Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaElőző héten még €150-ért le lehetett volna szerződni a kieső paksi villamos energiát, ám a Kormány €550-ért vette a tőzsdén, mialatt leállították azokat a paksi blokkokat, amiket - ahogy figyelmeztettem - nem is kellett…
A paksi atomerőművet 2026. július 27. és augusztus 26. között valóban leterhelték, a kiesést pedig döntően importtal pótolták, de az erőmű szerint a leállítás a szivattyúk beépítési szintje miatt elkerülhetetlen volt, a mérnöki figyelmeztetésről és a letiltásról nincs dokumentum, az „550 euró a 150 helyett” összevetés egyetlen negyedórás csúcsárat állít szembe egy átlagos szinttel (augusztusban az átlagár 152 euró/MWh volt), Bart István személyes osztrák állami fizetésére pedig nincs adat.
Időrend: a paksi leterhelés, a pótló áramvásárlás és a személyi döntések mind a 2026. április 12-i kormányváltás után történtek, ezért „a kormány” itt a Tisza-kormányt jelenti. Kivételt az Energiaklub osztrák támogatású projektjei jelentenek: ezek 2017 és 2019 közötti, tehát az Orbán-kormány idejére eső dokumentumok. A leterhelés július 27-én kezdődött. A Paksi Atomerőmű július 30-án közölte, hogy 24–72 órán belül elkerülhetetlen a teljes leállítás. Mind a négy blokk augusztus 26-án tért vissza a névleges teljesítményre. Az 550 és 150 euró/MWh árpár már augusztus elején, a válság idején megjelent nyilvános megszólalásokban.
A leállítás oka dokumentált. Az erőmű július 30-i közleménye szerint a vízmennyiség elegendő lett volna a hűtéshez, de a szivattyúk szívócsonkja magasabban van a csökkenő vízszintnél, így nem tudják ellátni a feladatukat. A szívócsövek mélyebbre helyezése több évet vesz igénybe. Az erőmű nyilvános álláspontja tehát ellentétes azzal, hogy a blokkokat nem kellett volna leállítani, illetve hogy a mérnökök belső anyagban az ellenkezőjét javasolták volna. Ezt az állítólagos anyagot és annak letiltását semmilyen dokumentum nem igazolja.
Az árak. A HUPX augusztusi havi jelentése szerint a másnapi piac zsinórátlaga 152,17 euró/MWh, a legmagasabb negyedórás ár 546 euró/MWh volt. A Portfolio számítását közlő beszámoló szerint augusztus 4-én a behozott áram átlagára 218 euró volt, a tőzsdei napi átlag 187 euró, a július 25-i szint pedig 93 euró. Egy energiapiaci szakportál július 31-i elemzése szerint a 32. heti magyar határidős termék egy nap alatt 70 euróval, 282 euróra ugrott. Az augusztusi havi termék 184,50 euró volt, az előző hét kereskedési napjához képest csaknem 18 százalékkal drágult. Az 550 euró tehát egy kiugró pillanatnyi csúcs, nem a beszerzés jellemző ára. Az augusztusi átlagár nagyjából a 150 eurós előzetes szinttel egyezik. A G7 augusztus 31-i elemzése szerint a legnagyobb árcsúcsokat a hőhullámok okozták, nem önmagában a paksi kiesés. A tényleges többletköltség a REKK kutatóinak felső becslése szerint a július 18. és augusztus 26. közötti időszakra 37,4 milliárd forint volt. Ez is azzal a feltevéssel számol, hogy az MVM minden órában spotáron vásárolt. Az MVM ügyletszintű beszerzési adatai nem nyilvánosak. A tőzsdén az MVM kereskedője vásárolt, nem közvetlenül a kormány.
Bart István. A miniszterelnök 53/2026. (VI. 26.) ME határozata június 28-i hatállyal nevezte ki a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárává. A minisztérium szeptember 5-től hatályos ideiglenes szervezeti rendje szerint a villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkár az energiahatékonysági és a dekarbonizációs főosztályt irányítja. Az atomenergiáért külön helyettes államtitkár felel. Az Energiaklub projektoldala szerint a 2017–2018-as Joint Project az osztrák szövetségi fenntarthatósági minisztérium támogatásával valósult meg. Hazai célja a Paks II. megállítását szolgáló jogi lehetőségek érvényesítése volt. A 2019-es éves jelentés szerint az együttműködés 2003 óta osztrák támogatással fut, és Bartot társelnökként tünteti fel. A szervezeti iratok viszont nem neveznek meg Bartnak személyesen fizetett összeget vagy megbízást. Így az „egy évtizedig az osztrák állam fizette lobbistaként” állítás egy szervezeti projekttámogatást személyes fizetett lobbizássá fordít át.
