Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEgy korrupcióellenes küzdelemben kifejezetten járatos (jogász) honfitársunk a Transparency "Fekete könyvei" és az új kormány által már megtett feljelentések alapján (némi AI segédlettel) összeállított egy 224 tételes…
A 224 pontos NVVH-ügylista valóban létezik, és a Transparency International Magyarország két Fekete könyvére, valamint a kormány feljelentéseire épül; a Simonka-ügy példája is helytálló, mert 2019-es vádemelés után a per 2020 óta első fokon zajlik. Az összeállító személye viszont nem ellenőrizhető, a „tíz évig tartó nyomozások” általánosítást pedig a Simonka-ügy mintegy ötéves nyomozása nem igazolja.
Időrend: a Transparency International Magyarország (TI) a Civitas Intézet megbízásából 2018 márciusában adta ki az első Fekete könyvet, még az Orbán-kormány idején. Ez a 2010 és 2018 közötti időszakot dolgozza fel, és 106 korrupciós esetet ír le. A 2021. december 31-én lezárt, 2022 elején bemutatott második kötet a 2018 utáni időszakról szól, 50 esettel. Az NVVH-ról szóló 2026. évi XXXIV. törvényt 2026. július 28-án hirdették ki, már a Tisza-kormány idején. A hivatal büntetőeljárási jogkörei szeptember 27-én léptek hatályba. A 224 pontos ügylista szerint az összeállítás állapota 2026. szeptember 3. A PDF-fájl metaadatai szeptember 28-i készítést mutatnak.
A lista tartalma megfelel a róla szóló leírásnak. A bevezetője szerint a két kötet 106, illetve 50 esetéből csak a közvagyonhoz, költségvetési vagy uniós pénzhez, állami szerződéshez, támogatáshoz vagy koncesszióhoz kötődő ügyek kerültek be. Ezek mellé a kormány hivatalos oldalán feljelentett ügyekként közölt tételek kerültek, például az egyiptomi vasútikocsi-projekt, a lélegeztetőgép-beszerzések és a mohácsi Duna-híd. A dokumentum végén rendszerszintű átvilágítási pontok és egy prioritási sorrend áll. Hogy a listát ki állította össze, és használt-e hozzá mesterséges intelligenciát, a dokumentumból nem derül ki.
A Simonka-ügy menete a nyilvános forrásokból rekonstruálható, és illik a felhozott példához. Az ügyészség 2018 novemberében gyanúsította meg Simonka Györgyöt, miután felfüggesztették a mentelmi jogát. 2019. augusztus 21-én vádat emelt ellene és 32 társa ellen. A per 2020 januárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. 2022-ben és 2024 elején a tanács összetételének változása miatt elölről kellett kezdeni. A 24.hu 2026. januári cikke szerint az ügy hat év után is első fokon tart. A vád szerint a hálózatot Simonka irányította, így a „fő elkövető” megnevezés a vádiratra támaszkodik; jogerős ítélet nincs, az ártatlanság vélelme őt is megilleti. Az a tétel viszont, hogy a nyomozások jellemzően tíz évig tartottak, általánosítás, amelyet összesítő adat nem támaszt alá. A Simonka-ügyben a nyomozás a beszámolók szerint 2014 végétől 2019 augusztusáig, nagyjából öt évig tartott.
A többi kijelentés vélemény vagy javaslat, nem ellenőrizhető tényállítás. Ilyen, hogy mit kell az elszámoltatásban előtérbe helyezni, kiket kell kiemelten felelősségre vonni, és hogy a rendőrséget, a NAV-ot és az ügyészséget át kell alakítani.
„Létezik egy 224 pontos, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (NVVH) javasolt vizsgálati ügylista, amely a Fekete könyv I–II. eseteire és a kormány által már feljelentett ügyekre épül.”
A nyilvános PDF-dokumentum 224 számozott pontot tartalmaz, állapota 2026. szeptember 3. Forrásként a két Fekete könyv 106, illetve 50 esetét és a kormány feljelentett ügyeit nevezi meg. Az első fejezet 22, már feljelentett ügyet sorol fel.
„A Fekete könyvek a Transparency International Magyarország kiadványai.”
A TI Magyarország 2018. március 9-i közleménye szerint a Civitas Intézet megbízásából ő készítette el a 2010–2018 közötti korrupciót feldolgozó, 106 esetet tartalmazó Fekete könyvet. A 2021-ben lezárt második kötet 50 esetet mutat be.
„A listát egy korrupcióellenes ügyekben járatos jogász állította össze, mesterséges intelligencia segítségével.”
A dokumentum nem nevez meg szerzőt, és az összeállítás módjáról sem tartalmaz információt. Nyilvános forrás nem erősíti meg, ki és hogyan készítette.
„A Simonka-ügyben a fő elkövetőként vádolt politikus ellen is született vádirat, de a bírósági tárgyalás évek óta tart.”
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én emelt vádat Simonka György és 32 társa ellen, 1,4 milliárd forintos költségvetési csalás miatt. A per 2020 januárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, és bírócserék miatt kétszer is elölről kellett kezdeni. A 24.hu 2026. januári cikke szerint hat év után is első fokon tart.
„A Polt Péter vezette ügyészség idején a nagy korrupciós ügyekben jellemzően tíz évig tartottak a nyomozások.”
Az ügyek átfutási idejéről összesítő adat nem került elő. A felhozott Simonka-ügyben a 24.hu szerint a nyomozás 2014 végén indult, a vádemelés 2019 augusztusában történt, így ez nagyjából öt év volt, nem tíz.
„A 2026. évi XXXIV. törvény szerint az NVVH feladata a pénz- és vagyonutak feltárása, a tényleges tulajdonosok azonosítása, a vagyon biztosítása, és indokolt esetben büntető- vagy polgári jogi eljárás kezdeményezése.”
A törvény ezeket a feladatokat valóban tartalmazza. A hivatal azonban ennél többet is tehet: saját hatáskörbe vont ügyekben nyomozhat, vádat emelhet és képviselheti a vádat. Ezek a büntetőeljárási jogkörök 2026. szeptember 27-én léptek hatályba.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
