Időrend: a paksi atomerőmű alacsony vízállás miatti leterhelése 2026. július 27-én kezdődött és augusztus 26-ig tartott. Ez a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. A legkritikusabb napokon, augusztus 2–3. körül a kormány napi jelentése szerint az erőmű 2000 MW helyett 230 MW-on termelt, a visszaterhelés 1770 MW volt.
A szélerőművek ebben az időszakban valóban alig termeltek. A Villanyautósok augusztus 30-án közölt összesítése szerint július 30. és augusztus 6. között a hazai szélerőművek 5,2 GWh-t termeltek, a napelemek 444 GWh-t, az import 377 GWh volt. Ez a kb. 325 MW-os állománynál nagyjából 8 százalékos kihasználtság, a 10 százalékos becslés tehát erre a hétre helytálló, sőt kissé kedvező. Ez azonban az év legszélcsendesebb időszaka volt. Hárfás Zsolt MAVIR-adatokra épülő összesítése szerint 2025-ben a teljes éves kihasználtság 18,1 százalék volt, a termelés 1,26 és 269 MW között ingadozott. Az elemzések szerint a szél télen teljesít a legjobban.
A „semmivel nem lennénk beljebb” következtetés nem áll meg. A ugyanilyen arányú termelés 4000 MW-nál átlagosan 330–400 MW-ot jelentett volna. Ez kevesebb egy paksi blokknál, és a paksi kiesés ötödét sem pótolja, de nem nulla. A Villanyautósok tízszeres kapacitásra készült számítása szerint a nyolc kritikus napon 52 GWh szélenergia állt volna rendelkezésre, és az import mintegy 13 százalékkal csökkent volna. A szakmai vita tárgya valójában az, hogy a szél nyári, szélcsendes kánikulában mennyire járul hozzá az ellátásbiztonsághoz. Ebben a kritika jogos: a hozzájárulás kicsi, az esti csúcsot a szél önmagában nem biztosítja.
A „másik 90 százalék pótlása” keret félreérti a kihasználtság fogalmát. A szélerőmű nem teremt 90 százaléknyi hiányt: nélküle a teljes igényt kellene más forrásból fedezni. Az viszont igaz, hogy az időjárásfüggő termelés mellé tárolás, hálózatfejlesztés és rugalmas, szabályozható erőmű kell. A kormány augusztus 23-i paksi tájékoztatóján Kapitány István 1,5 milliárd eurós uniós hálózatfejlesztésről beszélt, és arról, hogy a 1000 MW alatti tárolókapacitást 3000 MW-ra kell bővíteni.
A gázerőművek bezárásáról nem találtunk döntést vagy tervet. Az Infostart június 8-i parlamenti beszámolója szerint Kapitány István egyetértett azzal, hogy szükség van CCGT-gázerőműre. A tiszaújvárosi beruházásról azt mondta, hogy ha a dokumentumok átvilágítása nem talál anomáliát, azt meg kell valósítani. A Magyar Építők szeptember 30-i cikke szerint három új kombinált ciklusú blokk épül: Visontán egy 520 MW-os, átadása 2029-re várható, Tiszaújvárosban pedig kettő, összesen 1000 MW-tal. Ezeket az előző kormány indította, és a mostani kormány alatt folytatódnak.