Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaItt kell élned hogy elhidd: Kapitány István azzal érvel a szélerőművek mellett, hogy azt a külföldiek teljesen magántőkéből valósítják meg, tehát milyen jó nekünk. Aztán báttya a megtérülés mibű’ lesz? Csak nem abból,…
A 2026-os széltender valóban magántőkére épül, és a hálózat bővítésének nagy része állami és uniós forrásból készül, de a szélerőművek áramát senki nem veszi meg garantált 44 forintos áron: piaci áron értékesítik, amit a paksi önköltséghez mérni rossz összevetés. Az energiaközösségek üzletrész-vásárlása sem jelent azonnali megtérülést a befektetőnek, mert a vételár a befizetett tőke arányos része, nem a jövőbeli profit.
Minden vizsgált dokumentum a 2026. április 12-i kormányváltás után keletkezett, ezért „a kormány” itt a Tisza-kormányt jelenti. A MEKH augusztus 30-án írta ki az első széltendert: hat járásban, kilenc csomóponton összesen 702 MVA csatlakozási jogot oszt ki. A pályázatokat október 30-ig lehet beadni, az eredményt legkésőbb december 13-án hirdetik ki, a legkorábbi csatlakozás 2030 szeptembere. Kapitány István szeptember 1-jén azt mondta, hogy ez nem támogatási pályázat, a szélerőműveket magántőke finanszírozza, az állam pedig a hálózati feltételeket teremti meg. Szeptember 16-án az energiaközösségi részesedést „Európában egyedülálló” konstrukciónak nevezte. Azt nem mondta, hogy csak külföldiek építhetnek: a kiírás bármely magyarországi projekttársaság előtt nyitva áll.
A 44 forintos ár és a paksi összevetés. A tender a pályázati kiírás és a MEKH közleménye szerint csak hálózati csatlakozási jogot oszt. Egy piaci szereplő az Economxnek azt nyilatkozta, hogy a konstrukcióban sincs CAPEX-támogatás, sincs CfD-típusú árgarancia, a nyertesek a piaci, KÁT/METÁR-rendszeren kívüli termelőként ráadásul a 31 százalékos energiaellátói különadó alá esnek. A szélerőművek tehát a nagykereskedelmi piacon adják el az áramot. Az Oeconomus a HUPX adataira hivatkozva 108,51 euró/MWh-s 2025-ös zsinóráram-átlagot közöl. Ez a nyári 362 forintos és a 400 forint körüli árfolyam között nagyjából 39–42 Ft/kWh, vagyis a 44 forint a piaci ár nagyságrendje, nem külön a szélnek fizetett tarifa. A Paksi Atomerőmű 2024-es magazinja szerint 2023-ban 13 Ft/kWh volt a paksi egységköltség, ez még az Orbán-kormány idejére vonatkozik. A REKK kutatói a 2025-ös beszámolóból 14,02 Ft/kWh önköltséget számoltak. Ez egy régen megépült erőmű üzemi önköltsége, nem eladási ár és nem egy új erőmű teljes költsége. Ugyanez a magazin a régi, kötelező átvételi rendszerben támogatott nap- és szélerőművekre 45–54 Ft/kWh átvételi árat közölt, de ilyen támogatás az új tenderben nincs. A 44 forint a paksi önköltség nagyjából háromszorosa, nem négyszerese.
Az energiaközösségi üzletrész. Az EM-rendelet 7. §-a és a kiírás kötelező, 25 százalékos vételi jogot ír elő a kormány egyedi határozatával kijelölt, a MEKH által nyilvántartott megújulóenergia-közösségek javára. A kiírás VII.25. pontja szerint a vételár az addig befizetett, könyvvizsgáló által hitelesített vagyoni hozzájárulás arányos része, és a közösség vállalja a további tőkeigény rá eső részét is. A befektető így nem kapja meg előre a jövőbeli profitot, legfeljebb a befizetett tőke negyedét kapja vissza, és a későbbi nyereség negyedéről lemond. Egy piaci szakértő az Economxben épp a fordított kockázatra figyelmeztetett: ha a vételár csak a törzstőkéhez igazodik, a közösség névértéken, akár 750 ezer forintért juthat egy milliárdos projekt negyedéhez. Az Energiaközösségek Szövetsége szeptember 11-én szintén arra figyelmeztetett, hogy ne „csak papíron közösségi”, a beruházóhoz kötődő szervezetek jöjjenek létre. Tömeges bejegyzésről azonban nem közölt adatot. A kijelölés október elején még nem kezdődhetett el, mert a közösségek csak a csatlakozási jogról szóló határozat után jelentkezhetnek. Az energiaközösségek száma valóban kicsi, de a szövetség anyagai legalább öt működő közösséget neveznek meg.
