Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA köztársasági elnöknek egyetlen igazi feladata van: ha a jogállamiság demokratikus működése egyszer sérül, neki kell fellépnie. Mint a tiszavirág: évekig készül, 1 napig virágzik - és Sulyok Tamás ezt elrontotta, amikor…
Az Alaptörvény 9. cikke valóban kimondja, hogy a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, Sulyok Tamás azonban nem állt félre: nem mondott le, az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult, nyilvánosan tiltakozott, a mandátumát megszüntető alaptörvény-módosítást pedig azért írta alá, mert az Alaptörvény ezt öt napon belül kötelezővé teszi, és tartalmi kifogás miatt nem engedi az Alkotmánybírósághoz fordulást.
Időrend: minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Tisza-kormány idején. Sulyok Tamást 2024-ben az akkori, fideszes többségű Országgyűlés választotta meg. Mandátumát az Alaptörvény tizenhetedik módosításának 34. pontja szüntette meg. A módosítást az Országgyűlés 2026. július 13-án fogadta el, július 18-án hirdették ki, és Sulyok megbízatása július 20-án szűnt meg. Az Alkotmánybíróság 2026. augusztus 17-én hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a 34. pont megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése valóban az államfő feladatává teszi, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Ezt a szerepet azonban a 9. cikk (3)–(6) bekezdésében felsorolt konkrét hatáskörökön keresztül gyakorolhatja. Ilyen a törvények visszaküldése és Alkotmánybírósághoz küldése, valamint egyes kinevezések megtagadása, ha azok „az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát” eredményeznék. Alaptörvény-módosítással szemben a mozgástere szűk. Az S) cikk (3) bekezdése szerint a megküldött módosítást öt napon belül alá kell írnia. Az Alkotmánybíróságot csak akkor keresheti meg, ha szerinte a megalkotás eljárási követelményeit megsértették, és a testület a 24. cikk (5) bekezdése alapján is csak ezt vizsgálhatja. Ha az elnök szándékosan megsérti az Alaptörvényt, a 13. cikk szerinti megfosztási eljárás indulhat ellene. Ennek megindítása után nem gyakorolhatja hatásköreit, és a 24.hu július 13-i beszámolója szerint a miniszterelnök éppen ezzel számolt arra az esetre, ha Sulyok nem írná alá a módosítást.
A rendelkezésre álló eszközöket Sulyok igénybe vette. A Telex szerint nem mondott le a május 31-ére szabott határidőig, és a Velencei Bizottsághoz fordult. A Sándor-palota közzétételei szerint június 11-én absztrakt alaptörvény-értelmezést kért az Alkotmánybíróságtól arról, hogy alaptörvény-módosításnak tekinthető-e a konkrét személyre szabott rendelkezés. Hét alkotmánybíró kizárási okot jelentett be, ezért a testület nem volt határozatképes, és nem döntött. Az augusztus 17-i végzéshez fűzött egyik különvélemény is szóvá teszi, hogy a testület a határozatképtelenséggel akadályozta meg az indítvány megválaszolását. Július 9-én a Sándor-palota közleményben nevezte a tervezetet a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét sértőnek. Július 18-i nyilatkozatában Sulyok azt írta, hogy a módosítással szemben „alkotmányos eszközzel nincs módomban élni”, ezért aláírja, a felelősség pedig kizárólag az alkotmánymódosító hatalmat terheli.
Hogy az államfő hatékonyan vagy kellő bátorsággal használta-e fel a szerepét, az politikai értékelés kérdése, amelyről eltérők lehetnek a vélemények. A „félreállt” megfogalmazás azonban olyan passzivitást sugall, amelyet a dokumentumok nem támasztanak alá. A hozzá kapcsolt elvárást, hogy az elnök „ellenálljon”, pedig a hatályos Alaptörvény alkotmányos úton nem tette lehetővé.
„Az Alaptörvény 9. cikke szerint a köztársasági elnök feladata, hogy őrködjön a demokratikus működés felett, és ez az egyetlen valódi feladata.”
A 9. cikk (1) bekezdése szerint az államfő „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. A szöveg tehát az államszervezetről szól, nem a „jogállamiság demokratikus működéséről”. A cikk emellett más feladatokat is megnevez: a nemzet egységének kifejezését, a Honvédség főparancsnokságát, valamint a (3)–(4) bekezdésben felsorolt hatásköröket. Hogy ezek közül melyik az „egyetlen igazi” feladat, az értelmezés kérdése.
„A köztársasági elnöknek alkotmányos eszköze lett volna arra, hogy ellenálljon, és megakadályozza a saját megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást.”
Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése szerint az elnök az elfogadott alaptörvény-módosítást öt napon belül köteles aláírni. Az Alkotmánybíróságot csak eljárási szabálysértés vizsgálatára kérheti fel [24. cikk (5) bekezdés], tartalmi kifogás miatt nem. Ha nem írja alá, az a 13. cikk szerinti megfosztási eljárás alapja lehet. Az Alkotmánybíróság 2026. augusztus 17-i végzése is hatáskör hiányára hivatkozva utasította el a tartalmi vizsgálatot.
„Sulyok Tamás a támadások idején félreállt, és nem lépett fel a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítással szemben.”
Sulyok a május 31-i határidőig sem mondott le. A Telex szerint a Velencei Bizottsághoz fordult. 2026. június 11-én alaptörvény-értelmezést kért az Alkotmánybíróságtól a személyre szabott módosításokról, de hét alkotmánybíró kizárási okot jelentett be, ezért a testület határozatképtelen lett. Július 9-én közleményben tiltakozott, július 18-án tiltakozó nyilatkozat kíséretében írta alá a módosítást. Hogy ez elég volt-e, az értékítélet kérdése, a passzivitás viszont nem tény.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
