Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaROBBANT AZ INTEGRITÁS-ATOMBOMBA: Itt vannak a sokkoló számok a magyarországi…
Az Integritás Hatóság 2026. október 8-án bemutatott Tiszta úton lakossági kutatásának számai (41,6; 73,7; 45,7; 5,7; 73,6; 26,8; 69,2 százalék) pontosak, és a hatóságnak valóban van anonim bejelentőfelülete. Az adatokat azonban 2025 nyarán, még a kormányváltás előtt vették fel, tehát nem a mai helyzetet mutatják. A felület csak az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélésekre szolgál, a közmédiáról szóló eredmény együttjárást mutat, nem bizonyított ok-okozatot, a törvény pedig tiltja a megtorlást és szankcionálja, de nem zárja ki.
Az Integritás Hatóság 2026. október 8-án, a CEU budapesti épületében mutatta be a Tiszta úton kutatási program lakossági felmérését. Erről a Telex, az Index és a 444 is aznap beszámolt. A hatóság által kiadott jelentés PDF-je 2026. július 29-én készült. A felmérés 1254 fős, országos reprezentatív mintán készült, hibrid (online és személyes) módszerrel, ±3 százalékpontos hibahatárral. Az adatfelvétel 2025. június 27-én indult, és szeptemberig tartott, vagyis még a 2026. április 12-i kormányváltás előtt, az Orbán-kormány idején. A számok tehát a 2025-ös közhangulatot rögzítik. A „2020 és 2025 között nőtt a korrupció” válasz is erre az időszakra vonatkozik. A hatóság évente meg akarja ismételni a mérést, és a Telex szerint a 2026-os adatokkal lesz érdemes összevetni.
A felsorolt számok egyeznek a jelentés vezetői összefoglalójával. 41,6 százalék a három legfontosabb probléma egyikének tartja a korrupciót, az infláció és a közegészségügy után. 73,7 százalék szerint jelentősen vagy rendkívül elterjedt. 45,7 százalék szerint jelentősen nőtt, csökkenést 5,7 százalék érzékelt. 73,6 százalék elutasítja, de csak 26,8 százalék lépne fel ellene. 69,2 százalék nem ismer bejelentési intézményt, szemben az 52,6 százalékos uniós átlaggal. Az uniós összevetésben a jelentés a 73,7 százalékot az Eurobarométer 548 hasonló adataihoz méri (26 plusz 43,7 százalék). Ez néhány százalékpontos különbség, nem „messze magasabb” érték. A Bizottság 2026-os jogállamisági jelentése szerint ugyanakkor a 2025-ös Eurobarométerben a magyar válaszadók 83 százaléka tartotta széles körben elterjedtnek a korrupciót, az uniós átlag 71 százalék volt.
A médiáról szóló megállapítás a jelentésből való: a közszolgálati televíziót információforrásként megjelölők szignifikánsan kevésbé érezték elterjedtnek a korrupciót, a kormánykritikus sajtó élvezi a legnagyobb bizalmat, és az állami, illetve a kormánytámogató médiumok megítélése erősen együtt mozgott. Ez statisztikai együttjárás. A jelentés kifejezetten figyelmeztet, hogy a kormánypárti vagy ellenzéki beállítottság maga is befolyásolja a korrupció megítélését, tehát abból, hogy a két dolog együtt jár, nem következik, hogy a közmédia „elvakítja” nézőit. A „legelső” jelző a hatóság saját minősítése, a jelentés viszont „az egyik első” vizsgálatnak nevezi magát, és korábbi reprezentatív felméréseket is felsorol.
Az Integritás Hatóság anonim bejelentőfelülete valóban létezik. A 2022. évi XXVII. törvény 4. § (4)–(5) bekezdése írja elő, és 2023 júniusa óta működik: a felület nem mutatja meg a hatóságnak a bejelentő nevét, e-mail-címét és IP-címét. A hatóság hatásköre azonban az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélésekre terjed ki. Más korrupciós ügyekben, például az egészségügyi hálapénz esetében, a bejelentést más szervhez teszi át, vagy lezárja. A bejelentővédelemről a 2023. évi XXV. törvény rendelkezik: a bejelentés miatti hátrányos intézkedés jogellenes, a bizonyítási teher a hátrányt okozón van, és a védelem a később azonosított névtelen bejelentőt is megilleti. Ez erős jogi keret, de utólagos jogorvoslatot ad, nem garantálja, hogy megtorlás egyáltalán nem éri a bejelentőt.
„Az Integritás Hatóság 2026. október 8-án mutatta be a Tiszta úton program lakossági kutatását, az első átfogó, reprezentatív hazai felmérést a korrupció és az integritás lakossági megítéléséről.”
