Az állítás egy podcastbeszélgetésből származik, amely az Ultrahang Plusz műsorában hangzott el. A felvételre égetett dátum a leirat szerint „2024 09 02”. Ez nem egyeztethető össze azzal, hogy a felvételen lezárt évként hivatkoznak a 2025-ös szabadalmi adatokra, amelyeket a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) csak 2026. július 14-én tett közzé. A felvétel tehát valószínűleg 2026-os, a dátum leolvasása hibás lehet, de a pontos napját nem tudtuk ellenőrizni. Az ügy nemzetközi technológiai kérdés, a magyar kormányváltáshoz nincs köze.
A 64 százalék a WIPO 2026. július 14-i közleményében és Technology SPARK-jelentésében szerepel, de nem részesedésként. A jelentés szerint Kína generatívMI-szabadalomcsaládjainak évesített növekedési üteme 2023 és 2025 között 64 százalék volt. Ugyanez a mutató az Egyesült Államoknál 92, Japánnál 210, Németországnál 85 százalék. Ha a 64 százalék részesedést jelentene, ezek a számok együtt értelmezhetetlenek volnának. Kína tényleges súlya a 64 százaléknál nagyobb. 2024-ben és 2025-ben összesen több mint 56 ezer új generatívMI-szabadalomcsalád jelent meg, ebből több mint 43 ezer kínai feltalálóktól, ez nagyjából háromnegyed. A WIPO jelzi, hogy egy szabadalomcsaládnak több országból is lehetnek feltalálói, ezért az országos számok részben átfedik egymást. A jelentés ráadásul csak a generatív MI-re vonatkozik, nem az MI egészére: a generatív MI a 2025-ben publikált több mint 435 ezer MI-szabadalomcsalád mintegy 8,7 százaléka. Az a következtetés tehát, hogy Kína uralja az MI-szabadalmazást, megáll, csak a szám jelentése téves.
Az a mondat viszont túloz, hogy „majdnem minden innováció” Kínában történik. A WIPO szerint a több országban is bejelentett, kereskedelmileg értékesebbnek tartott nemzetközi szabadalomcsaládok a 2025-ös generatívMI-publikációknak csak mintegy 9 százalékát adják, és a kínai bejelentők többsége csak hazai piacra nyújt be. A WIPO 2025-ös Globális Innovációs Indexe, amely a poszt idején a legfrissebb kiadás volt, Svájcot nevezi a világ innovációs vezetőjének. Kína ebben először került be a legjobb tíz közé, a 10. helyre. Igaz, első a tudás- és technológiai kibocsátás pillérben, a szabadalmi bejelentésekben, és itt van a legtöbb vezető innovációs klaszter. A Stanford 2026-os AI Indexe szerint Kína a publikációkban, a hivatkozásokban és a megadott szabadalmakban vezet. Az Egyesült Államok viszont a nagyobb hatású szabadalmakban előzi, és 2025-ben 59 jelentős MI-modellt fejlesztett a kínai 35-tel szemben. Kína tehát a mennyiségi mutatókban vezető innovációs központ, de az innováció nem összpontosul szinte teljesen nála.
Az, hogy Európa „kirekeszti” a kínai fejlődést, és ettől „skanzen” lesz, valamint hogy ez felelőtlenség, politikai értékelés. Ez tényként nem ellenőrizhető, ezért nem kapott minősítést.