Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaIsmerjék meg Kapitány Zsoltot ( a képen bal oldalt). Ő az első FIDESZES GENGSZTER, aki papírt kapott az új kormány rendőrségétől arról, hogy nem kell félnie az elszámoltatástól. Némi hezitálás után ugyanis elutasította…
A szekszárdi húsüzem 2017–2018-as adásvételéről a poszt lényegében helytálló képet ad, de több szám téves (a kikiáltási ár 1,6 milliárd volt, nem 300 millió, az állami vételár pedig 1,8 milliárd), a friss rendőrségi elutasítást csak a poszt állítja, a „papír az új kormánytól” keret és a tiszás politikusokra vonatkozó vád pedig ellenőrizetlen.
A poszt két rétegből áll. Az egyik a 2017–2018-as szekszárdi húsüzemi adásvétel és a 2020-ban lezárt nyomozás. Ezt több, egymástól független korabeli forrás dokumentálja. A másik réteg új: Hadházy 2026 augusztusában megismételte a feljelentését, a rendőrség pedig a poszt szerint elutasította. Ehhez jön a tiszás politikusokról szóló értesülés.
Az adásvétel lényege egyezik a forrásokkal. A 24.hu 2018. decemberi és 2020. januári cikke szerint a 2017 májusában bejegyzett Cseppkő Faktor Zrt. 2017 augusztusában szerezte meg a használaton kívüli húsüzemet. A lap a mérlegadatokból 300–400 millió forintos vételárra következtetett: 318 millió forint befektetett eszköz és 330 millió forint beruházási hitel szerepelt a könyvekben. Az állami PIP Nonprofit Kft. 2018 májusában 1,8 milliárd forintot fizetett a telepért. A 2024-es közérdekűadat-igénylés szerint a PIP 2018. május 16-án lett tulajdonos. Kapitány Zsolt a cég közvetett résztulajdonosa és vezérigazgatója volt, az ügylet idején pedig a Tolna megyei közgyűlés fideszes alelnöke. Hadházy 2018 végén tett feljelentést. A BRFK 2020 januárjában azzal szüntette meg a nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény. A telep azóta is kihasználatlan: ezt egy 2025. júniusi helyi fotóbeszámoló és Sárosi József tiszás képviselő 2026. szeptember 5-i interjúja is megerősíti („azóta az égvilágon nem történt semmi”).
A részletekben viszont több pontatlanság van: - **A kikiáltási ár.** A poszt szerint 300 millió forintos kikiáltási áron sem akadt ajánlat. A korabeli források szerint a kikiáltási ár 1,6 milliárd forint volt, mert a telepet 1,5 milliárdos MFB-jelzálog terhelte. Ezen az áron nem jelentkezett vevő, a Cseppkő pedig árverésen kívül jutott az ingatlanhoz. - **Az állami vételár.** A poszt szerint a cég „másfél milliárdért” adta el a telepet az államnak. A vételár 1,8 milliárd forint volt; a másfél milliárd inkább a becsült nyereség nagyságrendje. - **Az eladó.** A poszt szerint a cég „az államtól” vette meg az épületeket. Az eladó a felszámolás alatt álló M-Ingatlan Amida Kft. volt, az állam az MFB-hitelen keresztül volt érintett. - **Az értékbecslés.** A poszt szerint „Kapitányék találtak egy ingatlanbecslőt”. A 24.hu által idézett rendőrségi határozat szerint a PIP által felkért igazságügyi szakértő 2,6 milliárdra becsülte a telepet, és ezt más szakvéleményekkel egyeztetve vitték le 1,8 milliárdra.
Ezek a hibák a poszt fő üzenetét, a feltűnően kedvező továbbértékesítést nem döntik meg.
Az apáról szóló állítást Ilkei Csaba „Ügynökök az országgyűlésben” című könyve (MEK) alátámasztja, de ez másodlagos forrás, az eredeti ÁBTL-iratokat nem láttam. A könyv szerint Kapitány Ferenc 1990 és 1994 között a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője volt, „Szabadkai” fedőnéven titkos megbízottként tartották nyilván, és fia, Zsolt 1967-ben született.
