A „Chat Control” két külön uniós jogszabály gúnyneve. Az egyik a gyermekek online szexuális bántalmazásának felderítésére szolgáló ideiglenes rendelet („Chat Control 1.0”), a másik a 2022 óta tárgyalt állandó rendelet (CSAR, „Chat Control 2.0”). Az Európai Parlament 2026. március 26-án elutasította az ideiglenes eltérés meghosszabbítását. A szabály ezért április 3-án lejárt, ezt a NAIH április 15-i tájékoztatója is rögzíti. Július 9-én az Európai Parlament második olvasatban módosításokkal visszahozta. A Tanács ezeket július 23-án elfogadta, és az (EU) 2026/1881 rendelet július 31-én hatályba lépett. Az uniós jogalkotás nem a magyar kormány hatásköre: a 2026. április 12-i kormányváltás ezen a folyamaton nem változtatott.
A hatályos rendelet szövege egyértelmű. Az 1. cikk (3) bekezdése szerint a rendelet nem alkalmazandó a végpontok között titkosított személyközi kommunikációra, a (2) bekezdés szerint pedig a hangkommunikáció szkennelésére sem. A rendelet csak lehetővé teszi, nem kötelezővé, hogy bizonyos üzenetküldő és levelezőszolgáltatók önkéntesen keressenek gyermekbántalmazási anyagot. Az Európai Parlament július 9-i közleménye szerint a képviselők kifejezetten azzal a céllal fogadták el a módosításokat, hogy a titkosított kommunikáció kikerüljön a hatály alól. Az EDRi szerint ezek a módosítások a kliensoldali szkennelés ellen is védenek. A titkosítatlan magánüzenetek önkéntes átvizsgálása ugyanakkor továbbra is lehetséges, és ezt jogvédők bírálják.
Az állandó rendeletről 2026. október 22-ig nem született megállapodás. Az Európai Parlament tárgyalócsoportja június 29-én közölte, hogy a szöveg nagy részében megegyeztek, de a felderítés kérdése nyitva maradt. Szeptember 29-én csak az új uniós gyermekvédelmi központ feladatairól jutottak egyezségre, ezt a jelentéstevő szeptember 30-i közleménye rögzíti. A netzpolitik.org október 1-jei beszámolója szerint a Bizottság 2022-es eredeti javaslatában még szerepelt a titkosított tartalmak kliensoldali szkennelése. Ezt azonban a Parlament már 2023-ban elvetette, a tagállamok pedig a 2025. novemberi tanácsi álláspontban. A Tanács álláspontja az önkéntes szkennelés állandósítását és felderítési végzések nélküli szabályozást támogatja. A vita tárgya most az, hogy a titkosítatlan magántartalmak átvizsgálása önkéntes vagy kötelező legyen, és mennyire legyen célzott.
A titkosított beszélgetések felnyitásáról szóló félelemnek tehát volt valós előzménye: a 2022-es bizottsági javaslat, és az, hogy 2024-ben ezt a javaslatot még tárgyalták. A 2026. októberi helyzetre azonban nem áll: a hatályos jog kizárja a titkosított kommunikációt, az állandó szabály pedig sem elfogadva nincs, sem a két társjogalkotó álláspontjában nem szerepel a titkosítás megkerülése. Hogy a végleges szöveg pontosan hogyan rögzíti a titkosítás védelmét, az a tárgyalások lezárultáig nem ismert.