Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz érintett települések lakóival és a velük szimpatizáló nemzettársainkkal helyi aláírásgyűjtésbe és tiltakozó akcióba kezdünk a a helyi érdekeket semmibe vevő, külföldi tőkének kedvező szélerőmű-telepítésekkel szemben.…
A 2026-os széltender rendszerterhelését érő kritika tényei nagyrészt helytállnak: a 700 méteres védőzóna, a 16–21 MVA-s kis csomópontok, a hálózati kapacitáshoz igazított kiosztás és a 10 százalék körüli nyári kihasználtság valós, a több időjárásfüggő kapacitás valóban több rugalmasságot igényel. Az viszont nem igazolható, hogy a hazai szélerőmű-állomány órák alatt 100 százalékról nullára esne, és az sem, mekkora tőke hagyja el az országot; a kiírás ráadásul a rugalmasság egy részét maguktól a pályázóktól követeli meg.
Időrend: a 700 méteres védőzónát a korábbi 12 kilométeres tilalom helyett még az Orbán-kormány vezette be, 2024. január 1-jétől. A hatályos szöveg a 280/2024. Korm. rendelet (TÉKA) 42. §-a. A szélerőművi kapacitáspályázatot a MEKH 2026. augusztus 30-án, már a Tisza-kormány idején írta ki. A pályázatok beadási határideje október 30., az eredményhirdetés legkésőbb december 13-án lesz, így 2026. október közepén még nincs nyertes, és egyetlen új szélpark sem épül.
A kiírás és a tervezett helyszínek adatai helytállók. A kiírás 1. melléklete szerint Kisbér 16, Komárom Ipari Park 21 és Szombathely Észak 20 MVA, mindhárom 22 kV-os elosztóhálózati pont. A Portfolio augusztus 31-i cikkében egy indulást mérlegelő fejlesztő azt mondta, hogy ez mai turbinamérettel három-négy egységet jelent, ami „nagyon nehezen értelmezhető méret”. Ugyanő vélte úgy, hogy a csomópontokat „pusztán” a szabad hálózati kapacitás alapján jelölték ki. A REKK augusztus 4-i véleménye ugyanakkor még a 15 MW-os minimumot is túl magasnak tartotta, és 5 MW körülire csökkentését javasolta. A kis méret tehát vitatott, de nem eleve gazdaságtalan. A kiírás V.1. pontja szerint a mennyiségeket a miniszteri felkérőlevél határozta meg. A könnyített térségek kijelölési feltételei között viszont a szélenergia-sűrűség is szerepel.
A kihasználtsági szám a nyárra nagyjából áll. A MEKH–MAVIR 2024-es kiadványa szerint a szélerőművek havi kihasználtsága 2023-ban és 2024-ben júniusban, júliusban és augusztusban 11–16 százalék volt, az éves átlag 2024-ben 22,31 százalék. A Villanyautósok MAVIR-adatokra épülő számítása szerint a 2026. július 30. és augusztus 6. közötti hőhullám nyolc napja alatt a szélerőművek 5,2 GWh-t termeltek, ez nagyjából 8 százalékos kihasználtság. A Századvég szakértője az Economx-nak azt mondta, hogy a hőség napjai kifejezetten szélcsendesek voltak. Az éves kép ennél kedvezőbb, a szél télen és este termel a legjobban.
A változékonyságról szóló állítás erős formájában nem igazolható. A MAVIR negyedórás adataira épülő 2025-ös elemzés szerint az állomány termelése egész évben 1,26 és 269 MW között mozgott, a beépített 325 MW-nak tehát legfeljebb mintegy 83 százalékát érte el. Ugyanez az elemzés több ezer olyan negyedórát is kimutatott, amikor a szélerőművek nem termeltek. Órás felfutási vagy leesési idősort nem találtunk.
Az, hogy az időjárásfüggő termelés bővülése több kiegyenlítő képességet igényel, szakmai konszenzus. A MAVIR saját összefoglalója is egyre több nagy kiegyensúlyozatlan rendszerállapotról ír, a JRC jelentése pedig azt rögzíti, hogy Magyarország még nem végzett nemzeti rugalmassági felmérést. A kép azonban teljesebb, ha hozzávesszük, hogy a kiírás VII.15. pontja minden pályázótól aFRR szabályozási képességet követel meg. A szélpark mellé telepített akkumulátoros tároló pedig 15 százalékos súllyal ér pontot, a pályázat tehát a hibrid szél–tároló megoldást már most díjazza. A hazai turbinagyártásról és a tőke kiáramlásának arányáról nem került elő elsődleges adat, ezért ezek az állítások nyitottak maradnak.
