Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaMegnéztem, hol nyíltak meg egyáltalán létesítési helyek a szeptember 4-én kiírt, október 30-án záruló pályázatban. Megvan a széltérkép, hiszen többször felmértük - és a kiírás ezzel a mintázattal nem fed. Nem a szél,…
Igaz, hogy a 2026-os széltender csomópontjai a szabad hálózati kapacitáshoz igazodnak, és hogy Kisbérnél (16 MVA) és Szombathely Északnál (20 MVA) kicsi a kiosztható kapacitás, de ekkora szélparkok léteznek, Magyarországon is működik 15, 23 és 25 MW-os park, és a 702 MVA-nak mintegy 44 százaléka szélenergia alapján könnyített északnyugati és nyugati járásokba esik, így abból, hogy a kiírás „semmi racionális szempontot” nem követne, a tényekből csak egy része igazolható.
Időrend: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2026. augusztus 30-án írta ki az első szélerőművi kapacitáspályázatot, vagyis már a Tisza-kormány idején. Hat járásban kilenc hálózati csomópontra összesen 702 MVA betáplálási jogot oszt ki. A beadás szeptember 4-én nyílt, a határidő október 30., az eredményt legkésőbb december 13-ig hirdetik ki. A könnyített térségekről szóló eredeti, nyolc járást kijelölő 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet még az Orbán-kormány idején született. A 25 járásra bővítés és a kijelölési feltételek átírása a 2026. augusztus 28-i rendeletcsomaggal történt.
A hálózat-központú kijelölés a konstrukcióból következik. A 11/2025. EM rendelet szerint a pályázat a hálózaton elérhető szabad kapacitás kiosztására szolgál. A kiírás V.1. pontja szerint a csomópontonkénti mennyiségeket a miniszteri felkérőlevél határozta meg, csatlakozási jogot pedig csak ott lehet kiosztani, ahol van szabad kapacitás. A kormány augusztus 25-i közleménye a könnyített térségek kiválasztásánál „energetikai adottságként” a hálózati becsatolás lehetőségét nevezi meg, mellette természet-, táj- és honvédelmi szempontokat. Kifogás szakmai oldalról is érte a kiírást. A REKK augusztus 4-i véleménye szerint „olyan hálózati csatlakozási pontokat nem érdemes megpályáztatni, amelyeken a későbbiekben nem tud szélerőmű megvalósulni”. A Portfolio augusztus 31-i cikkében egy fejlesztő azt mondta, hogy a pontokat „pusztán az alapján” jelölték ki, hol van szabad hálózati kapacitás.
A széltérképpel való teljes eltérés viszont túlzás. A kilenc csomópontból nyolc a 25 könnyített járás valamelyikében van. A Komáromi és a Szombathelyi járást már a 2025-ös rendelet is azért jelölte ki, mert ott az időjárási adottságok az átlagosnál jobb szélhasznosítást tesznek lehetővé. A Dunaújvárosi járást 2025 októberében a magas szélenergia-sűrűség miatt javasolták. A 2026 augusztusától hatályos szabály szerint a szélenergia-sűrűség (150 méteren legalább 400 W/m²) csak az egyik lehetséges kijelölési feltétel, a hálózati felkészültség önmagában is elég. A könnyített térség tehát nem bizonyítja minden esetben a jó szélviszonyt. Kapacitásban 307 MVA esik az északnyugati és nyugati pontokra, 395 MVA a középső országrészre. Ebből a legnagyobb, 255 MVA-s ócsai pont a Gyáli járásban van, amely nem könnyített térség, és amelynek közelében az Ócsai Tájvédelmi Körzet fekszik. A kiírás szerint a telephely a csomóponttól légvonalban 19 km-en belül lehet, ezért a csomópont helye nem azonos a turbinák helyével.
