Az összevetett események mind a 2026. április 12-i kormányváltás után történtek. Magyar Péter ekkor a Tisza-kormány miniszterelnöke, Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés tiszás elnöke, a Mi Hazánk és a Fidesz pedig ellenzékben van.
Az Index szeptember 7-i közvetítése és az Infostart (MTI) szeptember 8-i cikke szerint az ülésen Magyar Péter azt állította, hogy Toroczkai László családi cégek érdekében lobbizott minisztériumokban. Toroczkai ezt aljas hazugságnak nevezte, és azt mondta a teremből távozó miniszterelnöknek: „kérj bocsánatot, és ne meneküljél gyáva, undorító féregként”. Forsthoffer Ágnes még az ülésen visszautasította ezt a hangnemet, és hangsúlyozta: nem azért teszi, mert a miniszterelnöknek szólt, bármelyik magyar emberrel szemben ugyanilyen méltatlan és sértő lett volna. Aznap este kizárta Toroczkait az e heti ülésről, a szavazások kivételével. Indoklása szerint a képviselő elfogadhatatlan kifejezésekkel alaptörvényben biztosított alapjogot sértett. A kizárás ténye tehát igaz, oka azonban nem a távozás számonkérése, hanem a sértő kifejezés volt. Az, hogy a miniszterelnök Toroczkait bűncselekménnyel vádolta volna, Toroczkai saját minősítése; Magyar Péter lobbizásról beszélt.
A miniszterelnöknek tulajdonított mondatok elhangzottak. A június 29-i Országgyűlési Napló szerint Magyar Péter többször bekiabálta Hegedűs Barbarának: „Milyen anya vagy te?!”, később pedig: „Hazudsz!”. Hegedűs Barbara erre azt kérte, hogy ez kerüljön jegyzőkönyvbe, és azt mondta, hogy az ellenzék csak büntetést kaphat, a miniszterelnök pedig bármit mondhat. A június 30-i napló szerint Magyar Péter Panyi Miklóst „hazug trógernek”, majd „hazug, embertelen trógernek” nevezte. Toroczkai a szeptember 8-i sajtótájékoztatóján maga is ezt az esetet hozta példának a szerinte kettős mércére.
Ezekért a kijelentésekért nem találtunk fegyelmi döntést. A különbség megértéséhez azonban hozzátartozik a jogi keret. Az országgyűlési törvény 45. § (3) bekezdése szerint a tanácskozási joggal részt vevő személyekkel, így a kormány tagjaival szemben csak rendreutasításnak és figyelmeztetésnek van helye. Chronowski Nóra, az ELTE TK Jogtudományi Intézetének kutatója 2026. júliusi elemzése szerint a kizárás és a kitiltás rájuk közvetlenül nem terjed ki; felelősségük politikai és alkotmányjogi úton érvényesül. A kizárás tehát a képviselőkre alkalmazható eszköz, a miniszterelnökkel szemben nem ugyanez a szankciós lehetőség áll fenn. Ugyanezen a június 29-i ülésen Forsthoffer Ágnes a tárgytól való eltérés miatt kikapcsolta a miniszterelnök mikrofonját, amikor az újra Hegedűs Barbarához szólt. Ez nem a sértések miatti szankció volt, de a miniszterelnök nem maradt teljesen korlátozás nélkül.
A két eset összevetése így félrevezető. A szankció oka nem a számonkérés volt, és a miniszterelnökre más fegyelmi szabályok vonatkoznak. A házvezetés „példátlan minőségromlásáról”, a „kettős mércéről” és a két háború közötti parlamenttel vont párhuzamról szóló kijelentések értékítéletek, ezeket tényként nem lehet ellenőrizni.