Időrend: az energiaszektor állami tulajdonba vétele az Orbán-kormány idején, 2011 és 2021 között zajlott. A diplomaták kiutasítása és minden itt tárgyalt külkapcsolati fejlemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Magyar Péter vezette Tisza-kormány idején.
Az energiaszektorról szóló állítás megáll. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. július 8-i közleménye szerint az állam 1,88 milliárd euróért visszavásárolta a MOL 21,2 százalékos csomagját az orosz Szurgutnyeftyegaztól. A 2013. évi XI. törvény állami kezességet adott ahhoz az ügylethez, amelyben az MVM megvette az E.ON földgázkereskedő és -tároló cégét. Az MVM saját leírása szerint ezek a cégek ma „nemzeti tulajdonban” működnek, és a Magyar Földgáztároló négy földalatti tárolót üzemeltet. 2021-ben az MVM átvette az ÉMÁSZ áramhálózatát és az ELMŰ–ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási ügyfeleit. A folyamat tehát valóban több mint egy évtizedig tartott. Hogy ezt az eredményt bárki „eltékozolta” volna, az értékelés. Konkrét lépést, például állami energetikai vagyon eladását, nem neveznek meg mellette.
A kiutasítás tény. A Külügyminisztérium 2026. szeptember 8-án tíz orosz diplomatát szólított fel az ország elhagyására, Moszkva pedig október 1-jén magyar diplomaták kiutasításával válaszolt. A magyar külügy ekkor azt közölte, hogy nem érdekelt az eszkalációban, és oroszországi misszióinak működése továbbra is biztosított. A Kreml szóvivője szeptemberben negatív következményeket helyezett kilátásba a kétoldalú kapcsolatokra nézve. Az orosz viszony romlása tehát dokumentált.
A többi kapcsolatra ez nem áll. Kínával vannak feszültségek: a kormány felülvizsgálja a kínai akkumulátoripari beruházásokat, és a parlament nemzetbiztonsági bizottsága október 5-én meghallgatta Szijjártó Pétert a BYD-nél vállalt munkájáról. Ugyanakkor Gong Tao kínai nagykövet szeptember 23-i beszédében „szilárdan és stabilan” fejlődő kapcsolatokról és baráti vezetői kapcsolattartásról beszélt. Ugyanezen a héten 11 magyar cég és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vett részt a hangcsoui digitális kereskedelmi expón. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban Orbán Anita szeptember 24-én azt mondta, hogy New Yorkban informálisan beszélt Marco Rubio külügyminiszterrel, akcióterv készül egy kétoldalú találkozóhoz, és a kormány az amerikai szankciómentesség meghosszabbításán dolgozik. Törökország és a Türk Államok Szervezete esetében a Tisza-kormány retorikailag elhatárolódott a „keleti nyitástól”. Egy 2026. augusztusi szakmai elemzés szerint azonban a gyakorlati kapcsolatok felszámolása nem valószínű. Kétoldalú romlásra utaló hivatalos lépést, például a megfigyelői státusz feladását vagy egy diplomáciai konfliktust, nem találtunk.
Összességében egyetlen, valóban megromlott viszonyból, az oroszból következtetnek arra, hogy egyszerre minden kapcsolat romlik. A többi viszonylatban a rendelkezésre álló források legfeljebb hangsúlyeltolódást vagy egyes beruházások felülvizsgálatát mutatják, nem általános romlást.