Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaTolószékes, színes bőrű, muzulmán transznemű kell a közmédia műsorába? Álvita. Közben egy szál parittyával állunk a Góliáttal szemben.
Az európai médiaszabadság-rendelet (EMFA) valóban a közmédiára is kötelező, de csak általános garanciákat ír elő a függetlenségről, a vezetők kinevezéséről és a finanszírozásról, a közszolgálati feladatot pedig nemzeti szinten kell meghatározni. Így nem igaz, hogy a közmédia szabályozása „elkerült Magyarországról”, és hogy a magyar szabályozó eszköztelen: a 2026-os médiatörvény-módosítás átalakította a közmédiát, és a Médiatanácsot jelölte ki az EMFA szerinti nemzeti hatóságnak. Az pedig igaz, hogy a Médiatanács egyetlen ellenzéki tagja távozik, de saját döntéséből, a párttisztsége miatti összeférhetetlenség okán.
Időrend: minden tárgyalt esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt, amikor a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenzékben van. A médiatörvényt módosító 2026. évi XXI. törvényt júniusban hirdették ki, és nagyobbrészt július 26-án lépett hatályba. A Médiatanácsot az Országgyűlés szeptember 22-én választotta meg. A Mi Hazánk szeptember 26-i kongresszusán Tóth Mátét alelnökké választották, ő szeptember 29-én bejelentette a médiatanácsi tagságáról való lemondását, az október 5-i keltezésű lemondó nyilatkozatát pedig október 7-én tette közzé. A közmédiáról és az EMFA-ról szóló felvétel egy szeptember 29-én közzétett stúdióbeszélgetésből való. A képernyőn látható dátumjelölés a leirat szerint bizonytalanul olvasható, de a tartalom (a Médiatanácsból való távozás) a 2026. szeptemberi helyzetre illik.
Az EMFA, vagyis az (EU) 2024/1083 rendelet 5. cikke valóban kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák a közszolgálati média szerkesztői és működési függetlenségét és pártatlan, sokszínű tájékoztatását. Előírja, hogy a vezetőket átlátható, nyílt, előre rögzített feltételek szerinti eljárásban nevezzék ki, és csak indokolt esetben, bírósági felülvizsgálat lehetőségével mozdítsák el. A finanszírozásnak átlátható, megfelelő és kiszámítható forrást kell biztosítania. A rendelet szövege ugyanakkor azt is kimondja, hogy mindezt a közszolgálati médiának a nemzeti szinten, a 29. jegyzőkönyvvel összhangban meghatározott feladatkörében kell teljesítenie. A preambulum szerint a kinevezési elveket is nemzeti szinten kell rögzíteni. A rendelet tehát keretet ad, nem írja elő a közmédia műsorszerkezetét vagy a műsorok összetételét.
A hazai gyakorlat is ezt mutatja. Az Országgyűlés 2026 nyarán a médiatörvény-módosítással alapjaiban szervezte át a közmédia irányítását: létrehozta a Független Közmédia Testületet, és átalakította a Médiatanácsot. A törvény indokolása szerint a módosítás egyértelművé teszi, hogy Magyarországon a Médiatanács az EMFA szerinti nemzeti szabályozó hatóság, és a rendeletben előírt feladatokat is ő látja el. A magyar szabályozó tehát nem eszköztelen: az EMFA éppen neki ad többlethatásköröket. Az az állítás, hogy a közmédia szabályozása „elment Magyarországról”, jogi tézisként hangzik el, de sem a rendelet szövege, sem a hazai jogalkotás nem támasztja alá.
Az a vélemény, hogy a közmédia műsoraival kapcsolatos viták „álviták”, és hogy a globális platformok manipulálják a közönséget, értékítélet és jóslat. Ezért nem kapott külön minősítést. Kiegészítésként: az EUR-Lex összefoglalója szerint az EMFA a nagyon nagy online platformokkal szemben is ad konkrét biztosítékot a szakmai sztenderdek szerint készült médiatartalmak indokolatlan eltávolítása ellen.
A Médiatanácsról szóló állítás megáll. Az Országgyűlés jegyzőkönyve szerint szeptember 22-én Tóth Mátét 171 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett megválasztották, a Fidesz jelöltjét, Szabó Lászlót (72 igen, 95 nem) és a KDNP jelöltjét, Pindroch Ferencet (78 igen, 84 nem) nem. A Telex szeptember 29-i, MTI-alapú beszámolója szerint Tóth azért mond le, mert a Mi Hazánk alelnöke lett. A médiatörvény ugyanis összeférhetetlennek mondja ki a Médiatanács-tagságot a párt országos vagy területi szervezetében betöltött tisztséggel. A testület ellenzéki tag nélkül maradása tehát részben ennek a döntésnek a következménye. A Mi Hazánk már bejelentette, hogy Radetzky Andrást jelöli a helyére. A médiatörvény 126. §-a szerint pedig a meg nem választott, de a képviselők harmadának támogatását bíró jelöltekről ismételt szavazást kell tartani.
„Az európai médiaszabadság-rendelet (EMFA) uniós jogszabály, amely a közszolgálati médiára is tartalmaz előírásokat.”
Az (EU) 2024/1083 rendelet 5. cikke a közszolgálati médiaszolgáltatók független működésének biztosítékairól szól. Rendeletként közvetlenül alkalmazandó, nagyobb része 2025. augusztus 8. óta.
„Az EMFA precízen, finomhangolva megmondja, mi történjen a közmédiában, ezért a közmédia szabályozása kikerült a magyar joghatóság alól, és a magyar szabályozó eszköztelen.”
Az 5. cikk általános kötelezettségeket ír elő: szerkesztői és működési függetlenséget, átlátható vezetőkinevezést és kiszámítható finanszírozást, a közszolgálati feladatot pedig kifejezetten nemzeti szinten kell meghatározni. A 2026. évi XXI. törvény átalakította a közmédia irányítását, és a Médiatanácsot jelölte ki az EMFA szerinti nemzeti szabályozó hatóságnak.
„A Médiatanácsba egyetlen ellenzéki jelöltként Tóth Mátét választották meg, aki nem marad a testületben, így abban nem lesz ellenzéki tag.”
Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én 171 igennel választotta meg, a Fidesz és a KDNP jelöltjét elutasította. Szeptember 29-én bejelentette lemondását, mert szeptember 26-án a Mi Hazánk alelnöke lett, ami a médiatörvény szerint összeférhetetlen. A párt Radetzky Andrást jelöli a helyére, az elutasított jelöltekről pedig a törvény szerint ismételt szavazást kell tartani, így az ellenzéki hely hiánya nem feltétlenül végleges.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