„Szélerőművet a beépített és beépítésre szánt területektől számított 700 méteres védőzónán kívül lehet létesíteni.”
A 280/2024. Korm. rendelet (TÉKA) 42. § (1) bekezdése szerint a felsorolt területeken és azok határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőmű nem helyezhető el. A szabályt a 12 kilométeres tilalom helyett még az Orbán-kormány vezette be, 2024. január 1-jei hatállyal.
„A 2026-os szélerőművi tenderben több helyen 16–21 MVA-s kis kapacitást írtak ki (Kisbér, Komárom, Szombathely Észak), és ez gazdaságtalan méret.”
A MEKH augusztus 30-i kiírása szerint Kisbér 16, Komárom Ipari Park 21, Szombathely Észak 20 MVA, mindhárom 22 kV-os pont. Egy fejlesztő a Portfolio-nak „nagyon nehezen értelmezhető méretnek” nevezte ezeket. A REKK viszont még az 5 MW körüli projekteket is beengedné a pályázatba, így a „rendkívül gazdaságtalan” minősítés túlzó.
„A pályázható mennyiségeket a szabad hálózati kapacitáshoz igazították, nem a gazdaságossághoz vagy a szélerősséghez.”
A kiírás V.1. pontja szerint a csomópontonkénti mennyiséget a miniszteri felkérőlevél határozta meg, és szabad hálózati kapacitást osztanak ki. A könnyített térségek kijelölésénél viszont a szélenergia-sűrűség (150 m-en 400 W/m²) is szempont lehet, így a szél járási szinten szerepet kaphatott.
„A meglévő hazai szélerőművek kihasználtsága a nyári hónapokban 10 százalék körül alakult.”
A MEKH–MAVIR statisztikája szerint 2023-ban és 2024-ben a júniusi–augusztusi havi értékek 11–16 százalék között voltak, a 2024-es éves átlag 22,31 százalék volt. A 2026. július 30. és augusztus 6. közötti hőhullám alatt a mintegy 325 MW-os állomány 5,2 GWh-t termelt, ez nagyjából 8 százalék. A nyár valóban a leggyengébb időszak, a 10 százalék kissé alacsony becslés.
„A szélerőművek termelése órák alatt a névleges teljesítmény 100 százalékáról 0 százalékra eshet, vagy fordítva.”
Órás bontású változási adatot nem találtunk. A MAVIR adataira épülő 2025-ös elemzés szerint a 325 MW-os hazai állomány termelése egész évben 1,26 és 269 MW között mozgott, vagyis legfeljebb a névleges teljesítmény mintegy 83 százalékát érte el. Az egész állományra a 100 százalékról nullára eső változás így nem igazolható, egyes parkokra vonatkozó adat nem került elő.
„Magyarországon nincs hazai szélturbina-gyártó kapacitás, ezért a beruházásokra fordított tőke döntő része elhagyja az országot.”
Hazai nagy turbina sorozatgyártására nem került elő adat, és a kiírás nem követel meg magyar gyártót. Uniós gyártást 15 százalékos súllyal pontoz. Azt viszont nem bontja ki nyilvános elemzés, hogy a beruházások értékéből mekkora rész jut külföldi és mekkora hazai szereplőknek, mert a nyertesek kilétét csak december 13-ig hirdetik ki.
„A több időjárásfüggő szélerőmű a villamosenergia-rendszertől több rugalmasságot (kiegyenlítő erőművet, tárolót) igényel, és ebből a magyar rendszerben hiány van.”
A MAVIR szerint egyre több 400 MW feletti kiegyensúlyozatlan rendszerállapotot kell kiszabályozni. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése szerint Magyarország még nem készített nemzeti rugalmassági felmérést. A kiírás ugyanakkor minden pályázótól kötelezően aFRR szabályozási képességet követel meg, a szélpark mellé épített tárolót pedig 15 százalékos súllyal pontozza, így a kiegyenlítés terhe nem kizárólag a rendszerre hárul.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
