Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaPaks nyári, alighanem teljesen felesleges leterhelése idején az előkészítetlen móson tőzsdei áron vett villany azt mutarja, hogy a határ a csillagos ég a költségben. A nagyobb erők irányából az a cél, hogy Magyarországon…
A paksi kiesés miatti drága pótlóáram valós, a poszt azonban egy augusztusi, azóta lezárult költségfolyamatot mutat határtalannak, a leterhelést az üzemeltető műszaki indoklásával szemben „feleslegesnek” nevezi, és bizonyíték nélkül azt állítja, hogy „nagyobb erők” szándékosan akarják importfüggésbe terelni az országot.
A 2026. szeptember 25-i poszt egy Ultrahang Plusz-műsor részletét osztja meg. A dosszié szerint a műsor 2026. augusztus 19-én jelent meg, a videón kiolvasott „2024 10 19” felirat töredékes. A beszélgetés tehát több mint egy hónappal a megosztás előtt készült, a Tisza-kormány idején, a paksi válság közepén. Ez azért lényeges, mert a videóban elhangzó „ez az ötvenmilliárd napról napra nő” augusztus közepén még aktuális volt, szeptember 25-én viszont már nem. Az MVM augusztus 26-ra közölte, hogy mind a négy blokk névleges teljesítményen üzemel.
Költség. A kormány augusztus 12-i közleménye szerint Paks leállása „havonta legalább 50 milliárd forintos terhet” jelent. Ez egy teljes havi leállásra vonatkozó becslés volt. Az augusztus 23-i paksi sajtótájékoztatón az Infostart tudósítása szerint Kapitány István azt mondta, hogy „augusztusban 50 milliárd forint volt a többletköltség”, Magyar Péter pedig hozzátette, hogy a szám még alacsonyabb lehet. A REKK két kutatója szeptember 13-án a G7-ben 37,4 milliárd forintra becsülte a július 18. és augusztus 26. közötti többletköltséget, és kifejezetten felső becslésnek nevezte, mert minden órára spotárat feltételezett. A költség tehát nagy volt, 37 és 50 milliárd forint közötti nagyságrendű, de véges és lezárult. A poszt a megosztás napján a „határ a csillagos ég” képet és a „napról napra nő” videórészletet együtt mutatja, ezzel elavult állapotot ad elő jelenlegiként. A kieső termelés valóban piaci forrásból pótlódott: a MAVIR adatait közlő MTI-beszámoló szerint augusztusban az import a felhasználás 27,1 százaléka volt, 2025 augusztusában 12,5 százalék. Hogy a beszerzés „előkészítetlen” volt-e, azt nyilvános ügyletszintű MVM-adat nem dönti el. Magyar Péter augusztus 3-án azt mondta, hogy az MVM tőzsdén is vásárol, de hosszabb távra is köt le áramot.
Felesleges leterhelés. A poszt szerint a nyári leterhelés „alighanem teljesen felesleges” volt. Ennek ellentmond az üzemeltető július 30-i közleménye. Eszerint a vízmennyiség elegendő lett volna, de a hűtővízszivattyúk szívócsonkja magasabban volt, mint a Duna vízszintje, ezért a szivattyúk nem tudták ellátni a feladatukat. A leállás tehát műszaki kényszer volt, nem mérlegelés kérdése. A szerző korábbi nyilatkozataiban (Index, augusztus 15.) ezt úgy fogalmazta meg, hogy korábbi beavatkozással a leterhelés elkerülhető lett volna. Ez ellenőrizhetetlen feltételezés: nyilvános modell arról, hogy egy korábbi fenékküszöb hány turbinát tartott volna üzemben, nem került elő.
Importfüggés mint cél. A poszt központi állítása, hogy „a nagyobb erők irányából” az a cél, hogy Magyarországot „még inkább az importfüggés irányába tereljék”. Ehhez sem a dossziéban, sem a tudástárban nem találtunk semmilyen dokumentumot, döntést vagy megnevezett szereplőt. A kormány nyilvános közlései az ellenkezőjét rögzítik. Az augusztus 23-i tájékoztatón Kapitány István az energiafüggetlenséget, az üzemidő-hosszabbítást és a tárolókapacitás 3000 megawattra bővítését nevezte célnak, Magyar Péter pedig azt, hogy az ország „soha többé ne legyen kiszolgáltatva más országoknak”. A válság alatt átmenetileg megnőtt importarány ténye nem bizonyítja, hogy ez bárkinek szándéka volt. A poszt egy meg nem nevezett körnek tulajdonít olyan célt, amelyet semmi nem támaszt alá. Ez a poszt üzenetének a súlya.
A videó további állításai. Kapitány Istvánt a beszélő szerint „eldugták”. A miniszter azonban július 30-án saját közleményben szólt a leállásról, augusztus 23-án pedig a paksi sajtótájékoztatón többször is felszólalt. Ezt a szeptemberi megosztás idején már bárki láthatta. Az ausztriai esők utáni „több tíz centis” emelkedés iránya helytálló, de az OVF főigazgató-helyettese augusztus 23-án a paksi vízszint emelkedését elsősorban a bárkák, a fenékküszöb és a Ráckevei-Duna-ág vízeresztésének tulajdonította.
A „csillagos ég” és a „nagyobb erők” fordulat a szerző értékelő-politikai nyelvéhez tartozik. Tényállításként azonban az a mondat viszi a posztot, amely egy konkrét célt állít fennállónak, és ez nem igazolható.
„Paks nyári leterhelése alighanem teljesen felesleges volt.”
Az MVM július 30-i közleménye szerint a szivattyúk szívócsonkja a vízszint fölé került, ezért a leállás műszaki kényszer volt. Hogy korábbi beavatkozással elkerülhető lett volna-e, azt nyilvános számítás nem igazolja.
„A kieső termelést előkészítetlenül, tőzsdei áron vett villannyal pótolták.”
A pótlás piaci forrásból valóban megtörtént (augusztusban az import a felhasználás 27,1%-a volt, egy évvel korábban 12,5%), de az MVM ügyletszintű beszerzési adatai nem nyilvánosak. A kormányfő augusztus 3-án hosszabb távú lekötésekről is beszélt.
„A költségben „határ a csillagos ég”, az 50 milliárd „napról napra nő”.”
Az augusztus 19-i felvételkor a költség még nőtt, de szeptember 25-re lezárult: augusztus 26-án mind a négy blokk újra teljes teljesítményen üzemelt. A REKK felső becslése 37,4 milliárd, Kapitány augusztusi közlése 50 milliárd forint volt.
„„Nagyobb erők” célja, hogy Magyarországot még inkább az importfüggés irányába tereljék.”
Semmilyen dokumentum, döntés vagy megnevezett szereplő nem támasztja alá. A kormány augusztus 23-i közlései az energiafüggetlenséget, a tárolóbővítést és Paks üzemidő-hosszabbítását nevezik célnak.
„Kapitány Istvánt „eldugták”, az események rajta kívül történnek (videó).”
A miniszter július 30-án közleményt adott ki, augusztus 23-án pedig a paksi sajtótájékoztatón felszólalt a költségekről és az energiastratégiáról. A kormányon belüli szerepéről belső irat nem ismert.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
