Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEgyetlen német BASF-gyár fogyasztása nagyobb volt, mint egy Kecskemét méretű városé. Ezek eltűntek Németországból a drága energia miatt, és felépültek Kínában - ahol az az orosz földgáz elérhető, amitől Németországot…
A BASF ludwigshafeni telephelye 2021-ben annyi földgázt használt, mint Svájc, és 2023-ban a magas energiaköltségek miatt több ottani üzemét bezárta, de ezek az üzemek nem Kínába költöztek: a zhanjiangi telephelyet 2018-ban jelentették be, a kínai piac kiszolgálására épült, megújuló árammal és naftából, illetve butánból termel, az orosz gázvezeték pedig el sem éri a térséget; az MI-szabadalmakról szóló 64–65 százalék valójában Kína növekedési üteme, nem a részesedése.
Az állítások nemzetközi ipar- és technológiapolitikai ügyre vonatkoznak, a 2026. április 12-i magyar kormányváltáshoz nincs közük. A felvétel dátuma bizonytalan. A ráégetett felirat a leolvasás szerint 2024. szeptember 10-ét mutatja. A szabadalmi adatot azonban a WIPO csak 2026. július 14-én tette közzé, és a felvételen lezárt évként hivatkoznak rá. A felvétel ezért valószínűleg 2026-os, a „tavaly” pedig 2025-öt jelenti.
A gázfogyasztás nagyságrendje helytálló. A BASF vezérigazgatója a 2023. április 27-i közgyűlésen elmondta, hogy a cég 2021-ben Németország legnagyobb ipari gázfogyasztója volt, a német fogyasztás közel 4 százalékával, ami annyi, mint Svájc teljes fogyasztása. Az Oxford Institute for Energy Studies 2023. novemberi elemzése szerint a ludwigshafeni telephely 2022-ben 2,2 milliárd köbméter (24 TWh) gázt használt. Ludwigshafen azonban sok üzemből álló telephely, nem egyetlen gyár. Egy magyar megyeszékhely fogyasztásával összevetve így is nagyságrendekkel nagyobb.
A bezárások valósak. A BASF 2023. február 24-i közleménye szerint a cég 2022-ben 3,2 milliárd euró energiatöbbletköltséggel számolt, ennek 84 százaléka Európában, főként Ludwigshafenben jelentkezett. Ezért bezárja az egyik ammóniaüzemét és a hozzá tartozó műtrágyaüzemeket, valamint a kaprolaktám-, a ciklohexanol-, a ciklohexanon-, a szóda- és a TDI-üzemét. A TDI-nél a cég elsősorban a gyenge keresletet és a rossz kihasználtságot nevezte meg, a megugrott energiaköltség csak súlyosbította ezt. A bezárások a telephely eszközértékének 10 százalékát érintik. Ludwigshafen tehát leépült, de nem tűnt el.
Az áttelepülés-történet viszont nem áll meg. A BASF 2026. március 26-i közleménye szerint a zhanjiangi telephelyet 2018-ban jelentették be, az alapkövét 2019-ben tették le, az első üzem 2022-ben indult. A gőzkrakkoló 2025–2026 fordulóján indult el, a beruházás mintegy 8,7 milliárd euró volt. A telephely termékeinek nagy része közvetlenül a kínai vevőket szolgálja ki. A vezérigazgató már 2023-ban azzal indokolta az ázsiai terjeszkedést, hogy 2030-ra a világ vegyipari piacának mintegy 70 százaléka Ázsiában lesz. A telephely áramellátása 100 százalékban megújuló, a krakkoló naftát és butánt dolgoz fel. A Ludwigshafenben megszűnt TDI-t a cég a meglévő louisianai, dél-koreai és sanghaji üzemeiből szállítja. Az orosz gáz Kínában valóban elérhető: a Gazprom 2025-ben 38,8 milliárd köbmétert szállított a Szibéria Ereje vezetéken. A vezeték azonban a sanghaji önkormányzat közlése szerint Hejhétől Sanghajig tart, a dél-kínai Kanton tartományt nem éri el. A németországi bezárások és a kínai beruházás között tehát nincs olyan közvetlen kapcsolat, hogy az üzemek az orosz gáz miatt költöztek volna. A Nord Stream 1 szállításait a Gazprom 2022. szeptember 2-án állította le.