Háttér: 2026. október 13-án a minisztérium közleménye szerint személyes okokból lemondott Tótth András energetikai államtitkár. A Magyar Közlöny aznapi száma és a MEKH közlése szerint Juhász Edit MEKH-elnök is lemondott, utódja október 16-tól Losonczy Géza. Juhász Editet még az Orbán-kormány idején, 2023-ban nevezték ki. Arról, hogy a lemondásra kényszerítették volna, nem találtunk forrást. A MEKH valamely elnökhelyettesének lemondásáról sem találtunk közlést.
„A paksi atomerőmű mérnökei a kormányzati döntések előtt belső, írásos anyagban figyelmeztettek, hogy az erőművet nem szabad leterhelni, és erre megoldási javaslatokat is tettek.”
Az állításnak egyetlen forrása van: Tóth Máté energiajogász 2026. augusztus 15-én „értesüléseim szerint” fogalmazott. Az anyag létezését azóta sem dokumentum, sem erőművi vagy hatósági közlés nem erősítette meg. A Paksi Atomerőmű július 30-i közleménye ezzel szemben elkerülhetetlennek nevezte a leállítást.
„A minisztérium letiltotta a paksi mérnökök anyagát, és megtiltotta, hogy erről bárki beszéljen.”
Tiltó döntésnek, iratnak vagy érintett megerősítésének nincs nyoma. A tiltásról csak Tóth Máté saját közlései és az azokat átvevő cikkek szólnak. Egy augusztus 16-i cikk kifejezetten rögzítette, hogy független források nem erősítették meg. Tényként közölve az állítás megalapozatlan.
„A paksi atomerőmű termelését 2026 nyarán leterhelték.”
Az alacsony vízállás miatti leterhelés július 27-én kezdődött, augusztus elején már csak egy blokk termelt fél teljesítménnyel, és mind a négy blokk augusztus 26-án állt vissza a névleges teljesítményre. Az erőmű július 30-i közleménye szerint a korlátot a hűtővízszivattyúk szívócsonkjának magassága jelentette, nem a víz mennyisége.
„A paksi kiesés miatt hiányzó áramot a tőzsdén vásárolták meg.”
A kiesést döntően import pótolta, de a gázerőművek és a fogyasztáscsökkentés is részt vett benne. A pótlást az MVM kereskedője szerezte be, nem közvetlenül a kormány, és elemzők szerint részben más rövid távú termékekkel is, nem csak a másnapi tőzsdén.
„Egy héttel a paksi leterhelés előtt nagyjából 150 euró/MWh áron le lehetett volna szerződni a kieső paksi áramot, ehelyett 550 euró/MWh áron vették meg a tőzsdén.”
A HUPX augusztusi jelentése szerint 546 euró/MWh a hónap legmagasabb negyedórás ára volt, a havi zsinórátlag viszont 152,17 euró. A behozott áram átlagára a legdrágább napon, augusztus 4-én 218 euró volt. A határidős augusztusi magyar termék július 31-én 184,50 euró volt, egy hét alatt csaknem 18 százalékkal drágult. A csúcsár tehát nem a pótlás ára, a 150 eurós szint pedig nagyjából az augusztusi tőzsdei átlagárnak felel meg.
„A paksi blokkokat 2026 nyarán nem kellett volna leállítani.”
Az üzemeltető július 30-i közleménye szerint a víz mennyisége elég lett volna, de a szivattyúk szívócsonkja a csökkenő vízszint fölé került, ezért a leállás műszaki kényszer volt. Hogy egy korábbi mederbeli beavatkozással elkerülhető lett volna-e, azt nyilvános számítás nem igazolja.
„Bart István helyettes államtitkárt egy évtizeden át az osztrák állam fizette Paks-ellenes lobbistaként.”
Bart Istvánt 2026. június 28-i hatállyal nevezték ki a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárává. Korábban az Energiaklub elnökségi tagja, majd társelnöke volt. A szervezet osztrák minisztériumi támogatású Joint Projectjének 2017–2018-as célja valóban a Paks II. megállítását célzó jogi lehetőségek érvényesítése volt. Arra azonban nincs adat, hogy Bart személyesen osztrák állami fizetést vagy lobbimegbízást kapott volna.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
