Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA klímát nem csak fűtik antropogén hatások - a korom és a füst hűti is, visszaveri a napfényt. Ha viszont az észak-atlanti bukóáramlat leáll, a Kárpát-medencében akár 5 fokkal hidegebb lehet. Sokkal bonyolultabb dolog a…
Az aeroszolok hűtő hatása és az AMOC leállása esetén becsült, akár 5 fokkal hidegebb magyarországi tél valós kutatási eredmény, de a 5 fok egy felmelegedett, működő áramlású forgatókönyvhöz képest értendő, és ugyanez a kutatás szerint Magyarországon a melegedés hatása az erősebb; az az állítás pedig hamis, hogy a 12. században vagy hatezer éve melegebb volt, mint ma, és akkor gyakorlatilag nem voltak gleccserek.
Az állítások nem kormányzati döntésről, hanem klímatudományi kérdésekről szólnak, ezért a 2026. április 12-i kormányváltásnak itt nincs jelentősége. A felhasznált források: az IPCC 2021. augusztusi jelentése, a 2022–2025 között megjelent paleoklíma- és AMOC-tanulmányok, valamint a Légkör folyóirat 2026-os, 71. évfolyam 2. számában közölt magyar tanulmány, amelynek PDF-je 2026. augusztus 30-i keltezésű.
Aeroszolok. Az IPCC szerint az emberi eredetű aeroszolok a 2010–2019-es időszakra 0,0–0,8 °C-os hűtést okoztak az 1850–1900-as szinthez képest, és részben ellensúlyozták az üvegházgázok 1,0–2,0 °C-os melegítő hatását. Az aeroszolok összesített kényszere 1750 és 2019 között −1,1 W/m². Ennek nagyjából 75–80 százaléka a felhőkkel való kölcsönhatásból ered. A korom (black carbon) a jelentés hatodik fejezete szerint elnyeli a napsugárzást, és pozitív kényszert fejt ki, a széntartalmú aeroszolok egésze viszont negatívat. Az, hogy egyes szennyezők hűtenek, tehát a tudományos főáram része, nem ellenvélemény. A korom azonban a melegítő oldalon áll.
AMOC. Az ELTE kutatóinak tanulmánya egyetlen modell, a CESM szimulációit dolgozta fel. Eszerint RCP4.5 forgatókönyv mellett, nem működő áramlással Magyarország éves átlaghőmérséklete 11,5 °C lenne, 3 °C-kal kevesebb, mint működő áramlás mellett. A nyár 1,2 °C-kal, a tél akár 5 °C-kal lenne hidegebb. Az 5 fok tehát a téli hónapokra és egy felmelegedett, működő áramlású jövőhöz képest értendő, nem a mai klímához. A tanulmány maga írja, hogy Magyarországon mindkét forgatókönyvben általában a felmelegedés hatása erősebb, és hogy az eredmények csak egy modellre épülnek. Az ugyanezen a modellen alapuló nemzetközi kutatás is arra jutott, hogy a globális felmelegedés valószínűleg korlátozza az áramlás leállása miatti lehűlést. Az IPCC szerint az AMOC a 21. században nagyon valószínűen gyengül, de közepes bizonyossággal 2100 előtt nem omlik össze hirtelen. A szám tehát létezik a szakirodalomban. Ha viszont azt a következtetést vonják le belőle, hogy inkább lehűlés fenyeget, mint melegedés, a kép megfordul.
