Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA magát Martin Ethelwolfnak hívató Farkas Attila Márton (FAM) igen régóta szélmalomharcban áll az ún. “klímaszkeptikusokkal” meg hasonlókkal, engem is visszatérően annak bélyegezve, noha sem a klímához nem ért, sem arra…
A 4 GW-os szélerőmű-program és a szélerőműparkok nagy anyagigénye valós, a programot drágának és hatástalannak mutató számok viszont rossz viszonyítási alapon állnak: a nyári kihasználtságot általános hatékonyságként, a régi szélerőművek hatósági átvételi árát az új projektek áraként, a turbinák külföldi gyártását pedig úgy mutatják be, mintha magyar cég egyáltalán nem építhetne szélerőművet.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2026. augusztus 30-án, a Tisza-kormány idején írta ki a szélerőművi kapacitáspályázatot. Hat járás kilenc hálózati csomópontjára összesen 702 MVA betáplálási kapacitás osztható ki, a beadási határidő október 30. A 11/2025. EM rendelet augusztus 29-től hatályos szövege szerint 2027 és 2030 vége között, az első kiírással együtt összesen legalább 4000 MW csatlakozási teljesítményt kell meghirdetni. Magyar Péter július 31-én 2030-ig négy gigawattnyi, magántőkéből megvalósuló szélkapacitásról beszélt. A Portfolio augusztus 14-i elemzése szerint ez nem 4 GW biztos megépítését jelenti, hanem csatlakozási lehetőséget. Tótth András energiaügyi államtitkár a Telex szeptember 4-i cikkében a 4000 MW-os célt 2032–2034-re tartotta elérhetőnek.
Az anyagigény a referenciaadatokhoz mérve nem túlzó. Az NREL nyilvános anyagadatbázisa (REMPD) szerint egy szárazföldi szélerőmű megawattonként 394–414 tonna betont és 107–179 tonna acélt igényel, a lapátok tömege pedig 11–17 tonna megawattonként. Egy 50 MW-os mintaparknál ez nagyjából 20 ezer tonna beton, 5,4–9 ezer tonna acél és 550–850 tonna kompozit, vagyis a forgalomban lévő számok inkább alábecsültek. A neodímium mennyisége a generátor típusától függ, a fogaskerekes gépekben nincs ritkaföldfém-mágnes. A pályázat csomópontjai 16 és 255 MVA között vannak, ezért egységes „parkonkénti” mennyiség nincs. Az adatbázis lapjának megjelenési dátuma nem ismert.
A kihasználtságnál a viszonyítási alap a döntő. A MEKH–MAVIR 2024-es statisztikai kiadványa szerint a hazai szélerőművek éves kihasználtsága 2024-ben 22,31 százalék volt. A nyári hónapokban ennél jóval alacsonyabb: 2023 júniusában 11,6, augusztusában 12,6, 2024 júniusában 12,5, augusztusában 11,0 százalék. A Villanyautósok augusztus 30-i összesítése szerint a július 30. és augusztus 6. közötti hőhullám nyolc napján a szélerőművek 5,2 GWh-t termeltek. A mintegy 325 MW-os állománynál ez körülbelül 8 százalékos kihasználtság. Teljes 2026-os nyári adatsort nem találtunk. A Telex szerint a szél este és télen erősebb, így a nyári mélypont nem jellemzi az éves termelést. A „10 százalékos hatékonyság” valójában kapacitáskihasználtság, nem hatásfok. Az új, magasabb turbinákra a legjobb hazai helyszíneken nagyjából 30 százalékos kihasználtsággal számolnak.
Az árösszevetés két eltérő mutatót állít egymás mellé. A paksi termelés egységköltsége az erőmű saját magazinja szerint 2023-ban, még az Orbán-kormány idején 13 Ft/kWh volt. A REKK kutatói a 2025-ös beszámolóból 14,02 Ft/kWh önköltséget számoltak. Ez egy évtizedekkel ezelőtt megépült, nagyrészt amortizált erőmű üzemi költsége, nem új kapacitás teljes költsége. Ugyanez a magazin a kötelező átvételi rendszerben a nap- és szélerőművek átlagos átvételi árát 45–54 Ft/kWh-ra tette. Ez a régi erőművek hatóságilag megállapított tarifája, nem az új szélerőművek termelési költsége. Tótth András államtitkár szerint az új szélprojektekre külön támogatási mechanizmus nem épül, vagyis piaci áron értékesítenek. Azonos módszertanú, friss magyar költségszámítást, amely a 42–46 Ft/kWh-t új szélerőműre igazolná, nem találtunk.