Hálózat és kiegyenlítés. A kormány augusztus 25-i közleménye és a sajtó augusztusi beszámolói szerint az uniós helyreállítási alapból mintegy 1,5 milliárd euró jut a villamosenergia-hálózat fejlesztésére. A kiírás 1. melléklete szerint azonban a kilenc csomópontból hétnél kötelező, hogy a beruházó saját költségén építse ki és térítésmentesen adja át a közvetlen csatlakozási hálózatot. Ezt a hálózati engedélyesek 132 kV-os pontonként mintegy 460 millió forintra becsülik, emellett közvetett csatlakozási díjat is kell fizetni. A kiírás aFRR-szabályozási képességet követel a nyertesektől, és 15 százalékos súllyal pontozza a tárolót. Hogy a rendszerszintű kiegyenlítés és a gázerőművi tartalék költsége milyen arányban esik az államra, arra nem találtunk forrást.
„Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azzal érvel a szélerőmű-tender mellett, hogy a beruházások teljes egészében magántőkéből valósulnak meg.”
A miniszter szeptember 1-jén azt mondta, hogy ez nem támogatási pályázat, a szélerőműveket magántőke finanszírozza. Szeptember 16-án a „magántőkéből megvalósuló széltenderről” beszélt. Azt viszont nem állította, hogy csak külföldiek építhetnek: a kiírás bármely, magyarországi székhelyű projekttársaság előtt nyitva áll.
„A miniszter azt is mondta, hogy a helyi energiaközösségek „unikális”, Európában egyedülálló módon kisebbségi üzletrészt szerezhetnek a szélparkokban.”
Az MTI szeptember 16-i beszámolója szerint Kapitány „Európában egyedülálló” konstrukciónak nevezte, hogy az energiaközösségek 25 százalékig tulajdont szerezhetnek. A kiírás ezt kötelező, 25 százalékos vételi jogként írja elő.
„A befektetők megtérülése abból jön, hogy az állam, illetve a fogyasztók kilowattóránként 44 forintért megveszik tőlük az áramot, miközben a paksi áram ennek a negyedébe kerül.”
A tender csak hálózati csatlakozási jogot oszt. Nincs benne sem garantált átvételi ár, sem CfD-típusú ártámogatás, a nyertesek piaci áron értékesítenek. A HUPX 2025-ös zsinóráram-átlaga 108,51 euró/MWh volt, ez nagyjából 39–42 Ft/kWh. A 13–14 Ft/kWh-s paksi szám egy régen megépült erőmű önköltsége, nem piaci ár. A 44 forintnak ez nem a negyede, hanem nagyjából a harmada.
„Magyarországon egy-két kivétellel nincsenek működő energiaközösségek.”
Az energiaközösségek száma valóban csekély, és az ágazati szövetség is kételkedik abban, hogy lesz tőkéjük üzletrészt venni. Az Energiaközösségek Szövetsége 2026-os anyagai ugyanakkor legalább öt működő közösséget neveznek meg: Bábolna, Martfű, Erzsébetváros, a KESZ és a Szolidáris Gazdaság Központ közösségét. Ez több, mint egy-kettő.
„A széltender helyszínein most gyorsan, nagy számban jegyeznek be papíron létező energiaközösségeket.”
Nem került elő olyan hír vagy adat, amely tömeges bejegyzést mutatna a tender helyszínein. A kiírás szerint a jogosult közösségeket a kormány egyedi határozattal jelöli ki. A közösségek a csatlakozási jogról szóló határozat véglegessé válásától számított 16 hónapon belül jelentkezhetnek, az eredményt pedig legkésőbb december 13-án hirdetik ki. A kijelölés tehát október elején még el sem kezdődhetett.
„Az energiaközösségek által megvásárolható üzletrész azonnali megtérülést jelent a külföldi befektetőnek: a 10–15 év alatt várható extraprofitot a közösségek azonnal kifizetik neki.”
A MEKH kiírásának VII.25. pontja szerint a vételár a könyvvizsgáló által hitelesített, addig befizetett vagyoni hozzájárulás arányos része. A közösség emellett vállalja a további szükséges tőke rá eső részét. A befektető tehát legfeljebb a befizetett tőke negyedét kapja vissza, a jövőbeli profitért nem fizetnek neki.
„A szélparkokhoz szükséges hálózatfejlesztést nem a befektető, hanem az állam, vagyis az adófizetők finanszírozzák.”
A miniszter szerint az állam teremti meg a hálózati feltételeket, a kormány ehhez 1,5 milliárd euró uniós helyreállítási forrást használ. A kilenc csomópontból hétnél viszont a nyertesnek kötelező saját költségén kiépítenie és térítésmentesen átadnia a közvetlen csatlakozási hálózatot. Ez 132 kV-on csatlakozási pontonként becsült 460 millió forint, és ezen felül csatlakozási díjat is fizet.
„A szélerőművek ingadozó termelését az állam gáztüzelésű erőművekkel egyenlíti ki, ennek költségét is a közösség viseli.”
Arra nem találtunk forrást, hogy a kiegyenlítés költsége milyen arányban esik az államra. A kiírás VII.15. pontja minden nyertestől aFRR-szabályozási képességet követel meg, és pontot ad a szélpark mellé telepített akkumulátoros tárolóért. A kiegyenlítés terhe tehát nem kizárólag az államé.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