A bemutató október 8-án volt, és Biró Ferenc Pál elnök szerint most először készült ilyen átfogó felmérés. A jelentés maga „az egyik első” ilyen vizsgálatnak nevezi, és megemlít egy korábbi, 1018 fős reprezentatív felmérést is, amelyet a TI Magyarország és a CEU készített 2020-ban.
„A felnőtt lakosság 41,6 százaléka szerint a korrupció az ország három legsúlyosabb problémájának egyike; előtte csak az infláció és a közegészségügy állapota áll.”
A jelentés vezetői összefoglalója szó szerint ezt közli: a korrupció az infláció/megélhetési költségek és a közegészségügy után a harmadik legégetőbb probléma, 41,6 százalékkal.
„A magyarok 73,7 százaléka szerint a korrupció jelentősen vagy rendkívül elterjedt, ami jóval magasabb az uniós átlagnál.”
A 73,7 százalék pontos. A jelentés az Eurobarométer 548 értékeivel veti össze (26 százalék nagyon, 43,7 százalék eléggé elterjedt, együtt 69,7). Ez nagyjából 4 százalékpontos különbség, eltérő módszertannal, tehát nem „messze magasabb”. Az Eurobarométer saját magyar adata viszont jóval az uniós átlag fölött van.
„A válaszadók 45,7 százaléka szerint a korrupció 2020 és 2025 között jelentősen nőtt, és csak 5,7 százalék érzékelt bármilyen csökkenést.”
A jelentés szerint 45,7 százalék jelentős, további 20,9 százalék kismértékű növekedést érzékelt. Csökkenést összesen 5,7 százalék jelzett.
„A kutatás statisztikailag igazolta, hogy a közszolgálati televízióból tájékozódók kevésbé érzékelik a korrupciót; a lakosság a közmédiát és a kormánypárti sajtót egy kategóriaként kezeli, és a kormánykritikus sajtóban bízik leginkább.”
A jelentés szerint a közszolgálati tévét információforrásként megjelölők szignifikánsan kevésbé érezték elterjedtnek a korrupciót, az állami és a kormánypárti médiumok megítélése erősen együtt mozgott, és a kormánykritikus sajtó élvezi a legnagyobb bizalmat. Ez összefüggés, nem bizonyított ok-okozat. A jelentés maga is jelzi, hogy a politikai orientáció befolyásolja a korrupció megítélését.
„A lakosság 73,6 százaléka elutasítja a korrupciót, de csak 26,8 százalék lépne fel aktívan, és 69,2 százalék nem ismer olyan intézményt, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna, ami rosszabb az uniós átlagnál.”
A jelentés szerint 73,6 százalék elutasítja a korrupciót (59,4 egyáltalán nem, 14,2 inkább nem tartja elfogadhatónak), 26,8 százalék cselekedne, és 69,2 százalék nem ismer bejelentési intézményt. Az uniós átlag 52,6 százalék.
„A bejelentések elmaradásának egyik fő oka a megtorlástól való félelem.”
A jelentés négy fő okot nevez meg: a retorziótól való félelmet, a bizonyíthatóság nehézségét, az eljárási bizonytalanságot és azt, hogy a fellépésnek úgysem lenne eredménye.
„A felmérés számai a magyarországi korrupció mai, jelenlegi helyzetét mutatják.”
Az adatfelvétel 2025. június 27-én kezdődött és szeptemberig tartott, vagyis még az Orbán-kormány idején készült. Az Integritás Hatóság és a Telex is jelezte, hogy a 2026-os mérés lesz majd összevethető vele.
„Az Integritás Hatóságnál működik anonim, zárt bejelentési rendszer.”
Az anonim bejelentőfelületet a 2022. évi XXVII. törvény 4. § (4)–(5) bekezdése írja elő, és 2023 júniusa óta működik. Csak az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások, korrupció és szabálytalanságok bejelentésére szolgál. Más ügyekben a hatóság lezárja az ügyet, vagy áttéve azt a hatáskörrel rendelkező szervnek.
„A törvények garantálják a bejelentők teljes titkosságát és erős jogi védelmét a megtorlással szemben.”
A törvény előírja a névtelenséget biztosító felületet és a titoktartást. A panaszokról szóló 2023. évi XXV. törvény jogellenesnek minősíti a bejelentés miatti hátrányos intézkedést, és a védelem a később azonosított névtelen bejelentőre is kiterjed. Ez azonban tilalom és jogorvoslat, amely utólag szankcionál, nem pedig garancia arra, hogy megtorlás nem éri a bejelentőt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