A gyártás valóban külföldön koncentrálódik. A Telex szerint Európa vezető gyártója a dán Vestas, és kínai berendezések megjelenése sem zárható ki. Hazai nagy szélturbina-gyártásra nem került elő adat. A fejlesztők és üzemeltetők között azonban magyar cégek is vannak: a piac biztos befutónak tartja az Alteót és az állami MVM Zöld Generációt. A kiírás kötelező 25 százalékos vételi jogot ír elő megújulóenergia-közösség javára, és pontot ad az önkormányzatoknak fizetett helyi hozzájárulásért. Az, hogy a beruházás értékéből mekkora rész marad Magyarországon, a nyertesek december közepi kihirdetése előtt nem állapítható meg.
„Szélerőmű-pályázatot írtak ki, amelynek nyomán új szélerőműparkok épülhetnek Magyarországon.”
A MEKH 2026. augusztus 30-án írta ki a pályázatot hat járás kilenc hálózati csomópontjára, összesen 702 MVA kapacitásra. A beadási határidő október 30., az eredményt legkésőbb december 13-án teszik közzé.
„Egy szélerőműpark 5–6 ezer köbméter betont és 2–2,5 ezer tonna acélt igényel.”
Az NREL anyagadatbázisa szerint egy szárazföldi szélerőmű megawattonként 394–414 tonna betont és 107–179 tonna acélt igényel. Egy 50 MW-os parknál ez nagyjából 20 ezer tonna beton és 5,4–9 ezer tonna acél, vagyis az acélra adott szám inkább alacsony. A pályázat csomópontjai 16 és 255 MVA között vannak, így egységes „parkonkénti” mennyiség nincs.
„Egy szélerőműpark fél–egy tonna neodímiumot használ fel.”
Az NREL szerint az állandó mágneses generátorú szárazföldi turbinákban 40–160 kg/MW neodímium van, ez 50 MW-ra 2–8 tonna. A fogaskerekes, indukciós generátorú gépek nem használnak ritkaföldfém-mágnest. A tényleges mennyiség tehát a turbinatípustól és a park méretétől függ.
„Egy szélerőműpark 400–600 tonna nehezen lebomló kompozit hulladékkal jár.”
Az NREL szerint a lapátok tömege 11–17 tonna megawattonként, és főként üveg- vagy szénszálas műgyanta kompozitból állnak. Ez egy 50 MW-os parknál 550–850 tonna, tehát a nagyságrend helytálló, inkább alacsony becslés.
„Magyarországon 4 GW szélerőmű-kapacitás kiépítését tervezik.”
Magyar Péter 2026. július 31-én bejelentette, hogy a kormány 2030-ig magántőke bevonásával négy gigawattnyi szélkapacitást fejleszt. A 11/2025. EM rendelet szerint 2027 és 2030 vége között összesen legalább 4000 MW csatlakozási teljesítményt kell meghirdetni. Ez pályázati keret, nem biztosan megépülő erőműállomány, az államtitkár a célt 2032–2034-re tartja elérhetőnek.
„Szélerőművet magyar cég nem tud építeni, ezt csak német, dán és spanyol cégek tudják.”
A nagy szélturbinákat valóban külföldi gyártók szállítják (például a dán Vestas), hazai sorozatgyártásra nem került elő adat. A parkokat viszont fejlesztők építik és üzemeltetik, a Telex szerint a piac biztos befutónak tartja a magyar Alteót és az állami MVM Zöld Generációt. A kiírás 25 százalékos vételi jogot ír elő megújulóenergia-közösség javára.
„A meglévő mintegy 300 MW-os hazai szélerőmű-állomány 2026 nyarán végig csak 10 százalékos hatékonysággal működött.”
A teljes 2026-os nyárra nem került elő adat. Egy július 30. és augusztus 6. közötti nyolcnapos hőhullám alatt a szélerőművek 5,2 GWh-t termeltek, ez körülbelül 8 százalékos kihasználtság. A MEKH–MAVIR statisztikája szerint 2023-ban és 2024-ben a nyári hónapokban 11–17 százalék volt a kihasználtság, az éves átlag 2024-ben 22,31 százalék. A nyár a szél leggyengébb évszaka, ezért a nyári érték nem jellemzi az éves teljesítményt.
„A paksi atomerőmű 12–18 Ft/kWh-ért termel áramot, a szélerőművek 42–46 Ft/kWh-ért.”
A paksi önköltség a vállalati magazin szerint 2023-ban 13 Ft/kWh volt, a REKK számítása szerint 2025-ben 14,02 Ft/kWh. Ez egy régen megépült erőmű üzemi költsége. A szélre megadott sávhoz legközelebb a kötelező átvételi rendszer 45–54 Ft/kWh-s nap- és szélátlagára áll, ez régi erőművek hatósági átvételi ára. Az új szélerőművek az államtitkár szerint külön támogatás nélkül, piaci áron értékesítenek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
