Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaMagánpénzből épül a szélpark? Csakhogy az áramot mi vesszük meg 42-44 Ft-ért, miközben Paks 10-12-ért adta. Ebből lesz a befektető megtérülése.
A 2026-os széltender valóban magántőkére épül, és a hálózatfejlesztés nagy része uniós forrásból készül, de a szélerőművek áramát senki nem veszi meg garantált 42–44 forintos áron: piaci áron értékesítik, amit a paksi önköltséghez mérni rossz összevetés; az energiaközösségek üzletrész-vásárlása sem jelent azonnali megtérülést a befektetőnek, és az sem igaz, hogy a nyertesek csak külföldi óriáscégek leányvállalatai lehetnek.
Minden vizsgált dokumentum a 2026. április 12-i kormányváltás után keletkezett, ezért „a kormány” itt a Tisza-kormányt jelenti. A MEKH augusztus 30-án írta ki az első széltendert: hat járásban, kilenc csomóponton összesen 702 MVA csatlakozási jogot oszt ki. A pályázatokat október 30-ig lehet beadni, az eredményt legkésőbb december 13-án hirdetik ki. Kapitány István szeptember 1-jén azt mondta, hogy ez nem támogatási pályázat: a szélerőműveket magántőke finanszírozza, az állam pedig 1,5 milliárd euró uniós forrásból a hálózati feltételeket teremti meg. Szeptember 16-án az energiaközösségi részesedést „Európában egyedülálló” konstrukciónak nevezte.
Az árösszevetés két különböző mutatót állít egymás mellé. A tender nem ad garantált átvételi árat, a nyertesek a nagykereskedelmi piacon értékesítenek. Az Oeconomus elemzése szerint a HUPX másnapi piacán 2025-ben 108,51 euró/MWh volt az átlagos zsinórár, ez nagyjából 42–44 Ft/kWh. A 42–44 forint tehát a piaci átlagárnak felel meg, nem a szélerőműveknek fizetett külön árnak. A paksi oldalon a vállalati magazin szerint 2023-ban 13 Ft/kWh volt az egységköltség, a REKK a 2025-ös beszámolóból 14,02 Ft/kWh önköltséget számolt. Ez egy évtizedekkel ezelőtt megépült erőmű üzemi költsége, nem új kapacitás ára. A 10–12 forintos érték ennél is alacsonyabb. A két szám különbsége ezért nem a befektetőnek fizetett felár.
Az energiaközösségi vételi jog nem jelent azonnali megtérülést. A kiírás szerint a vételár a könyvvizsgáló által hitelesített vagyoni hozzájárulás arányos része. Az Astrasun vezetője épp azt kifogásolta, hogy ez a fejlesztőnek kedvezőtlen lehet: egy kis törzstőkéjű projektcégnél akár 750 ezer forint is lehet. Az Energiaközösségek Szövetsége szerint finanszírozás nélkül a közösségek nagy része nem tud élni a vételi joggal. A tömeges, papíron létező közösség-bejegyzésre nem került elő adat.
A „csak külföldi óriáscégek” állítás a turbinákra részben áll: Magyarországon nincs komplett turbinagyártás, a gépeket jellemzően a Vestas és más külföldi gyártók szállítják. A fejlesztők köre azonban vegyes. A Telex szeptember 4-i cikke szerint a piac biztos befutónak az Alteót és az MVM Zöld Generációt tartja. Korábbi cikkében további hazai szereplőket is felsorolt, például a Nap Nyrt.-t, a Greenergyt és az STS Groupot. Kapitány István az Országgyűlés július 14-i ülésén „rengeteg magyar” és néhány külföldi jelentkezőről beszélt. Külföldi csoportok is jelen vannak: a PPC augusztus 7-i közleménye szerint a görög cég megvásárolja az ABO Energy Hungary Kft.-t és annak szél-, nap- és tárolóportfólióját. Mivel a kiírás minden pályázótól magyarországi székhelyű projekttársaságot követel, a „magyar kft.” forma önmagában semmit nem mond a tulajdonosról. A nyertesek a beadási határidő előtt nem ismertek, a pályázók listája sem nyilvános.
„Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azzal érvel a szélerőmű-tender mellett, hogy a beruházások teljes egészében magántőkéből valósulnak meg.”
A miniszter szeptember 1-jén azt mondta: ez nem támogatási pályázat, a szélerőműveket magántőke finanszírozza. Szeptember 14-én a parlamentben arról beszélt, hogy a beruházást „teljes egészében magántőkéből” hajtják végre. Azt viszont nem állította, hogy csak külföldiek építhetnek, a kiírás bármely magyarországi székhelyű projekttársaság előtt nyitva áll.