A szabadalmi szám a WIPO 2026. július 14-i Technology SPARK-jelentéséből származik, de nem részesedés. A 64 százalék Kína generatívMI-szabadalomcsaládjainak 2023 és 2025 közötti éves átlagos növekedési üteme. Ugyanez a mutató az Egyesült Államokra 92, Japánra 210 százalék. Kína tényleges súlya ennél nagyobb: 2024-ben és 2025-ben a több mint 56 ezer új generatívMI-szabadalomcsaládból több mint 43 ezer kínai feltalálóktól származik. A generatív MI ugyanakkor az összes MI-szabadalomcsaládnak csak 8,7 százaléka. Kína szabadalmi fölénye tehát valós, csak a szám jelentése téves.
„Egyetlen német BASF-gyár földgázfogyasztása nagyobb, mint egy Kecskemét méretű városé.”
A BASF vezérigazgatójának 2023. áprilisi közgyűlési beszéde szerint a cég 2021-ben Németország legnagyobb ipari gázfogyasztója volt, a német fogyasztás közel 4 százalékával, ami annyi, „mint amennyit Svájc fogyaszt”. Az Oxford Institute for Energy Studies szerint a ludwigshafeni telephely 2022-ben 2,2 milliárd köbméter gázt használt. Ludwigshafen ugyanakkor nem egyetlen gyár, hanem egy sok üzemből álló telephely. Az összevetés így is bőven megáll, sőt alábecsüli a fogyasztást.
„A BASF németországi üzemei a drága energia miatt eltűntek Németországból.”
A BASF 2023. február 24-i közleménye szerint a cég Ludwigshafenben bezárta az egyik ammóniaüzemét, a kaprolaktám-, a TDI-, a szóda- és több előanyag-üzemét. Indokként a magas energia- és inputköltségeket, a túlszabályozást és a gyenge keresletet nevezte meg. A bezárások a telephely eszközértékének 10 százalékát és mintegy 700 munkahelyet érintettek, a telephely pedig tovább működik. A teljes eltűnés tehát túlzás.
„A Németországban bezárt BASF-üzemek helyett Kínában épültek fel új üzemek, mert ott elérhető az olcsó orosz gáz.”
A BASF szerint a zhanjiangi telephelyet 2018-ban jelentették be, az alapkövét 2019-ben tették le, tehát még az energiaválság előtt. Az ott gyártott termékek nagy része a kínai vevőket szolgálja ki. A telephely 100 százalékban megújuló árammal működik, a gőzkrakkolója naftát és butánt dolgoz fel. A bezárt TDI-üzem kiesését a cég meglévő amerikai, dél-koreai és sanghaji üzemeiből pótolja. Zhanjiang Kanton tartományban van, az orosz–kínai gázvezeték pedig Sanghajnál ér véget.
„Kína hozzáfér az orosz földgázhoz, amelytől Németországot elzárták.”
Reuters-beszámoló szerint a Gazprom 2025-ben 38,8 milliárd köbméter gázt szállított Kínába a Szibéria Ereje vezetéken. A Nord Stream 1 szállításait a Gazprom 2022. szeptember 2-án határozatlan időre leállította.
„Tavaly a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak 65 százaléka Kínából jött.”
A WIPO 2026. július 14-i közleménye szerint a 64 százalék Kína generatívMI-szabadalomcsaládjainak 2023 és 2025 közötti éves átlagos növekedési üteme, nem a részesedése. A kínai súly ennél nagyobb: a 2024–2025-ben megjelent több mint 56 ezer szabadalomcsaládból több mint 43 ezer kínai. Az adat ráadásul csak a generatív MI-re vonatkozik, ez az összes MI-szabadalomcsalád 8,7 százaléka.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
