Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEgyre több kormányzati akcióról derül ki, hogy jogellenes. Ebbe a mintázatba illeszkedik a Titász kizárása is az EU-s hálózatfejlesztési forrásokból. Nagyon kemény idők jönnek.
Az OPUS TITÁSZ uniós hálózatfejlesztési forrásokból való kizárásáról 2026. október 20-ig sem bíróság, sem más hatóság nem mondta ki, hogy jogellenes volt: a társaság kifogása szeptember elején még elbírálásra várt, így a jogellenesség csak az érintett cég álláspontja. A Fidesz szervereinek júliusi lefoglalását viszont a Legfőbb Ügyészség augusztus 12-én valóban törvénysértőnek minősítette, a kutatás elrendelését azonban jogszerűnek találta.
Időrend. Minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. Július 21-én a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a NAV-val közösen kutatást tartott a Fidesz szervereit is tároló adatközpontban, és lefoglalta a szervereket. Ez a Nemzeti Kulturális Alap mintegy 17 milliárd forintos támogatásai miatt folyó nyomozás része volt. Az MFB igazgatósága augusztus 10-én visszavonta az OPUS TITÁSZ két RRF-támogatási döntését. A Legfőbb Ügyészség augusztus 12-én döntött a Fidesz panaszairól. A kizárásról szóló felvétel saját dátuma ismeretlen. A képen látható „2024 10 19” felirat nem lehet a felvétel napja, mert a felvétel már a 2026. júliusi szerverlefoglalásról beszél.
Az OPUS TITÁSZ ügye. Az MFB 2026. augusztus 11-i közleménye szerint a társaság nem minősül az államháztartási törvény 1. § 4. pontja és 50. § (1) c) pontja szerinti átlátható szervezetnek. Ilyen szervezettel az Ávr. 81. § a) pontja alapján nem köthető támogatási szerződés. A Telex augusztus 14-i utánajárása szerint a magántőkealapoknak július 31-ig, öt nap türelmi idővel, kellett bejelenteniük a NAV-nál végső haszonhúzóikat. A Transparency International Magyarország szeptember 29-i közlése szerint az OPUS TITÁSZ 50 százalékát birtokló Status Energy Magántőkealap a meghosszabbított határidő után sem szerepelt a nyilvántartásban. A társaság ezzel szemben azt állítja, hogy átment a jogosultsági vizsgálaton, és augusztus 6-án még pozitív értesítést kapott. A kizárást szakmailag és jogilag megalapozatlannak tartja, és jogorvoslattal élt. A Világgazdaság szeptember 7-i cikke szerint a kifogás elbírálására még vártak. A társaság sajtóközleményei között ezt követően nincs újabb, a jogorvoslat eredményéről szóló közlés. Október 20-ig sem a kifogás eredményéről, sem perindításról vagy bírósági döntésről nem találtunk forrást. Hogy a kizárás jogellenes, az tehát az érintett vállalat vitatott álláspontja, nem pedig megállapított tény. Arról, hogy a kizárás „jogellenesnek bizonyult” volna, nincs dokumentum.
A szerverlefoglalás. A Legfőbb Ügyészség közleménye kifejezetten elválasztja a két intézkedést. A kutatások elrendelését törvényesnek találta, és az ezek elleni panaszokat elutasította. A lefoglalást elrendelő határozatok elleni panaszoknak viszont helyt adott. Indoklása szerint a teljes adatpark lefoglalása az uniós és a magyar jogban is törvénysértő adathalászatnak minősül, aránytalan hátrányt okoz a szerver üzemeltetőjének, és adatvédelmi problémákat is felvet. Az eljárás megismétlésére utasított, és kimondta, hogy az adatok megőrzése és bizonyítékként való felhasználása továbbra is indokolt, de csak az ügyhöz köthető adatkörben. A „jogellenes, aránytalan intézkedés” minősítés tehát a lefoglalásra helytálló, a teljes rajtaütésre nem. A döntést ráadásul nem bíróság hozta, hanem az ügyészségen belüli másodfokú panaszeljárás. A végrehajtó a főügyészség volt, nem a rendőrség.
A két ügy tehát nem egyformán áll. A szerverügyben van hivatalos megállapítás a részleges jogsértésről. Az OPUS TITÁSZ-ügyben nincs, így ezt nem lehet egy már igazolt jogellenességi „mintázat” részeként bemutatni.
„Az OPUS TITÁSZ kizárása az uniós (RRF) hálózatfejlesztési forrásokból jogellenes volt.”
Az MFB igazgatósága 2026. augusztus 10-én vonta vissza a 62,7 és 3,9 milliárd forintos támogatási döntést. Indoka az volt, hogy a cég nem minősül az Áht. szerinti átlátható szervezetnek. A társaság kifogást nyújtott be, és szeptember 7-én még az elbírálásra várt. Október 20-ig nem került elő olyan bírósági vagy hatósági döntés, amely a kizárást jogellenesnek mondta volna ki.
„Az ellenzéki Fidesz szervereinek 2026. júliusi lefoglalásáról kiderült, hogy jogellenes és aránytalan intézkedés volt.”
A Legfőbb Ügyészség 2026. augusztus 12-i döntése szerint a lefoglalás törvénysértő „fishing expedition” volt, amely aránytalan hátrányt okozott. A kutatás elrendelését viszont törvényesnek találta, és az eljárás megismétlésére utasított. Az intézkedést nem a rendőrség hajtotta végre, hanem a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. A jogsértést nem bíróság, hanem a Legfőbb Ügyészség állapította meg.
„Egyre több kormányzati intézkedésről derül ki, hogy jogellenes.”
Átfogó, számszerűsíthető kimutatás erről nincs. A két felhozott példa közül csak a szerverlefoglalásnál van hivatalos megállapítás a jogsértésről, és az sem bírósági. Az OPUS TITÁSZ-ügyben ilyen megállapítás nincs.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
