A digitális jegybankpénz egy központi bankkal szembeni, digitális formájú követelés. A Magyar Nemzeti Bank 2025. március 3-i Diákszéf-tanulmánya szerint ez a készpénzhez hasonló pénzforma. Hogy programozható-e, vagyis hordozhat-e beépített felhasználási korlátot, az tervezési döntés kérdése, nem a fogalomból következik. Az Európai Unióban egyetlen ilyen projekt halad előre, a digitális euró. Erről az Európai Bizottság 2023. június 28-án terjesztett elő rendeletjavaslatot. Az indokolás szerint a digitális euró „nem lenne programozható pénz”, ezért nem lehetne a költését meghatározott árukra vagy szolgáltatásokra korlátozni vagy oda irányítani. A javaslat egyértelműen kizárja az olyan egységeket is, amelyeket beépített feltételek miatt csak bizonyos termékekre lehet költeni, vagy amelyek egy határidő után felhasználhatatlanná válnak. Megengedi viszont a feltételes fizetést, amelynek feltételeit a felhasználó és a szolgáltató állapítja meg.
Az Európai Központi Bank 2026. augusztus 17-én frissített tájékoztatója ugyanezt mondja. A programozható pénz olyan, mint egy utalvány, amelyet csak meghatározott helyen, időben vagy partnernél lehet felhasználni, a digitális euró pedig „soha nem lesz programozható pénz”. Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja 2023 januárjában az Európai Parlamentben azzal indokolta ezt, hogy a jegybankok pénzt bocsátanak ki, nem utalványt. A sajtóbeszámolók szerint egyes országok, például Szingapúr és Brazília, főként támogatási programokhoz vizsgálták a programozható pénzt. A programozhatóság tehát létező lehetőség, de nem minden digitális jegybankpénz sajátja. Az uniós javaslatban kifejezetten tiltott.
Az EKB tájékoztatója szerint a Tanács 2025. december 19-én, az Európai Parlament 2026. július 9-én fogadta el az álláspontját, azóta háromoldalú egyeztetés folyik. A rendelet tehát 2026 októberében még nem végleges. A kibocsátásról az EKB csak a rendelet elfogadása után dönt, és az első kibocsátást legkorábban 2029-re tervezi. A digitális euró az euróövezetre vonatkozik. Magyarország nem tagja az euróövezetnek, itt a forint egy esetleges digitális formájáról az MNB döntene. Az MNB a 2025. március 3-i tanulmányában azt írta, hogy a hazai pénzügyi rendszer helyzete nem indokolja a digitális jegybankpénz sürgős bevezetését. Azt is rögzítette, hogy nem kötelezte el magát egy általános, széles körben elérhető digitális jegybankpénz mellett. A diákoknak szóló pilotprojektjét lezárta.
Időrend: a terjedő stúdióbeszélgetés felirata szerint 2023. vagy 2024. október 9-i adásból származik. Ez a 2026. április 12-i kormányváltás előtti időszak. A felvételen elhangzik egy javaslat is a készpénzhasználat alkotmányos védelméről. Ez azóta megvalósult: Görög Márta igazságügyi miniszter 2026 nyarán, egy parlamenti interpellációra adott válaszában azt mondta, hogy a készpénzhasználat joga az Alaptörvény tizenötödik módosításával került be az Alaptörvénybe. A digitális állampolgárságról, az adatbázisok összekapcsolásáról és a „megfigyelőállamról” elhangzottak értékítéletek, ezért nem kaptak külön minősítést.