Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz embert az teszi emberré, milyen erőfeszítésre képes. Közösségi lény, hierarchikus képesség, és a mítoszok világa: az adott szó, a zászló, amiért az életét is odaadja. Na ez az, amit a gép támad.
A poszt a szerző világnézeti álláspontját fogalmazza meg az emberről és a „gépről”; az ellenőrizhető mellékállítások (Bauer Ervin biológus, Kaffka Margit férje, az élő rendszerek szabadenergia-elve) helytállók, Bauer biológiai elvének kiterjesztése a hierarchiára és a nemzetre viszont a szerző saját értelmezése.
A poszt szövege és a videórészlet túlnyomórészt világnézeti kijelentés: az embert az erőfeszítésre való képessége, közösségi léte, a hierarchia és a mítoszok (az adott szó, a zászló) teszik emberré, és a szerző szerint ezt „támadja a gép”. Ez meggyőződés, nem ténykérdés. Tényként nem értékelhető, ezért nem került az állítások közé. A videó forrását a korábbi keresések az Egy Bogár Naplója „Istent játszó ember, avagy globális techno-diktatúra közeleg” című, Bogár László és Tóth Máté közötti beszélgetéséhez kötik. A videóra égetett felirat 2026. augusztus 13-i, a poszt szeptember 26-án jelent meg. Mindkét időpont a kormányváltás utánra esik, de konkrét kormányzati döntésről egyik sem szól.
A leiratban három ellenőrizhető elem van. Bauer Ervin valóban orvos-biológus volt (1890–1938), Balázs Béla öccse, és 1914-ben feleségül vette Kaffka Margitot. Ezt a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogja és az OSZK Nyugat-portáljának Kaffka-életrajza egyaránt rögzíti. A „száz évvel ezelőtt” megjelölés kerekítés, de Bauer életére és a Nyugat-korszakra nagyjából ráillik. Fő műve, az Elméleti biológia magyar kiadása 1967-ből ismert (MTA-könyvtári rekord). Az élőről adott meghatározás lényegében megfelel Bauer elvének: az élő rendszer egyensúlytalan állapotban van, és a szabadenergiája, illetve a strukturális energiája terhére végez külső munkát. A Magyar Filozófiai Szemle 1970-es tanulmánya ugyanezt ismerteti. Ugyanez a tanulmány azt is jelzi, hogy az elméletet egyoldalúsága miatt a korabeli tudományos irodalom bírálta: az egyensúlytalanságot szinte kizárólagos jellemzőnek tekintette.
A videóban a beszélő Bauer biológiai elvét „nyilván” fordulattal terjeszti ki az emberre: a hierarchikus, uralmi rendszerekre, valamint a családra és a nemzetre mint természetes közösségekre. Ez nem Bauer állítása, hanem a szerző saját világnézeti konstrukciója. A Belvedere Meridionale 2023-as könyvismertetése szerint a szerző Fordulat című könyvében is így kapcsolja össze a „Bauer-elvet” a rangsorral, a közösséggel és a mítosszal. A beszélő saját értelmezésként mondja ki a kiterjesztést, nem tulajdonítja Baurnek. A fogalmazás mégis olyan hatást kelthet, mintha a biológiai elvből közvetlenül következne a társadalmi következtetés. Ez enyhe keretezési pontatlanság, de a poszt üzenetét nem forgatja ki.
A poszt kísérőszövege („az adott szó, a zászló, amiért az életét is odaadja”, „ez az, amit a gép támad”) a kapott leiratban nem hangzik el. A leirat az „érték” szó felvetésénél véget ér, tehát ezek a mondatok vagy a teljes, 45 perces beszélgetés későbbi részéből származnak, vagy a megosztó összefoglalásai. Ezt nem tudtam ellenőrizni. Összességében a poszt központi üzenete értékítélet, és az ellenőrizhető részletek ezt illusztrálják, ezért javasolt a „Vélemény” jelölés.
„Bauer Ervin biológus mintegy száz évvel ezelőtt élt, és Kaffka Margit közegéhez kötődött.”
A PIM-blog és az OSZK Nyugat-portálja szerint Bauer Ervin (1890–1938) orvos-biológus volt, Balázs Béla öccse, és 1914-ben feleségül vette Kaffka Margitot. A „száz év” kerekítés, de nagyjából megfelel.
„Bauer Ervin az élőt úgy definiálta, hogy szabadenergiája terhére folyamatosan munkát végez, dacolva az élettelen fizika egyensúly felé tartó törvényeivel.”
A Magyar Filozófiai Szemle 1970-es tanulmánya szerint Bauer az élő egyensúlytalanságát tekintette lényegi jegynek, a külső munkát pedig a strukturális energia terhére végzettként értelmezte. A tanulmány egyben megjegyzi, hogy az elmélet egyoldalúsága vitatott.
„Az emberi minőség ennek a Bauer-féle elvnek a „felskálázott” formája, amely hierarchikus, uralmi rendszerekben és a nemzeti közösségben jelentkezik.”
Ez a szerző saját világnézeti kiterjesztése, amelyet Fordulat című könyvében is kifejt (Belvedere Meridionale, 2023). Bauer munkáiban ilyen társadalmi következtetést nem találtam, és empirikusan sem dönthető el.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
