Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaHa a következő gázévtől (2027 ősz) a mostani gázellátás 75%-át jelentő orosz forrástól TÉNYLEG megválik a Tisza-kormány, akkor a pótlására már tegnap el kellett volna kezdeni leszerződni. Ehhez képest ma halványlila ötlet sincs, kitől is vehetnénk. Azért kemény.
Nem igaz, hogy 2026 októberében semmilyen elképzelés nem lett volna arról, honnan pótolható az orosz gáz: a gazdasági és energetikai miniszter szeptemberben megnevezte a román Neptun Deep mezőt, valamint a horvát és a görög LNG-útvonalat, az MVM-nek pedig már vannak nem orosz szerződései, köztük egy 2027. október 1-jén induló Chevron-LNG-szerződés. Valós viszont, hogy az orosz gáz a magyar import nagyjából háromnegyedét adja, és hogy nyilvánosan nem ismert olyan szerződés, amely a 2027 őszétől kieső, évi mintegy 4,5 milliárd köbméteres orosz mennyiség nagyobb részét lefedné.
Időrend: az orosz gáz behozatalát lépcsőzetesen tiltó (EU) 2026/261 rendeletet 2026. február 2-án hirdették ki, még az Orbán-kormány idején. Magyarország akkor nemmel szavazott, de kisebbségben maradt. A hosszú távú vezetékes orosz szerződésekre a tilalom 2027. szeptember 30-tól alkalmazandó, tárolói kockázat esetén 2027. november 1-jétől, vagyis gyakorlatilag a 2027/28-as gázév kezdetétől. Ez közvetlenül alkalmazandó uniós jog, a végrehajtása a 2026. április 12. óta hivatalban lévő Tisza-kormányra hárul. A tilalom kezdőpontja tehát nem a kormány döntése, amelytől még el lehetne tekinteni.
Az orosz részarány nagyságrendje helytálló. Az ACER jelentése 2024-re 75–80 százalékos orosz részt ad a magyar gázellátásban. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptember 22-én azt mondta, a gázimport mintegy 80 százaléka egyetlen forrásból származik. A pontos szám a mérőszámtól függ: a G7 2026. januári számítása szerint a 2025-ös behozatalban az orosz rész bő 60 százalék is lehet, ha az Ausztria felől érkező gázt nem orosznak tekintjük. A hazai termelés a felhasználás 15–18 százalékát fedezi.
Az, hogy semmilyen elképzelés ne lenne a pótlásra, nem állja meg a helyét. A miniszter a Telexnek adott szeptember 18-i interjújában és a szeptember 22-i G7-konferencián a román Neptun Deep mezőt, a horvát krki LNG-terminált és a görög LNG-útvonalat nevezte meg. Azt is mondta, hogy a román féllel tárgyalnak, és LNG-szerződések születnek. Az állami MVM-nek már vannak nem orosz szerződései, ezeket még 2025-ben, a kormányváltás előtt kötötte: - a Shell-lel évi mintegy 200 millió köbméterre, 2026 januárjától; - az Engie-vel 2028 és 2038 között évi 400 millió köbméter LNG-re; - a SOCAR-ral két év alatt 800 millió köbméterre; - a Chevronnal mintegy 2 milliárd köbméter LNG-re öt évre, 2027. október 1-jei szállításkezdettel.
2026. október 6-án Kapitány István és Orbán Anita Zágrábban a krki LNG-ből érkező mennyiség jelentős növeléséről, az összeköttetés bővítéséről és egy közös gázmező fejlesztéséről tárgyalt.
A felvetés valós magja a mennyiség és a lekötöttség. Az MVM–Gazprom szerződés évi 4,5 milliárd köbméterről szól, a meglévő nem orosz szerződések ennek csak töredékét fedik. A Világgazdaság szeptember 24-i elemzése szerint a megnevezett útvonalak egyike sem váltja ki önmagában az orosz gázt, és mindegyiknél van ár-, kapacitás- és geopolitikai bizonytalanság. A Neptun Deep gázából az MVM-nek szánt, évi mintegy 670 millió köbméteres mennyiségre a román állam 2026 májusában elővásárlási jogával élt. A kiesés nagyobb részét lefedő, aláírt új szerződést nyilvános forrás nem dokumentál. Az, hogy a lekötés késésben van-e, vitatható szakmai értékelés. Az viszont nem igaz, hogy nincs elképzelés arról, kitől lehetne vásárolni.
„Az orosz forrás Magyarország jelenlegi gázellátásának mintegy 75 százalékát adja.”
Az ACER 2026-os jelentése szerint 2024-ben az orosz gáz a magyar ellátás 75–80 százalékát adta. Kapitány István szeptember 22-én a gázimport mintegy 80 százalékáról beszélt, és a nyilvános elemzések a 2025-ös importra is 74 százalék körüli arányt közölnek. A mérőszám azonban számít: a G7 számítása szerint, ha az Ausztria felőli import nem orosz eredetű, az orosz részarány a behozatalban „csak” bő 60 százalék, a hazai termelés pedig a felhasználás 15–18 százalékát fedezi.
„A 2027 őszén induló gázévtől már nem lehet orosz gázt behozni Magyarországra.”
Az (EU) 2026/261 rendelet szerint a hosszú távú vezetékes orosz gáz behozatala 2027. szeptember 30-tól tilos, tárolói kockázat esetén legkésőbb 2027. november 1-jétől. A rendeletet még a kormányváltás előtt, 2026. február 2-án hirdették ki, és közvetlenül alkalmazandó, tehát nem a mai kormány mérlegelésén múlik.
„2026 októberében semmilyen elképzelés nincs arról, kitől vásárolhatna Magyarország az orosz gáz helyett.”
Kapitány István 2026. szeptember 18-án és 22-én nyilvánosan megnevezte a román Neptun Deep mezőt, a horvát krki és a görög LNG-terminált, és a román féllel folyó tárgyalásokról beszélt. Az MVM 2025-ben szerződést kötött a Shell-lel (évi kb. 200 millió m³), az Engie-vel (2028-tól évi 400 millió m³) és a Chevronnal (2027. október 1-jétől öt év alatt kb. 2 milliárd m³ LNG). 2026. október 6-án a kormány a krki LNG-ből érkező mennyiség növeléséről is tárgyalt Zágrábban.
„Az orosz gáz pótlására még nem kezdődött meg a szerződéskötés.”
Nem orosz szerződések már vannak (Shell, Engie, Chevron, SOCAR), de ezek együtt évente legfeljebb mintegy 0,6–1 milliárd köbmétert adnak, szemben a Gazprom-szerződés évi 4,5 milliárd köbméterével. A legnagyobbnak szánt román alternatívánál a román állam 2026 májusában elővásárlási jogával élt az MVM-nek szánt mennyiségre. A kiesés nagyobb részét lefedő, aláírt új szerződésről nincs nyilvános adat.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
