Időrend: Magyar Péter 2026. április 24-én jelentette be, hogy Lannert Juditot kéri fel oktatási miniszternek. A köztársasági elnök 76/2026. (V. 12.) KE határozata a Magyar Közlöny 2026. évi 45. számában 2026. május 13-i hatállyal nevezte ki oktatási és gyermekügyi miniszterré, a Sándor-palota május 12-i közleménye szerint a kinevezési okiratot aznap adták át. Mindez a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány megalakulásakor történt.
A Médiatanács elnöki tisztségére 2026 nyarán nyilvános pályázatot írtak ki. Az Országgyűlés eseti bizottsága tizenegy pályázót hallgatott meg. A médiaszakmai szervezetek delegáltjai négy jelöltet támogattak, közülük Polyák Gábor kapta a legtöbb pontot (130), a második Tóth Csaba lett (127). Polyákot a művelődési bizottság 7 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta. Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-i ülésének jegyzőkönyve szerint a plenáris ülés 132 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választotta meg öt évre. Az NMHH saját közleménye szerint az NMHH elnökévé a köztársasági elnök nevezi ki. Polyák Gábor médiajogász, az ELTE egyetemi tanára, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója. 2022-ben az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség médiapolitikai kabinetjét vezette, amit a bizottsági meghallgatáson a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői szóvá is tettek. A Médiatanács tagjaivá ugyanezen a napon a Tisza három jelöltjét és a Mi Hazánk jelöltjét, Tóth Mátét választották meg, a Fidesz és a KDNP jelöltjét elutasították.
A személyi tények tehát pontosak. Hogy a két kinevezés „egalitárius”, „globális nagytőke” által vezérelt „társadalommérnökösködés” jele volna, az politikai értelmezés, amelyhez nincs ellenőrizhető tényállítás, ezért nem kapott minősítést. Pontosításként: a Médiatanács elnökét nem a kormány nevezte ki, hanem az Országgyűlés választotta meg kétharmados szavazással, nyilvános pályázat és szakmai szervezetek részvételével zajló bizottsági eljárás után. A kétharmadot a kormánypárti többség adta.