Időrend: a trafikkoncessziókat 2013-ban osztották ki, az Elios-nyomozást 2018-ban zárták le. A szekszárdi húsüzem adásvétele 2017–2018-ban, a paksi földvásárlások 2018 és 2020 között történtek, Sárosi József közvetítése pedig nagyjából 2018 és 2020 tavasza közé esik. Ezek mind az Orbán-kormány idejére esnek. Sárosi ekkor a fideszes vezetésű paksi önkormányzat cégét, a DC Dunakom Zrt.-t vezette, és nem volt tiszás politikus. 2026 áprilisában lett a Tisza szekszárdi képviselője. A feljelentések, a feljelentés-kiegészítés és a nyilvános vita már a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején zajlott.
Elévülés: a Btk. szerint az elévülést csak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekmény szakítja félbe. Az Elios-ügyben senkit nem hallgattak ki. A lezáró határozat dátuma tehát nem indítja újra az elévülést. Hogy az ügyészség hivatali visszaélést követett volna el, azt hatóság nem állapította meg.
Árak: a nyilvánosságra hozott 2020-as szerződés szerint 24 hektárért 3,5 milliárd forintot fizettek, ez hektáronként kb. 146 millió. A „20 hektár, 3 milliárd” ugyanerre az arányra vezet. Az 5,5 hektáros, 557 milliós vétel kb. 101 millió forint hektáronként. A KSH 2020-as termőföldár-közlése szerint a gyep átlagára országosan 837 ezer, a KSH vármegyei táblája szerint Tolnában 1,044 millió forint volt hektáronként. A „800 ezer” tehát kissé lefelé kerekít, a százszoros nagyságrend viszont áll. A viszonyítási alap a mezőgazdasági ár, a vevő pedig átminősítés után, ipari célra vásárolt. A túlárazás büntetőjogi megítéléséről nincs hatósági döntés.
Sárosi szerepe: a Telex, a 24.hu, a HVG és a Kontroll október 5-i beszámolója szerint Sárosi nem vitatta, hogy cége közvetített egy PIP-nek eladott földnél, és megbízási díjat kapott. Saját változata szerint egy akkori alkalmazottja jelezte, hogy idős nagyapjának egy helyi ügyvéd 100 millió forintot ajánlott a földért. Ő ezt alacsonynak tartotta, ezért a család megbízási szerződéssel az ő cégét bízta meg az értékesítéssel. A megbízás közel két évig tartott, 2020 tavaszán érkezett a PIP ajánlata, majd az eladó kifizette a díjat. Ennek összegét nem közölte. A közvetítés és a díj tehát dokumentált. Az a változat viszont, hogy Sárosi több tulajdonost keresett fel, sikerdíjért vállalta az átminősítés elintézését, és ehhez bennfentes PIP-információja volt, névtelen értesülésekre épül. Bizonyíték csak egyetlen ügyletről került elő. A Paksi Hírnök 2020-as tudósítása megerősíti, hogy Sárosi 2020 tavaszáig a DC Dunakom vezérigazgatója volt. Hogy közben a saját cége közvetített egy állami vételnél, az összeférhetetlenségi kérdést vethet fel, de ezt hatóság nem vizsgálta.
Nyomozás: hogy a földvásárlások miatt elrendelték a nyomozást, azt minden sajtóbeszámoló a feljelentő közlésére alapozza. Rendőrségi közlés nem került elő. Sárosival szemben semmilyen hatósági eljárási lépés nem ismert.