Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA Bajnai-Gyurcsány csapathoz ezer szállal kötődik, a jelölő folyamatban pedig 3 Soros-közeli szervezet szavatolta a transzparenciát. Hogyan lesz ebből független vagyonvisszaszerzés?
Unger Anna Bajnai–Gyurcsány-körhöz fűződő „ezer szálas” kötődésére egyetlen dokumentált nyom van: 2008-ban a Demos alapította Progresszív Intézet vezető elemzője volt. A kiválasztásba a Tisza javaslatára bevont TASZ, Helsinki Bizottság és K-Monitor valóban kapott korábban Open Society-támogatást, de csak tanácskozási joggal vett részt, mellettük volt egy negyedik szervezet is, a K-Monitor 2024–2025-ös fő támogatói között pedig már nem szerepel az OSF.
Időrend: Unger Annát 2026. augusztus 28-án, már a Tisza-kormány idején választotta meg az Országgyűlés titkos szavazáson, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett. Előtte, augusztus 27-én az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság jelölte. A Soros-hálózathoz kötött civilekről és Unger 2008-as Demos-kötődéséről szóló érveket ugyanezen a napon, augusztus 27-én Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője mondta el az Országgyűlésben; ezt a jegyzőkönyv rögzíti. A felidézett 2008-as munkahely még a Gyurcsány-kormány idejére esik.
Unger politikai előéletéből egy elem dokumentált. A 24.hu 2008. januári cikke a Progresszív Intézet vezető elemzőjeként idézi. A HVG 2010-es cikke szerint az intézetet 2008-ban a Demos Magyarország Alapítvány alapította, a Demos vezetője pedig Gyurcsány Ferenc informális tanácsadója volt. Az Országos Doktori Tanács adatlapja szerint Unger 2009 óta az ELTE oktatója, és 2018-ban szerzett politikatudományi PhD-t. Párttisztséget, kormányzati megbízatást vagy a DatAdat-csoporttal való kapcsolatot egyetlen megnyitott forrás sem mutat. Egy 18 évvel ezelőtti munkahelyből nem következik, hogy „ezer szállal” kötődne egy politikai körhöz.
A civil szervezetekről: a kiválasztásban négy szervezet vett részt tanácskozási joggal. A TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a K-Monitort a Tisza, a Magyarok Világszövetségét a Mi Hazánk javasolta. A szervezetek kérdéseket tettek fel a jelölteknek, a jelölésről a bizottság képviselői szavaztak. A Transparency International nem volt a bevont szervezetek között, jogi igazgatója, Ligeti Miklós pályázóként vett részt.
A finanszírozás: az Open Society Foundations 2015-ös magyarországi támogatotti jegyzéke mindhárom Tisza által javasolt szervezetet felsorolja. A TASZ 2024-es beszámolója szerint a szervezet abban az évben 129 millió forintot használt fel egy 2023-as OSF-támogatásból. A K-Monitor 2024-es és 2025-ös évértékelője fő támogatóként a Sigrid Rausing Trustot, a Civitates-t, az Allianz Foundationt és más szervezeteket nevez meg, az OSF-et nem. A Helsinki Bizottság 2024–2025-ös OSF-támogatásáról nem találtunk adatot. A korábbi OSF-támogatás ténye tehát valós, de az, hogy a szervezetek kizárólag ebből működnek, és ma is mindhárman ettől függenek, nem igazolt.
A többi elem: Unger valóban nem jogász, de a törvény politikatudományi végzettséggel is lehetővé teszi az elnökké választást. Ligeti Miklós valóban a fő vetélytársa volt. A bizottság zárt pontozásáról az Átlátszó azt írta, hogy az értékelő lapot és a sorrendet nem adták ki. Ez a kiválasztás átláthatóságáról szóló kritika tárgyszerű alapja, de nem igazolja Unger politikai függőségét.
„Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke ezer szállal kötődik a Bajnai–Gyurcsány-féle politikai körhöz, és a DatAdat-hálózatból érkezett.”
Dokumentált kötődés egy van: a 24.hu 2008. január 29-i cikke a Progresszív Intézet vezető elemzőjeként idézi. Az intézetet a HVG szerint 2008-ban a Gyurcsány-közeli Demos Alapítvány hozta létre. Unger 2009 óta az ELTE oktatója. Párttisztséget vagy DatAdat-kapcsolatot egyetlen forrás sem mutat.
„A hivatal elnökének kiválasztásában a Tisza által kijelölt három civil szervezet, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor vett részt.”
A három szervezetet a Portfolio szerint a Tisza javasolta. Mellettük a Mi Hazánk javaslatára a Magyarok Világszövetsége is részt vett, vagyis négy civil szervezet volt jelen. Mind a négy tanácskozási joggal, kérdezőként vett részt, szavazati joga nem volt.
„A kiválasztásban részt vevő három szervezet egyike a Transparency International volt.”
A Telex és az MTI szerint a négy bevont szervezet a TASZ, a Helsinki Bizottság, a K-Monitor és a Magyarok Világszövetsége volt. A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós pályázóként vett részt az eljárásban.
„A három civil szervezet a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok pénzéből működik, és erről a mai napig nem vált le.”
Az OSF 2015-ös jegyzéke szerint a TASZ 682 479, a Helsinki Bizottság 545 000, a K-Monitor 100 000 dollárt kapott. A TASZ 2024-ben 129 millió forintot költött el OSF-támogatásból. A K-Monitor 2024-es és 2025-ös beszámolója viszont nem nevezi meg az OSF-et a fő támogatói között. Az OSF saját közlése szerint támogatottjai többségének finanszírozásából legfeljebb 33 százalékot ad.
„Unger Anna nem jogász.”
2003-ban politológus diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. A törvény ugyanakkor az MTI ismertetése szerint politikatudományi végzettséggel is lehetővé teszi az elnökké választást.
„A végső szakaszban Ligeti Miklós volt Unger Anna fő vetélytársa.”
A bizottság augusztus 27-én Ungert 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett jelölte. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója 4 igent és 4 tartózkodást kapott, Sárvári Nicholas 3 igent.
„Unger Anna a bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy nem az egyes eljárásokon lesz a hangsúly, hanem azon, hogy feltárják az emberek előtt az autoriter rendszer működését.”
A Telex és a 444 beszámolója szerint azt mondta, hogy nem elég csak a már ismert ügyeket vizsgálni, a többletet a mögöttük álló döntési láncok feltárása jelenti. Emellett azt is vállalta, hogy egy éven belül átnézik a nagy állami szerződéseket, és hat év alatt eljutnak a vádemelésekig. Az eljárások tehát nem szorultak háttérbe.
„A hivatal nem kívánja vizsgálni a 2010 előtti időszak ügyeit.”
A megnyitott törvényszöveg nem húz 2010-es időhatárt. Olyan Unger-nyilatkozatot sem találtunk, amely kizárná a korábbi ügyeket. A megválasztása utáni interjúban azt mondta, hogy a jövőbeli, akár tiszás korrupciót is vizsgálni fogják.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