A kis csomópontok mérete valós: Kisbér 16 MVA, Szombathely Észak 20 MVA, Komárom Ipari Park 21 MVA, a pályázati minimum 14 MVA és 14 MW. Mai, 5–7 MW-os turbinákkal ez három-négy gépet jelent. Az viszont nem igaz, hogy ekkora szélpark nem létezik. Az ALTEO bábolnai parkja 15 MW, bőnyi parkja 25 MW, az MVM Zöld Generáció sopronkövesdi parkja 23 MW. Ezek 2008 és 2010 között épültek, kisebb turbinákkal. A REKK az új kiírásnál is a minimum 5 MW körülire csökkentését javasolta. A kis méret tehát a mai fejlesztésekhez képest szokatlan és gazdaságilag kockázatos lehet, de nem iparágon kívüli.
Arra, hogy a kiírás mögött nyugati üzleti megrendelés vagy a kormánynak adott utasítás állna, nincs nyilvános dokumentum. A kiírás bármely magyarországi projekttársaság előtt nyitva áll, és csak az uniós gyártói arányt pontozza, országot nem nevez meg.
„A szélerőművi kapacitáspályázat szeptember 4-én nyílt meg, és október 30-án zárul.”
A MEKH 2026. augusztus 30-án írta ki a pályázatot. A beadás szeptember 4-én nyílt meg, a határidő október 30. Szeptember 4. tehát a beadás kezdete, nem a kiírás napja.
„A kiírás csomópontjait a villamosenergia-hálózaton hozzáférhető szabad betáplálási kapacitás alapján jelölték ki, nem a szélviszonyok alapján.”
Az eljárás jogszabály szerint szabad hálózati kapacitást oszt ki. A kiírás V.1. pontja szerint a csomópontokat és a mennyiségeket a miniszteri felkérőlevél határozta meg. A kormány augusztus 25-i közleménye a térségek kiválasztásánál a hálózati becsatolás lehetőségét és természet-, táj- és honvédelmi szempontokat említ, szélmérési szempontot nem. Járási szinten viszont szerepet kaphatott a szél: a kilenc csomópontból nyolc könnyített térségnek kijelölt járásban van.
„A kiírt helyszínek nem fedik a széltérképet, mert érdemi szélpotenciál csak a Kisalföldön, a Duna menti szélcsatornában van.”
A 702 MVA-ból 307 MVA esik északnyugati és nyugati csomópontra (Ács, Komárom, Kisbér, két szombathelyi pont). A Komáromi és a Szombathelyi járást már a 35/2025. EM rendelet is az átlagosnál jobb szélviszonyok miatt jelölte ki. A turbinák a csomóponttól 19 km-en belül bárhová kerülhetnek. A kritika a legnagyobb, 255 MVA-s ócsai pontra áll meg leginkább: a Gyáli járás nem könnyített térség.
„Kisbér és Szombathely-Nyugat kiírása kisebb, mint egy szokásos szélpark.”
A kiírás 1. melléklete szerint Kisbér 16 MVA, Szombathely Észak 20 MVA, Komárom Ipari Park 21 MVA, mindhárom 22 kV-os pont. „Szombathely-Nyugat” nevű csomópont nincs: a kis szombathelyi pont Szombathely Észak. Egy indulást mérlegelő fejlesztő a Portfolio szerint „nagyon nehezen értelmezhető méretnek” nevezte ezt.
„Az iparágban 16–21 MVA-s méretre nem létesítenek szélparkot.”
Magyarországon működik a 15 MW-os bábolnai, a 23 MW-os sopronkövesdi és a 25 MW-os bőnyi szélpark. A REKK 2026. augusztus 4-i konzultációs véleménye a 15 MW-os minimumot is túl magasnak tartotta, és 5 MW körülire csökkentését javasolta, hogy a kisebb fejlesztések is indulhassanak.
„A kiírás nyugati üzleti érdekből született, és a kormánynak megmondták, mit kell tennie.”
Nem találtunk olyan dokumentumot, döntést vagy közlést, amely külső utasítást vagy megrendelést igazolna. A kiírás nem ír elő sem külföldi pályázót, sem külföldi gyártót, csak uniós gyártói arányt pontoz.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
