtti gépegységet lekapcsolják, az utolsót pedig vasárnap leállítják. Augusztus 2-án az MTI szerint már „vasárnap vagy hétfőn” várható volt az utolsó turbina leállása. Az utolsó turbina végül üzemben maradt. A miniszterelnök augusztus 10-i parlamenti felszólalása szerint ennek az volt az oka, hogy a szivattyúk lekapcsolása után a belső öblözet vízszintje a várt 4 helyett 11 centiméterrel emelkedett. Két pontosítás kell. A „72 óra, aztán 24 óra” nem két egymást követő bejelentés volt, hanem egyetlen 24–72 órás becslés, amelyet az üzemeltető adott ki, nem a kormány. Minden előrejelzés feltételes volt, és a Duna vízállásától függött. A változó közléseket maga a miniszterelnök sem vitatta, az MTI augusztus 3-i tudósítása szerint azt mondta, a vízállást néha két napra is nehéz előre jelezni.
Igaz, hogy a szerzőt dezinformációval vádolták. Az Országgyűlés augusztus 10-i jegyzőkönyve szerint Magyar Péter azt mondta: „az önök állítólagos szakértője is folyamatosan dezinformálja az embereket”, és hogy attól, hogy valaki kiírja a Facebookra, hogy energiajogász, „még nem lesz energiajogász”. Az Index is így tudósított.
Az árösszevetés a poszt legerősebb állítása, és ezt a forrásai csak részben támasztják alá. Az 550 euró/MWh egy csúcsórás ár: a Vantage Energies ENTSO-E-adatokra épülő statisztikája szerint augusztusban a legmagasabb magyar másnapi órás ár 546 euró/MWh volt. A havi átlag viszont 152,17 euró/MWh, júliusban 122,35. A „tőzsdei villanyt vásárolunk €550/MWh-n” fordulat tehát az esti csúcsórák árát a pótlás általános áraként mutatja be. Nincs nyilvános MVM- vagy MAVIR-adat arról, hogy ténylegesen mennyi áramot és milyen áron vettek. A miniszterelnök augusztus 3-án azt mondta, hogy az MVM tőzsdén is vásárol, de előre, hosszabb távra is köt le áramot. A „€100-ért le lehetett volna kötni” sem ellenőrizhető ügyleti adatból. A szerző saját augusztus 5-i bejegyzésében még 100–150 eurós sávot adott meg, és nem derül ki, hogy zsinór- vagy csúcsterméket ért-e alatta. Egy átlagos jellegű heti ár és egy órás csúcsár nem azonos termék ára. A G7 augusztus 31-i adatelemzése szerint a legnagyobb árkiugrásokat nem Paks kiesése, hanem a hőhullámok okozták: június végén, amikor Paks még működött, 900 euró/MWh feletti órás árak is voltak. Augusztusban a legmelegebb napokon 400 euró fölé mentek a jegyzések.
A megosztás időzítése is torzít. Szeptember 24-én a poszt szövege jelen időben állítja, hogy „tőzsdei villanyt vásárolunk €550/MWh-n”. Az OAH és az MVM közlései szerint azonban augusztus 26-a óta mind a négy blokk névleges teljesítményen működik. A videón látható augusztus 13-i dátum ezt csak részben ellensúlyozza.
A „vagdalkozás” és az, hogy a szerzőt igazságtalanul vádolták, értékítélet, ezt tényként nem lehet értékelni.
„A kormányzati kommunikáció előbb 72, majd 24 órán belüli leállítást mondott, végül mégsem állították le az utolsó turbinát.”
A július 30-i 24–72 órás becslést az üzemeltető MVM adta ki, egyetlen sávként. Augusztus 1-jén a kormányfő másnapi leállítást jelentett be, augusztus 2-án „vasárnap vagy hétfőn” várta. Az utolsó turbina végül üzemben maradt, mert a belső öblözet vízszintje 11 centivel emelkedett. A sorrend nagyjából stimmel, a feltételes jelleg és a forrás azonban elmosódik.
„Tőzsdei villanyt vásárolunk 550 euró/MWh áron.”
Augusztusban a legmagasabb órás másnapi ár 546 euró/MWh volt, a havi átlag viszont 152,17 euró/MWh. Az 550 egy esti csúcsóra ára, nem a pótlás tipikus ára. A tényleges MVM-beszerzési árak nem nyilvánosak. A szeptember 24-i megosztáskor Paks már augusztus 26. óta teljes teljesítménnyel működött.
„Ugyanezt az áramot egy héttel korábban körülbelül 100 euróért le lehetett volna kötni.”
Nincs nyilvános adat arról, hogy milyen termékre és milyen áron lehetett volna előre szerződni. A szerző augusztus 5-én még 100–150 eurót írt. Egy átlagos jellegű heti ár és egy órás csúcsár nem ugyanannak a terméknek az ára, ezért a különbség nem tekinthető elkerülhető többletköltségnek.
„A szerzőt a miniszterelnök dezinformációval vádolta.”
Az Országgyűlés augusztus 10-i jegyzőkönyve szerint Magyar Péter a Mi Hazánk „állítólagos szakértőjéről” azt mondta, hogy „folyamatosan dezinformálja az embereket”.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