„A miniszter azt is mondta, hogy a helyi energiaközösségek „unikális”, Európában egyedülálló módon kisebbségi üzletrészt szerezhetnek a szélparkokban.”
Az MTI szeptember 16-i beszámolója szerint Kapitány „Európában egyedülálló” konstrukciónak nevezte, hogy az energiaközösségek 25 százalékig tulajdont szerezhetnek. A MEKH kiírása ezt kötelező, 25 százalékos vételi jogként írja elő.
„A befektetők megtérülése abból jön, hogy az állam, illetve a fogyasztók kilowattóránként 42–44 forintért megveszik tőlük az áramot, miközben a paksi áram ennek a negyedébe (10–12 forintba) kerül.”
A tender csak hálózati csatlakozási jogot oszt. Nincs benne sem garantált átvételi ár, sem CfD-típusú ártámogatás, a nyertesek piaci áron értékesítenek. A HUPX 2025-ös zsinóráram-átlaga 108,51 euró/MWh volt, ez nagyjából a 42–44 Ft/kWh-s sávnak felel meg, vagyis a piaci átlagár, nem a szélnek fizetett felár. A paksi szám egy régen megépült erőmű önköltsége: a vállalati magazin szerint 2023-ban 13 Ft/kWh, a REKK szerint 2025-ben 14,02 Ft/kWh volt. A 10–12 forint ennél is alacsonyabb.
„Magyarországon egy-két kivétellel nincsenek működő energiaközösségek.”
A közösségek száma valóban csekély. Egy fejlesztő szerint a hazai energiaközösségek többnyire korai fázisú, pilot jellegű kezdeményezések. Az Energiaközösségek Szövetsége szeptember 11-i állásfoglalása ugyanakkor több működő közösséget is megnevez: a bábolnait, a KESZ-t és a Szolidáris Gazdaság Központét. Ez több, mint egy-kettő.
„A széltender helyszínein most gyorsan, nagy számban jegyeznek be papíron létező energiaközösségeket.”
Nem került elő olyan hír vagy adat, amely tömeges bejegyzést mutatna a tender helyszínein. Az Energiaközösségek Szövetsége csak arra figyelmeztetett, hogy meg kell akadályozni a „csak papíron közösségi szervezetek” létrejöttét. A jogosult közösségeket a kormány egyedi határozattal jelöli ki, az eredményt pedig legkésőbb december 13-án hirdetik ki.
„Az energiaközösségek által megvásárolható üzletrész azonnali megtérülést jelent a külföldi befektetőnek: a 10–15 év alatt várható extraprofitot a közösségek azonnal kifizetik neki.”
A kiírás szerint a vételár a könyvvizsgáló által hitelesített vagyoni hozzájárulás arányos része. Egy piaci szakértő szerint ez egy 3 millió forintos törzstőkéjű projektcégnél akár 750 ezer forint is lehet. A közösség tehát a befizetett tőke arányos részét fizeti meg, a jövőbeli profitért nem fizet.
„A szélparkokhoz szükséges hálózatfejlesztést nem a befektető, hanem az állam, vagyis az adófizetők finanszírozzák.”
A miniszter szerint az állam teremti meg a hálózati feltételeket, ehhez a kormány 1,5 milliárd euró uniós helyreállítási forrást használ. A kiírás ugyanakkor a pályázótól is térítésmentesen átadandó (TMÁ) hálózati beruházást követel meg. A megújulós szövetség szerint a csatlakozási költség egyes projekteknél a beruházás 30 százalékát is elérheti.
„A szélerőművek ingadozó termelését az állam gáztüzelésű erőművekkel egyenlíti ki, ennek költségét is a közösség viseli.”
Arra nem találtunk forrást, hogy a kiegyenlítés költsége milyen arányban esik az államra. A kiírás minden pályázótól aFRR-szabályozási képességet követel meg, és 15 százalékos súllyal pontozza a szélpark mellé telepített akkumulátoros tárolót. A kiegyenlítés terhe tehát nem kizárólag az államé.
„A szélparkokat kizárólag nyugat-európai óriáscégek tudják megépíteni, és a pályázaton nyertes magyar kft.-k csak e külföldi óriásvállalatok leányvállalatai lesznek.”
A turbinákat valóban külföldi gyártók szállítják, például a dán Vestas. A parkokat viszont fejlesztők építik: a piac biztos befutónak az Alteót és az állami MVM Zöld Generációt tartja, a miniszter júliusban „rengeteg magyar” és néhány külföldi jelentkezőről beszélt. Külföldi csoport is szerez magyar fejlesztő céget: a görög PPC megveszi az ABO Energy Hungary Kft.-t. A kiírás minden pályázótól magyarországi székhelyű projekttársaságot követel. A nyerteseket legkésőbb december 13-án hirdetik ki.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
