Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA hét vicce: Hirtelen Brüsszelhez szalad segítségért a Fidesz és a KDNP! Hölgyeim és uraim, a politikai köpönyegforgatásnak és a…
Igaz, hogy a Fidesz–KDNP EP-képviselői 2026. október 3-án levélben kértek állásfoglalást Michael McGrath uniós biztostól a Tisza-kormány „önkényuralmi” lépései és a „koncepciós eljárások” miatt, miközben a korábbi brüsszeli jogállamisági eljárásokat maguk is politikai zsarolásnak nevezték; a „szovjet stílusú megaláztatási szertartások” kifejezés viszont a PfE szóvivőjétől származik, a feljelentéseket pedig nem a Tisza-kormány miniszterei tették.
Időrend: minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát „a kormány” a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt jelenti, a Fidesz–KDNP pedig ellenzékben van. - Szeptember 28.: az Országgyűlés felfüggesztette Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát, és mindkettőjüket őrizetbe vették. - Szeptember 29.: Gál Kinga és Deutsch Tamás levelet küldött az EP-képviselőknek. Ebben „mondvacsinált okokkal” indított koncepciós eljárásról írtak Hankó ellen. - Szeptember 30.: a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Seszták letartóztatását. - Október 1.: a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte Hankó letartóztatását. - Október 2.: a Patrióták Európáért szóvivője „szovjet stílusú megaláztatási szertartásokról” beszélt. - Október 3.: a Fidesz–KDNP EP-delegációja közleményben jelentette be a Michael McGrathnak írt levelet.
A levél létezése, címzettje és fő állításai dokumentáltak. Az MTI-re épülő beszámolók szerint a képviselők biztosi állásfoglalást kértek. Alkotmányos puccsról, a köztársasági elnök és az alkotmánybírák eltávolításáról, a Fidesz szervereinek lefoglalásáról, a vagyonvisszaszerzési hivatalról mint „politikai rendőrségről”, valamint Hankó és Seszták elleni koncepciós eljárásokról írtak. Kifejezetten „azonnali beavatkozást” egyik ismertetés sem említ. A levél ugyanakkor saját maga nevezi a korábbi brüsszeli jogállamisági lépéseket „minden alapot nélkülöző, kizárólag a politikai zsarolást szolgáló” támadásoknak. A delegáció áprilisi közleménye a 7. cikk szerinti eljárást „politikai büntetőakciónak” minősítette. A Népszava júliusi beszámolója szerint Deutsch Tamás korábban „politikai zsarolóeszköznek” és „jogállamisági dzsihádnak” nevezte a jogállamisági eljárást, júliusban pedig már maga kérte a Bizottság véleményét. A váltás tehát dokumentálható.
Két idézet téves helyre került. A „szovjet stílusú megaláztatási szertartások” kifejezést a Telex szerint a Patrióták Európáért frakció szóvivője, Alonso de Mendoza Asensi használta október 2-án, nem a McGrath-levél. A „mondvacsinált okok” pedig a szeptember 29-i, EP-képviselőknek írt levélből való.
A gyanúk tartalma helytálló. Hankót a Nemzeti Kulturális Alap 1079 támogatásához kötődő, 17,3 milliárd forintos hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Sesztákot az ügyészség és a vagyonvisszaszerzési hivatal szerint a Volánbusz-ügyhöz és állami építési megrendelésekhez köthető hivatali vesztegetés elfogadásával. Ezek gyanúk: vádemelés és ítélet nincs, a letartóztatási végzéseket megfellebbezték. A feljelentők személyére vonatkozó állítás nem igaz. Az NKA-ügyben a Független Előadó-művészeti Szövetség április 27-én, az NKTK főigazgató-helyettese május elején tett feljelentést, mindkettő a kormány május 13-i megalakulása előtt. A Volánbusz-ügy rendőrségi szála egy 2021-es, a Volán-cégek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által tett feljelentésből indult, még az Orbán-kormány idején. A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetési nyomozása 2026. május 15-én kezdődött, Galgóczy Ferenc üzletember saját közlése szerint az ő feljelentése alapján. A kormány nyilvános, minisztériumi feljelentéseket összesítő listáján egyik ügy sem szerepel.