Múltbeli éghajlat. Az IPCC szerint a legutóbbi évtized melegebb volt, mint a jelenlegi interglaciális legmelegebb, kb. 6500 évvel ezelőtti szakasza. Ez a szakasz 0,2–1 °C-kal volt melegebb az 1850–1900-as szintnél, és a melegedés üteme legalább 2000 éve példátlan. Így sem a 12. század, sem a hatezer évvel ezelőtti időszak nem volt globálisan melegebb a mainál. Az alpesi gleccserkutatások szerint a holocén közepén a gleccserek valóban kisebbek voltak a 2000-es évekbeli méretüknél, egyes kisebb csúcsi jégsapkák teljesen el is tűntek. A nagy gleccserek azonban fennmaradtak, így a „gyakorlatilag nem voltak gleccserek” állítás és a 0–10 százalékos arány nem igazolható. Mátyás kora a kis jégkorszakra esik: ez Európában hűvösebb időszak volt, bár az IPCC szerint időzítése régiónként eltért. A szén-dioxid hatásának „telítődéséről” szóló érvet a főáramú sugárzásfizikai irodalom elutasítja. Szerinte a CO₂-koncentráció minden duplázódása nagyjából 4 W/m² további kényszert okoz.
„Az emberi eredetű aeroszolok, köztük a korom és a füst, nemcsak melegítik, hanem hűtik is a klímát, mert visszaverik a napfényt.”
Az IPCC 2021-es jelentése szerint 2010–2019-ben az egyéb emberi tényezők, főként az aeroszolok 0,0–0,8 °C-kal hűtötték a Földet. A korom (black carbon) viszont elnyeli a napfényt, és pozitív, vagyis melegítő kényszert fejt ki. A hűtést főleg a szulfát és az aeroszol–felhő kölcsönhatás adja.
„Ha az észak-atlanti áramlási rendszer (AMOC) leáll, a Kárpát-medencében akár 5 fokkal hidegebb lehet.”
Az ELTE kutatóinak a Légkörben megjelent tanulmánya szerint egyetlen klímamodellben, RCP4.5 forgatókönyv mellett a magyar telek akár 5 °C-kal, az éves átlag 3 °C-kal lenne hidegebb. Ezt azonban a működő áramlású, felmelegedett jövőhöz mérik, nem a mai éghajlathoz. A nyár így is 3 °C-kal melegebb maradna az iparosodás előttinél.
„A klímaváltozás miatt Magyarországon inkább a lehűléstől kell tartani, mint a felmelegedéstől.”
Ugyanez a tanulmány szerint Magyarországon mindkét vizsgált forgatókönyvben a felmelegedés hatása az erősebb, RCP8.5 mellett pedig a globális melegedés ellensúlyozza az áramlás leállását. Az IPCC közepes bizonyossággal úgy ítéli, hogy 2100 előtt nem lesz hirtelen AMOC-összeomlás.
„A 12. századig biztosan melegebb volt, mint most.”
Az IPCC 2021-es összefoglalója szerint a 2011–2020-as évtized melegebb volt a legutóbbi, kb. 6500 évvel ezelőtti több évszázados meleg időszaknál. Az 1970 óta tartó melegedés üteme legalább 2000 éve példátlan. A középkori meleg időszakot az IPCC éppen azért nem használja fogalomként, mert időzítése régiónként eltért.
„A 15. és a 16. század fordulóján, Mátyás király korában hidegebb volt, mint ma.”
Az alpesi gleccserkutatás a kis jégkorszakot nagyjából 1260 és 1860 közé teszi, ekkor több gleccsermaximum is volt, és a mai hőmérséklet ennél magasabb. Az IPCC szerint viszont a kis jégkorszak időzítése nem pontosan meghatározott, és régiónként változott.
„Hatezer évvel ezelőtt sokkal melegebb volt, mint ma, és gyakorlatilag nem voltak gleccserek: legfeljebb a mai gleccserek tíz százaléka létezett.”
Az IPCC szerint a 2011–2020-as hőmérséklet meghaladja a kb. 6500 évvel ezelőtti meleg időszakét. Az alpesi rekonstrukciók szerint a holocén közepén a gleccserek kisebbek voltak a mainál, egyes kis jégsapkák el is tűntek, a nagy gleccserek azonban megvoltak. A 0–10 százalékos arányt egyik talált forrás sem támasztja alá.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
