Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaDac és titkolózás: Baka András tudatosan jelölt gyanús hátterű ügyészt a legfőbb ügyészi…
Igaz, hogy az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodó szavazattal elutasította Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölését, és az is, hogy Baka András utána kijelentette: a jelöléskor ismerte a testvér ügyének nyilvános körülményeit, nem nyilvános információk alapján döntött, az új jelöltről pedig sem a Tiszával, sem más párttal nem egyeztet. Arról viszont nem beszélt, hogy a közvéleménynek vakon el kellene fogadnia a jelöltjét: a parlament döntését tiszteletben tartotta, és a jelölt meghallgatását hiányolta.
Időrend: Baka András köztársasági elnök 2026. szeptember 21-én jelölte legfőbb ügyésznek Szathmáry Zoltánt. Másnap a Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatja, Magyar Péter miniszterelnök pedig új jelöltet kért. A Sándor-palota ekkor azt közölte, hogy az államfő fenntartja a javaslatát. A Telex és a HVG szeptember 22-i cikke szerint a háttérben az állhatott, hogy a jelölt testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársaként az aranykonvoj-ügy egyik gyanúsítottja. A Központi Nyomozó Főügyészség név nélkül csak annyit erősített meg, hogy öt gyanúsítottat hallgattak ki, és közokirat-hamisítás gyanúját is közölték. Maga Szathmáry Zoltán ellen nem ismert gyanú. Mindez a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a Tisza-kormány idején.
A szeptember 28-i rendkívüli ülésen a titkos szavazás eredménye 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás lett. A Fidesz–KDNP nem vett részt a szavazáson. Ezt több egymástól független beszámoló is közli, egyedül a HVG írt 139 nemet. A „nulla igen” és a „138 nem” tehát pontos.
A szavazás után Baka András kérdések nélküli sajtótájékoztatót tartott. A Telex és a HVG beszámolója szerint azt mondta, hogy a jelöléskor ismerte a testvér ügyének nyilvánosságra került körülményeit, és „nem utólag szembesült” velük. Belső tájékozódása során azonban nem nyilvános információkat is megismert, amelyek szerinte „lényegesen más megvilágításba” helyezik az ügyet. Azt is hozzátette, hogy az ügyben a jelölési döntése után, de még a bejelentése előtt történt új fejlemény. Az a kijelentés tehát, hogy a jelöléskor „pontosan tudott” mindenről, kissé túloz.
Hogy Baka szerint a közvéleménynek „vakon el kellene fogadnia” a jelöltet, az nem a saját szavai, hanem ezek ráhúzott értelmezése. A beszámolók szerint a parlament döntését tiszteletben tartotta, kötelezőnek tekintette, és csak azt hiányolta, hogy a pártok nem hallgatták meg a jelöltet. Meghallgatás után is lehetett volna nemet mondani, mondta. Az pedig pontos, hogy az új jelöltről sem kíván egyeztetni a pártokkal. A „gőgös”, „dacos” és „büszkén” jelzők értékítéletek, ezért nem kaptak tényszerű minősítést.
A Tisza álláspontja, vagyis hogy az új legfőbb ügyésznek a közbizalmat helyreállító, független személynek kell lennie, Magyar Péter szeptember 22-i nyilatkozatában hangzott el. Ez a szeptember 28-i sajtótájékoztató előtt volt.
„Az Orsz ággy űl és 2026. szeptember 28-án egyetlen igen szavazat nélkül, 138 nem szavazattal elutasította Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölését.”
A titkos szavazáson 139 képviselő vett részt, az eredmény 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás lett. Ezt a Telex, a 444, az Infostart, az Index és a K-Monitor Parlamonitor-adatlapja egyaránt közli. A Fidesz–KDNP nem szavazott, a Tisza és a Mi Hazánk igen. Egyedül a HVG írt 139 nemet.
„Baka András köztársasági elnök a szavazás után több mint húszperces sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben.”
A Telex szerint a sajtótájékoztató több mint húsz percig tartott, és kérdezni nem lehetett: Baka maga tett fel kérdéseket, és azokra válaszolt. A HVG szerint is kérdések nélküli sajtónyilatkozat volt.
„Baka András elismerte, hogy a jelöléskor tudott a jelölt testvérének az aranykonvoj-ügyben való érintettségéről.”
A HVG szerint azt mondta: „a nyilvánosságban megjelent körülményeket ismertem, nem utólag szembesültem ezzel a kérdéssel”. Azt is hozzátette, hogy az ügyben akkor történt új fejlemény, amikor már döntött a jelölésről, de még nem jelentette be. A tudomása tehát nem terjedt ki mindenre, ami a döntés után történt.
„Baka András azzal indokolta a jelölést, hogy nem nyilvános információk alapján az ügyről a közvéleményétől eltérő kép alakult ki benne.”
A Telex és a HVG beszámolója szerint olyan információkat is megismert, amelyek „jelenleg nem nyilvánosak”, és amelyek az ügyet „lényegesen más megvilágításba” helyezték. Azt mondta, nem annak ellenére jelölte Szathmáryt, hogy valamit nem tudott, hanem ezek alapján.
„Az államfő szerint a magyar embereknek vakon el kellene fogadniuk a jelöltjét, mert ő a háttérben titkos iratokat látott.”
Baka ilyet nem mondott. A HVG és a Telex szerint a parlament döntését tiszteletben tartotta, azt „nem kudarcnak, hanem a demokrácia működésének” nevezte, és csak azt kifogásolta, hogy a pártok nem hallgatták meg a jelöltet. Szerinte meghallgatás után is lehetett volna nemet mondani.
„Baka András bejelentette, hogy az új legfőbbügyész-jelöltről sem a Tisza Párttal, sem a többi frakcióval nem fog egyeztetni.”
A Telex szerint új jelöltet állít, és „ahogy korábban, úgy most is” úgy jár el, hogy nem egyeztet a pártokkal. A Népszava által idézett MTI-szöveg szerint: „a jelöltről nem fogok a kormányzattal, a politikával egyeztetni”.
„A Tisza Párt és Magyar Péter szerint az új legfőbb ügyésznek képesnek kell lennie helyreállítani az ügyészség iránti közbizalmat és garantálni a politikai függetlenséget.”
Az Index és a Telex szerint Magyar Péter ezt szeptember 22-i nyilatkozatában mondta, amikor új jelöltet kért. Ez az álláspont tehát már a szavazás előtt elhangzott, nem a szeptember 28-i sajtótájékoztatóra adott válasz volt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