A letartóztatások indoklása árnyaltabb, mint az egységes „szökés és tanúbefolyásolás” leírás. Seszták esetében a bíróság kifejezetten megállapította, hogy szökés veszélye nem áll fenn. A letartóztatást kizárólag a tanúk befolyásolásának és a bizonyítékok elrejtésének veszélyével indokolta. Hankó esetében az ügyészség a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélyével indítványozta a letartóztatást.
„A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja 2026. október 3-án levélben fordult Michael McGrath uniós biztoshoz a Tisza-kormány lépései miatt.”
A két párt szombati, MTI által ismertetett közleménye szerint a demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős biztosnak írtak levelet. Erről a Telex, a HVG és az Infostart is október 3-án számolt be.
„A levélben azonnali brüsszeli beavatkozást és állásfoglalást követeltek a Tisza-kormány elszámoltatási lépéseivel szemben.”
A beszámolók szerint biztosi állásfoglalást kértek, és azt írták, hogy a kitérő válasz a Bizottság „támogató hallgatásának” beismerése lenne. Kifejezett beavatkozáskérésről egyik ismertetés sem ír. A levél nemcsak az elszámoltatást kifogásolta, hanem az államfő eltávolítását, az alkotmánybírák leváltását és a szerverlefoglalást is.
„A levél „koncepciós eljárásokról” ír, és kifogásolja, hogy Brüsszelben „fülsiketítő a csend”.”
A közlemény szerint „az ellenzéki politikusok elleni koncepciós eljárások egy önkényuralmi rendszer kiépítését szolgálják”, és a korábbi „hangos brüsszeli jogállamisági támadásai után most fülsiketítő a csend”.
„A levélben a volt miniszterek bilincsben való kísérése miatt „szovjet stílusú megaláztatási szertartásokról” panaszkodtak.”
A Telex október 2-i beszámolója szerint ezt Alonso de Mendoza Asensi, a Patrióták Európáért frakció szóvivője mondta egy pénteki sajtótájékoztatón. A McGrath-levél ismertetései nem tartalmazzák. A „mondvacsinált okok” fordulat Gál Kinga és Deutsch Tamás szeptember 29-i, EP-képviselőknek küldött leveléből való.
„A Fidesz–KDNP a korábbi években a brüsszeli jogállamisági eljárásokat politikai zsarolásnak, a szuverenitás elleni támadásnak nevezte.”
Maga az október 3-i levél „kizárólag a politikai zsarolást szolgáló” brüsszeli jogállamisági támadásokról ír. A delegáció április 29-i közleménye a 7. cikk szerinti eljárást „politikai büntetőakciónak” nevezte, Deutsch Tamás pedig korábban „jogállamisági dzsihádról” beszélt. A „minden egyes vizsgálat” ugyanakkor általánosítás.
„Hankó Balázs és Seszták Miklós nem politikai véleményük, hanem hűtlen kezelés, illetve hivatali vesztegetés gyanúja miatt került letartóztatásba.”
Hankót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják (17,3 milliárd forint), és október 1-jén letartóztatták. Sesztákot hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják, letartóztatását szeptember 30-án rendelték el. Mindkét végzés nem végleges, és mindketten tagadják a gyanút.
„A Hankó- és a Seszták-ügyben a feljelentéseket a Tisza-kormány miniszterei tették.”
Az NKA-ügyben 2026. április 27-én a Független Előadó-művészeti Szövetség, május elején az NKTK főigazgató-helyettese tett feljelentést, még a Tisza-kormány megalakulása előtt. A Volánbusz-ügyben a rendőrségi szál 2021-es, a Volán-cégek és a KEHI feljelentésére indult. A vesztegetési nyomozás 2026. május 15-én kezdődött, Galgóczy Ferenc üzletember feljelentése alapján. A kormány 37 tételes feljelentési listáján egyik ügy sem szerepel.
„A letartóztatásokat független nyomozási bíró rendelte el a szökés és a tanúk befolyásolásának veszélye miatt, nem politikai utasításra.”
Mindkét letartóztatásról nyomozási bíró döntött: Hankóéról a Kecskeméti, Sesztákéról a Budai Központi Kerületi Bíróság. Seszták esetében a bíróság kifejezetten kimondta, hogy szökés veszélye nem áll fenn, és csak a bizonyítás befolyásolásának veszélyére hivatkozott. Hankónál az ügyészség a szökés és az elrejtőzés veszélyével is érvelt. Politikai utasításról nincs dokumentum.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