Ellenőrizetlen maradt a poszt új, központi eseménye. Az, hogy a rendőrség elutasította a 2026 augusztusában megismételt feljelentést, és hogy lakókonténerekre hivatkozott, csak a posztból ismert: határozatot, ügyszámot vagy rendőrségi közlést nem találtam. Az augusztusi újbóli feljelentést a Telex és más lapok dokumentálják. A paksi földek „százszoros” áráról szóló állítás Hadházy augusztusi feljelentéséből ismert: a Telex beszámolója szerint egy 24 hektáros területért 3,5 milliárdot fizettek. Független értékelést erről sem találtam. A „több, egymástól független forrásból” származó értesülés, hogy tiszás politikusok „sárosak lehetnek”, névtelen forráson alapul, és a szerző maga is csak későbbi bizonyítékközlést ígér. Ez a rész pletykaszintű, de nem a poszt lényege. A légvonalbeli 25 kilométeres távolságot sem sikerült ellenőrizni; a sajtó 40 kilométert említ.
A keretezésről: a „papírt kapott az új kormánytól” fordulat egy rendőrségi döntést a kormánynak tulajdonít. Egy feljelentés elutasítása ráadásul nem mentesít az elszámoltatás alól. A „gengszter”, a „fideszes rendőrség bűnpártolása”, a „nyilasokból ávósok” párhuzam és a Kapitány Zsolt szerepére vonatkozó helyi „sejtések” a szerző értékítéletei és ellenőrizetlen vádjai. Tényként nem értékelhetők. A poszt ugyanakkor nyíltan saját indulatként vállalja őket („dühös, elkeseredett és frusztrált vagyok”).
„Kapitány Zsolt cége kb. 300 millió forintért szerezte meg a szekszárdi húsüzemet, majd pár hónap múlva másfél milliárdért eladta az állami Paksi Ipari Parknak.”
A 24.hu szerint a mérlegadatokból 300–400 milliós vételár valószínűsíthető (2017. augusztus), a PIP 2018 májusában 1,8 milliárdot fizetett. A poszt a vételárat alulbecsli, és tévesen írja, hogy a cég „az államtól” vett: az eladó a felszámolás alatti M-Ingatlan Amida Kft. volt.
„A tranzakció előtt pár hónappal a 300 milliós kikiáltási áron egyetlen ajánlat sem volt az ingatlanra.”
A korabeli források szerint a 2017-es árverés kikiáltási ára 1,6 milliárd forint volt (az 1,5 milliárdos MFB-jelzálog miatt), és ezen az áron nem akadt ajánlattevő. A 300 milliós szám a becsült vételár, nem a kikiáltási ár.
„Nyolc éve feljelentést tett, nyomozást rendeltek el, de végül egy 1,8 milliárdos értékbecslésre hivatkozva lezárták az ügyet.”
Hadházy 2018 végén tett feljelentést, a BRFK 2020 januárjában megszüntette a nyomozást. A határozat a PIP által felkért szakértő 2,6 milliárdos, később 1,8 milliárdra egyeztetett becslésére hivatkozott. A becslőt tehát nem Kapitányék, hanem a vevő PIP bízta meg.
„A PIP azóta sem használja a szekszárdi telepet.”
A 2025. júniusi teol-beszámoló üresen álló épületről ír, Sárosi József 2026. szeptember 5-i interjújában pedig azt mondta: a vásárlás óta „az égvilágon nem történt semmi”.
„A rendőrség elutasította az újra beadott feljelentést, a paksi lakókonténerekre hivatkozva.”
Az augusztus 4-i újbóli feljelentést a Telex dokumentálja, az elutasításról és annak indoklásáról azonban sem határozat, sem hatósági közlés nem került elő; kizárólag a posztból ismert.
„Kapitány Zsolt a Tolna megyei közgyűlés alelnöke volt.”
A 24.hu 2020-as cikke szerint az üzletkötés idején a megyei közgyűlés alelnöki posztját töltötte be.
„Kapitány Zsolt apja, Kapitány Ferenc kommunista besúgó, majd a rendszerváltás után kisgazda parlamenti képviselő volt.”
Ilkei Csaba MEK-en elérhető könyve szerint Kapitány Ferenc 1990–94 között FKGP-s képviselő volt, „Szabadkai” fedőnéven titkos megbízottként tartották nyilván, fia Zsolt 1967-ben született. Az eredeti levéltári iratot nem láttam.
„Több független forrás szerint tiszás politikusok is sárosak lehetnek a paksi földvásárlásokban.”
Névtelen értesülés, megnevezett forrás vagy dokumentum nélkül; a szerző maga is későbbre ígér bizonyítékot.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
