Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEl fog múlni az eufória a Tisza mögött is. Dühvel mindenkit jóllakatni a volt SZDSZ-estől a volt jobbikosig nem lehet.
A Tisza-kormány energiapolitikájára épített kritika egyes tényei megállnak: a 480 forintos benzinár-követelés, az adócsökkentési vállalások, a drágulás a védett ár kivezetése után és a 2027 eleji gázár bizonytalansága is valós. Kész tényként mutat be viszont olyat, ami 2026 szeptemberében nem történt meg. A lakossági áram hatósági árát nem szüntették meg, a dinamikus tarifa csak önkéntes választás a sávhatár fölötti fogyasztásra. Új szélerőműpark még nem épül, a kapacitáspályázat október 30-ig nyitott, a beruházók nem ismertek. A 44 és a 12 forintos költség összevetése pedig két nem összemérhető mutatót állít egymás mellé.
Időrend. A tárgyalt állítások 2026 szeptemberének végén hangzottak el, egy stúdióbeszélgetésben. Az elhangzottak már a szeptember végi Hankó- és Seszták-letartóztatásokra utalnak, és a Tisza-kormány döntéseiről szólnak, tehát a kormányváltás (2026. április 12.) utáni helyzetre vonatkoznak. A felvétel saját dátumfelirata 2024-et mutat, ami ezzel nem fér össze. A 480 forintos követelés még a kormányváltás előtt, 2026. március 3-án hangzott el: Magyar Péter akkor ellenzékből szólította fel az Orbán-kormányt a benzin árának maximálására.
Ami megáll. A HVG március 3-i beszámolója szerint a követelés azonnali, 480 forintos benzinár-maximálásra szólt, adócsökkentéssel együtt. Kormányra kerülve, az Index május 26-i parlamenti tudósítása szerint Magyar Péter a világpiaci ár duplázódására hivatkozott. Ugyanott azt is mondta, hogy négy évük van az adó- és áfacsökkentési vállalások teljesítésére. A védett üzemanyagár kivezetése után az árak emelkedtek: az Országgyűlés szeptember 14-i jegyzőkönyve szerint a benzin 625, a dízel 699 forint volt. A drágulás fő hajtóereje ugyanakkor a világpiaci olajár, nem egy belföldi döntés. A gázellátásnál a miniszter augusztusban maga mondta, hogy a 2027 eleji hónapokra nincs árfedezet.
Ami késznek van beállítva, de nem az. A rezsicsökkentett hatósági áramár 2026 őszén is érvényben volt. Kapitány István szeptember 22-én a parlamentben azt mondta, mindent megtesznek a fenntartásáért. Az MVM dinamikus tarifája önkéntes, csak a sávhatár fölötti fogyasztásra vonatkozik, és okosmérőt igényel. Ezt a lehetőséget egy 2019-es uniós irányelv a nagyobb szolgáltatók kötelezettségévé teszi. A szélerőműveknél a kormány augusztus 25-i közleménye legalább 700 MW-os pályázatot és négy év alatt további 4000 MW-ot jelentett be. A MEKH pályázata október 30-ig volt nyitott, épülő park tehát még nincs, a beruházók köre pedig ismeretlen.
A költség-összevetésről. A Paksi Atomerőmű 2024-es magazinja szerint 2023-ban a paksi egységköltség 13 Ft/kWh volt, a kötelező átvételi rendszerben a nap- és szélerőművek átlagára 45–54 Ft/kWh. A különbség tehát valós, de két eltérő mutatót vet össze: egy amortizált erőmű önköltségét és régi támogatási árakat. Az új pályázatban a kormány nem ad garantált átvételi árat, így a még meg sem épült parkok „44 forintos” termelési költsége nem tény, hanem feltételezés.
„A Tisza 480 forintos benzinárat ígért, amit a kormánynak számon lehet kérni.”
Magyar Péter 2026. március 3-án, még ellenzékből követelte, hogy az akkori Orbán-kormány azonnali hatállyal 480 forintban maximálja a benzin árát. Akkor a benzin 565, a gázolaj 594 forint volt. Ez követelés volt a kormány felé, nem a Tisza-kormány határidős programpontja. Kormányra kerülve, május 26-án Magyar Péter azzal indokolta, hogy már nincs napirenden, hogy a nyersolaj világpiaci ára azóta megduplázódott.
„A Tisza adó- és áfacsökkentést ígért, amelynek teljesítése még hátravan.”
A Tisza januári programközlése 27-ről 5 százalékra csökkentené a rezsi áfáját. Magyar Péter május 26-án a parlamentben azt mondta, négy évük van teljesíteni a vállalásokat, „legyen szó adócsökkentésről, áfacsökkentésről”.
„Az üzemanyagárak emelkednek.”
A védett ár 2026. június 27-i kivezetése után az árak a korábbi 595, illetve 615 forintos szint fölé mentek. Szeptember 14-én a benzin átlagosan 625, a dízel 699 forint volt. Az emelkedés fő oka azonban a világpiac: már a márciusi szakértői becslések is az iráni háborúval számoltak. Az elhangzott adatok szerint a magyar ár uniós összevetésben a legalacsonyabbak közé tartozik.
„Jövőre kérdéses, honnan és mennyiért lesz földgáz.”
A gazdasági és energetikai miniszter augusztus 17-i közlése szerint a 2027 eleji legdrágább hónapokra nincs előre lekötött ár. A téli mennyiség viszont biztosított: a tárolók a téli fogyasztás közel 70 százalékát fedezték. A 2027-es lakossági gáztarifáról szóló rendelet szeptember végéig nem jelent meg.
„A kormány megszüntette a hatósági árakat, és az áramnál tőzsdei árképzést vezetett be.”
A rezsicsökkentett lakossági áramár megmaradt. Az MVM 2026. szeptember 1-jétől igényelhető, 2027. január 1-jétől induló dinamikus „D” tarifája önkéntes, és csak az évi 2523 kWh-s sávhatár fölötti fogyasztásra vonatkozik. Alatta a fix, 36,9 Ft/kWh-s ár marad, és a fogyasztó visszatérhet az egyetemes árazásra. A dinamikus ajánlatot egy 2019-es uniós irányelv írja elő.
„Csak német szélerőműparkok épülnek.”
2026 szeptemberében az új program keretében egyetlen szélerőműpark sem épült. Az első, 702 MVA-s kapacitáspályázatra október 30-ig lehetett jelentkezni, eredmény legkésőbb december 13-án várható, az első új erőművek 2029–2030 körül indulhatnak. A nyertesek nem ismertek. Az ismert fejlesztők között magyar cégek is vannak, például a Green Energy Investhor és az ALTEO-csoport.
„Az új szélerőművek 44 forintért termelnek kilowattóránként, míg a paksi atomerőmű 12 forintért.”
A két szám nagyságrendje dokumentált. A paksi atomerőmű saját magazinja szerint a négy blokk egységköltsége 2023-ban 13 Ft/kWh volt, a nap- és szélerőművek kötelező átvételi átlagára 45–54 Ft/kWh. Ez azonban egy leírt beruházású régi erőmű önköltsége, szemben a régi, támogatott átvételi árakkal. Az új pályázati szélerőművek ilyen garantált árat nem kapnak, a kormány elutasította a CfD-rendszert, ezért az ő termelési költségükre ebből nem lehet következtetni.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
