Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaVége a kék plakátok korának: A Tisza-kormány radikálisan eltünteti a vizuális környezetszennyezést…
A reklámrendelet-tervezet számai helytállnak: a Magyar Reklámszövetség becslése szerint 8500 budapesti óriásplakátból 780 maradna, a hatásvizsgálat 1140 megszűnő munkahelyet és 1,2 milliárd forint bírságbevételt jelez, a bontási határidő 2026. december 31. Nem igaz viszont, hogy a júniusi törvény teljesen betiltotta a politikai reklámokat, és a felhasznált elemzés szerint a Publimont nem bukik el: épp ő tarthatja meg a legtöbb fővárosi óriásplakátot.
Időrend: minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. Az Országgyűlés júniusban fogadta el a 2026. évi XX. törvényt „a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról”, a Magyar Közlöny 2026. június 26-i számában jelent meg. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet-módosítás tervezetét a Közlekedési és Beruházási Minisztérium szeptember 18-án tette közzé, szeptember 26-ig tartó egyeztetéssel. A G7 szeptember 28-án elemezte a hatásait. A Publimont állami megrendelései (2020–2024) és a 2025-ös 78 százalékos részesedés viszont még az Orbán-kormány idejére esnek: a megrendelő a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
A tervezetről szóló számok megállnak. A hatásvizsgálati lap 1140 megszűnő munkahelyet, 369 érintett reklámeszköz-tulajdonost és 20 700 hátrányosan érintett piaci szereplőt sorol fel. Számol 3,4 milliárd forint kieső adóbevétellel és 1,2 milliárd forint bírságbevétellel is, utóbbit kifejezetten az elmaradó bontások miatt. A szakma szerint ez azt mutatja, hogy a kormány maga sem tartja teljesíthetőnek az év végi határidőt. A 8500-ról 780-ra csökkenő fővárosi óriásplakát-szám a Magyar Reklámszövetség becslése, és csak akkor érvényes, ha a rendeletet változatlanul fogadják el. Mérésnek ezért csak feltételesen tekinthető.
A júniusi törvény nem tiltotta be általában a politikai reklámot. A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámot tiltja, és korlátozza, hol lehet politikai plakátot elhelyezni: villanyoszlopon, jelzőtáblán vagy fán például nem. A parlamenti vitában elhangzott, hogy hirdetőoszlopon és utcabútoron kampányidőszakban továbbra is lehet politikai plakát.
A Publimontra vonatkozó következtetés ellentétes azzal, amit maga a forrásként használt elemzés állít. A G7 szerint a Publimont tarthatja meg a legtöbb fővárosi óriásplakátot, a citylight-piacon a JCDecaux-val együtt megőrzi 91 százalékos részesedését, a kínálat szűkülése miatt pedig áremelkedés és magasabb profitráta is várható. A 444 által ismertetett, perrel kikért iratok szerint az állami propagandamegrendelések a Publimont bevételének a legerősebb évben, 2021-ben is csak 36 százalékát adták, 2020-ban 27 százalékát. A cég bevételeinek többsége tehát nem állami forrásból származott. Az állami megrendelések elmaradása ráadásul nem a júniusi plakáttörvény, hanem a kormányváltás következménye. A G7 azt is megjegyzi, hogy a Publimont 75 százalékos tulajdonosa, a Prime Target magántőkealap szerepel Balásy Gyula állami felajánlásában.
„Egy kormányrendelet-tervezet szerint a budapesti óriásplakátok közel 90 százaléka eltűnne: a jelenlegi 8500-ból csak 780 maradhat meg.”
A szám a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozatának becslése az NMHH adatai alapján, és arra az esetre szól, ha a rendeletet változatlanul fogadják el. A tervezetet a Közlekedési és Beruházási Minisztérium szeptember 18-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, szeptember 26-i határidővel. A 780/8500 arány 91 százalékos csökkenést jelent.
„A tervezet hatásvizsgálata szerint a szabályozás miatt mintegy 1140 munkahely szűnik meg a reklám- és nyomdaiparban.”
A KIHÁT/258-1/2026. számú hatásvizsgálati lap 1140 fős foglalkoztatáscsökkenéssel számol 2026–2027-re. Eszerint 369 reklámeszköz-tulajdonos és 20 700 piaci szereplő jár hátránnyal, a hatás elsősorban Budapesten jelentkezik.
„A szabályoknak nem megfelelő reklámeszközöket az év végéig el kell bontani.”
A 2026. évi XX. törvény a magyar építészetről szóló törvényt módosította. A nem megfelelő reklámeszközt a tulajdonosnak legkésőbb 2026. december 31-ig, saját költségén kell eltávolítania. A határidőt a törvény állapítja meg, nem maga a rendelettervezet.
„Az állam 1,2 milliárd forint bírságbevétellel számol a szabályszegőktől.”
A hatásvizsgálati lap egyenlegjavító tételként 1,2 milliárd forint „bírságbevételt az elbontás elmaradása miatt” tüntet fel. Közben 3,4 milliárd forint kieső adóbevétellel is számol 2027-ben.
„A szakmai szervezetek szerint a megmaradó felületek a JCDecaux-nál és a Publimontnál koncentrálódnak.”
A G7 ismertette a Reklámszövetség számításait. Ezek szerint a fővárosi közterületi piac közel kilenctizede e két cégnél összpontosulna: darabszám szerint a JCDecaux-nál nagyjából 46, a Publimontnál 38 százalék. A legtöbb fővárosi óriásplakát a Publimontnál maradna.
„A Publimont 2020 és 2024 között évente átlagosan nettó 2,4 milliárd forint állami megrendelést kapott a Rogán Antal vezette tárcától, és 2025-ben az állami hirdetési kiadások 78 százalékát ő kapta.”
A 444 a perrel kikért iratok alapján közel 12 milliárd forintot ír öt évre, ez átlagosan évi 2,4 milliárd forint. A megbízásokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda adta Balásy Gyula New Land Media nevű cégén keresztül. A 78 százalék a G7 szerint listaáron számolt arány, és a közterületi állami hirdetésekre vonatkozik. Mindkét időszak még az Orbán-kormány idejére esik.
„A júniusi törvény teljesen betiltotta a politikai reklámokat.”
A 2026. évi XX. törvény a „gyűlöletkeltésre alkalmas” politikai reklámokat tiltja, a kormány közlése is így fogalmaz. Az Országgyűlés június 22-i vitájában az előterjesztő azt mondta: hirdetőoszlopon, utcabútoron és más meghatározott reklámeszközön kampányidőszakban továbbra is lehet politikai plakátot kitenni.
„Állami megrendelések nélkül a Publimont piaci alapon gyakorlatilag nem tud fennmaradni, Rogán Antal és a NER-es cégháló hatalmas bukást szenved.”
A G7 szeptember 28-i elemzése az óriásplakát-tilalom „legnagyobb nyertesének” nevezi a Publimontot. Szerinte nő a jól pozicionált cégek profitrátája, és a kínálat szűkülése miatt drágulhat a hirdetés. A 444 szerint a kormánypropaganda a csúcsévben, 2021-ben is csak a Publimont bevételének 36 százalékát adta.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
