Időrend: az iráni háború 2026. február 28-án kezdődött. Március 18-án Izrael megtámadta a South Pars mezőhöz tartozó asaluyehi feldolgozóüzemeket, Irán erre a katari Ras Laffant támadta. Az amerikai–iráni egyetértési megállapodást június 17-én írták alá, de júliusban szétesett. A szaúdi Kelet–Nyugat vezetéket szeptember 10-én érte támadás. A vizsgált állítások 2026. október 19-i közlésben jelentek meg. A mellékelt felvétel saját dátuma nem ismert, a megállapodásra tett utalás alapján 2026 nyarán készülhetett. Minden esemény nemzetközi, a 2026. április 12-i magyar kormányváltáshoz és a magyar kormányhoz nincs köze.
Katari LNG. Az uniós energiaszabályozói ügynökség (ACER) 2026-os LNG-jelentése szerint Katar 2025-ben az uniós LNG-import 8 százalékát és az uniós gázfogyasztás mintegy 4 százalékát adta. Az ENTSOG októberi téli előrejelzése szintén mintegy 8 százalékot közöl, és az EU közvetlen katari kitettségét viszonylag korlátozottnak nevezi. Az ACER téli jelentése a 2025/26-os télre 7 százalékot ad meg, ami a teljes gázimport 3,5 százaléka. Az IEA adatlapja szerint a szoroson áthaladó LNG Európa LNG-beérkezésének mintegy 7 százalékát tette ki. A 18 százalék tehát nagyjából két és félszerese a valós aránynak. Az viszont igaz, hogy a globális LNG-piacra gyakorolt hatás (a szoroson megy át a világ LNG-kereskedelmének mintegy ötöde) Európát is erősen érinti.
Forgalom a szoroson. Október közepén a forgalom valóban töredéke a békeidőinek, és a támadások is szaporodtak. Nulla azonban nem volt. A Kpler szerint az október 14-ével záruló héten 131 átkelés történt, az előző héten 176. Az amerikai haditengerészet által kísért áthaladások októberi átlaga a UANI október 19-i összesítése szerint napi 29,7 volt. Az Argus október 15-i jelentése szerint a katari LNG-szállítók áthaladásai októberben megszaporodtak, a hajók nagy része kikapcsolt jeladóval közlekedett. Október 19-én egy augusztusban Katarban berakodott LNG-szállítmány a Vörös-tengeren át Lengyelország felé tartott. A megállapodás utáni csúcsot a 35-ös szám alábecsüli: a JMIC június 24-én 54, a Kpler július elején 47 áthaladást rögzített. A háború előtti napi 138 hajó (Kpler) közel van a 150-hez, más módszertan szerint viszont 85–100 volt a napi átlag.
Orlen. A Reuters szerint az Aramco 2022 óta az Orlen legnagyobb beszállítója, a feldolgozott olaj mintegy 40 százalékával. Az európai szaúdi olaj azonban az egyiptomi Sidi Kerir kikötőből érkezik, a Hormuzt elkerülő Kelet–Nyugat vezetéken és a Vörös-tengeren át. A szeptember 10-i támadás után az Aramco névtelen források szerint az októberi európai szerződéses szállításokat nullára vágta, az Orlen pedig pótló rakományokat vett. A Reuters október 15-i beszámolója szerint a vezetéken október eleje óta újra nő az áramlás, és az Orlen legalább négy októberi berakodású szaúdi rakományt vár. A Bloomberg október 9-i értesülése szerint novemberre visszaálltak a teljes európai allokációk.
South Pars. A Stimson Center március 19-i elemzése szerint a csapás tárolótartályokat, csővezetékeket és feldolgozó infrastruktúrát rongált meg. Napi mintegy 100 millió köbméter kapacitású létesítményekben állt le a termelés, ami Irán gázkibocsátásának körülbelül 12 százaléka. Az Al Jazeera május 31-i beszámolója szerint a Pars Oil and Gas Company vezetője közölte, hogy három, a támadásban nem sérült tengeri platformon újraindult a termelés. Három kút eltalálásáról, illetve a mező mind a 300 kútját érintő nyomásesésről egyik megnyitott forrás sem szól. Az az általános szabály, hogy néhány kút találata a teljes mező termelését megszünteti, ebben a formában nem dokumentált.
A tartós hatásról szóló megállapítás előrejelzés, ezért nem kapott külön minősítést. Az EIA és az IEA is a térség termelésének és szállításainak elhúzódó helyreállításával számol.