Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaLemondtam a Médiatanács tagi pozíciómról elsőként és egyetlenként, pedig négy párt szavazott meg az Országgyűlésben. Így kellett tennem. Van viszont véleményem, mert óriási vihar közeleg - és nem az M1 vagy a közmédia…
Tóth Máté a Médiatanács egyetlen ellenzéki tagjaként valóban elsőként és egyedüliként mondott le, de az a jogi tétel nem áll meg, hogy a globális óriásplatformokkal szemben a magyar hatóságnak és jogalkotónak semmilyen szava nincs: az Európai Bizottság csak a platformok rendszerszintű kötelezettségeinek felügyeletében kizárólagos, az NMHH digitális szolgáltatási koordinátorként panaszt vizsgál és továbbít, a magyar bíróságok és hatóságok jogellenes tartalom elleni végzést bocsáthatnak ki, és a Magyarországra irányuló szolgáltatásokra magyar törvény is vonatkozik.
Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, amikor a Tisza kormányoz, a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP pedig ellenzékben van. Az Országgyűlés szeptember 22-én választotta meg a Médiatanács elnökét és négy tagját. Tóth Mátét szeptember 26-án a Mi Hazánk alelnökévé választották, szeptember 29-én pedig bejelentette, hogy lemond a médiatanácsi tagságáról. A házelnök tájékoztatása szerint a lemondás október 5-én lépett hatályba, a helyére az Országgyűlés október 13-án 189 igen szavazattal Radetzky Andrást, a Mi Hazánk új jelöltjét választotta meg. Az elhangzó platformszabályozási állítás a feltöltő adatai szerint egy 2026. szeptember 29-én megjelent stúdióbeszélgetésből származik. A felvétel képernyőfelirata a leirat szerint 2024-es dátumot mutat, ez azonban nem fér össze a tartalommal (távozás a 2026-ban választott Médiatanácsból), ezért valószínűleg leolvasási vagy feliratozási hiba.
A személyes állítások helytállnak. Az Országgyűlés naplója szerint Tóth 171 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett lett a testület tagja, a Fidesz és a KDNP jelöltjét viszont nem választották meg, így ő volt az egyetlen ellenzéki tag. A testület tagjai közül egyedül ő mondott le. A lemondás oka a médiatörvény szerinti összeférhetetlenség volt: a Telex beszámolója szerint a törvény kizárja, hogy a Médiatanács tagja párttisztséget töltsön be. A választás tehát a saját döntése volt a párttisztség javára. Hogy négy párt szavazta meg, azt az összesített eredmény valószínűsíti, de frakciónkénti név szerinti bontást nem találtunk.
A fő tétel a platformokról szóló jogi állítás, és ez túlmegy azon, amit a szabályok mondanak. Az NMHH saját tájékoztatója szerint a legalább havi 45 millió felhasználójú óriásplatformok, például a Facebook és a YouTube DSA szerinti felügyeletéért nem a nemzeti koordinátor, hanem az Európai Bizottság felel. A rendszerszintű kockázatokra vonatkozó kötelezettségeknél ez kizárólagos hatáskör. Az NMHH ugyanakkor 2023 óta Magyarország digitális szolgáltatási koordinátora. A hatóság szerint panaszt fogadhat és vizsgálhat ki, azt a letelepedés szerinti hatósághoz vagy a Bizottsághoz továbbíthatja, részt vesz a Digitális Szolgáltatások Európai Testületében, és ha egy óriásplatform rendszerszinten sérti a magyar felhasználók érdekeit, a Bizottsághoz fordulhat. A magyar jogalkotó is szabályozott: a 2023. évi CIV. törvény hatálya kifejezetten kiterjed a Magyarország területére irányuló közvetítő szolgáltatásokra. A törvény szerint pedig, ha egy közvetítő szolgáltató a DSA 9. cikke szerinti bírósági vagy hatósági végzésből tudomást szerez jogellenes tartalomról, azt indokolatlan késedelem nélkül el kell távolítania. Az NMHH maga is rögzíti, hogy a Facebook és más külföldi platformok egyedi tartalommoderálási döntéseiben nem ő dönt. A magyar szereplők hatásköre tehát valóban korlátozott, de nem nulla. Az „egy hang nincs” kijelentés a lezárt jogi tétel hangján hangzik el, miközben a rendelet és a magyar végrehajtó törvény ennél többet hagy a nemzeti hatóságoknál és a jogalkotónál.
„Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én a Médiatanács tagjává választotta Tóth Mátét, aki a testületbe egyetlen ellenzéki jelöltként jutott be.”
Az Országgyűlés szeptember 22-i naplója szerint 171 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett választották meg, a Fidesz jelöltjét (72 igen, 95 nem) és a KDNP jelöltjét (78 igen, 84 nem) viszont nem. A testületbe így a Tisza három jelöltje mellett csak ő került be ellenzéki oldalról.
„A Médiatanács 2026 szeptemberében megválasztott tagjai közül Tóth Máté elsőként és egyedüliként mondott le.”
A házelnök október 13-i tájékoztatása szerint Tóth 2026. október 5-i hatállyal mondott le, és csak az ő helyére kellett új tagot választani. Az MTI október 19-i összefoglalója sem említ más lemondást. Az ok az összeférhetetlenség volt: szeptember 26-án a Mi Hazánk alelnöke lett, és a két tisztség közül a párttisztséget választotta.
„Tóth Máté médiatanácsi megválasztását négy párt képviselői szavazták meg.”
Az összesített eredmény (171 igen, 9 nem, 7 tartózkodás) hivatalos, és a napló szerint a Fidesz és a KDNP képviselői csak ezután vonultak ki. A Tisza többségének támogatása és a Mi Hazánk saját közlés szerinti igen szavazata dokumentált, de név szerinti, frakciónkénti bontást nem találtunk. Így a fideszes és KDNP-s igen szavazatok nem igazolhatók.
„Az Európai Unió elvonta a globális online óriásplatformok (Facebook, Meta, YouTube) feletti joghatóságot, így velük szemben sem az NMHH és a Médiatanács, sem a magyar jogalkotó nem mondhat ki semmit.”
Igaz, hogy a DSA szerint az óriásplatformok rendszerszintű kötelezettségeinek felügyelete az Európai Bizottság kizárólagos hatásköre. Ebből azonban nem következik, hogy a magyar szereplőknek nincs szavuk. Az NMHH 2023 óta digitális szolgáltatási koordinátor: panaszt vizsgál és továbbít, a Bizottságnál intézkedést kezdeményezhet, részt vesz az uniós testület munkájában. A 2023. évi CIV. törvény a Magyarországra irányuló szolgáltatásokra is kiterjed, és kötelezi a szolgáltatót, hogy a DSA 9. cikke szerinti hatósági vagy bírósági végzésre eltávolítsa a jogellenes tartalmat.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
