Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaTISZÁS KÉPVISELŐ HÚZOTT HASZNOT A GIGANTIKUS PAKSI FÖLDMUTYIBÓL Újabb információk jutottak el hozzám a korábban bemutatott, botrányos paksi földvásárlásokról: ez bizonyítékokkal együtt sajnos arra utal,…
A paksi PIP-földvásárlások hektáráránál a mezőgazdasági átlagár sokszorosa valós, és Sárosi József tiszás képviselő cége saját elismerése szerint megbízási díjat kapott egy 2020-as eladásnál. Az viszont csak névtelen értesülés, hogy sikerdíjért ő kereste fel a tulajdonosokat, és ő intézte az átminősítést. A nyomozás elrendeléséről csak a feljelentő beszámolója szól. Nem áll meg az az érv sem, hogy a trafik- és az Elios-ügy az elévülés ellenére könnyen elővehető.
Időrend: a trafikkoncessziókat 2013-ban osztották ki, az Elios-nyomozást 2018-ban zárták le. A szekszárdi húsüzem adásvétele 2017–2018-ban, a paksi földvásárlások 2018 és 2020 között történtek, Sárosi József közvetítése pedig nagyjából 2018 és 2020 tavasza közé esik. Ezek mind az Orbán-kormány idejére esnek. Sárosi ekkor a fideszes vezetésű paksi önkormányzat cégét, a DC Dunakom Zrt.-t vezette, és nem volt tiszás politikus. 2026 áprilisában lett a Tisza szekszárdi képviselője. A feljelentések, a feljelentés-kiegészítés és a nyilvános vita már a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején zajlott.
Elévülés: a Btk. szerint az elévülést csak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekmény szakítja félbe. Az Elios-ügyben senkit nem hallgattak ki. A lezáró határozat dátuma tehát nem indítja újra az elévülést. Hogy az ügyészség hivatali visszaélést követett volna el, azt hatóság nem állapította meg.
Árak: a nyilvánosságra hozott 2020-as szerződés szerint 24 hektárért 3,5 milliárd forintot fizettek, ez hektáronként kb. 146 millió. A „20 hektár, 3 milliárd” ugyanerre az arányra vezet. Az 5,5 hektáros, 557 milliós vétel kb. 101 millió forint hektáronként. A KSH 2020-as termőföldár-közlése szerint a gyep átlagára országosan 837 ezer, a KSH vármegyei táblája szerint Tolnában 1,044 millió forint volt hektáronként. A „800 ezer” tehát kissé lefelé kerekít, a százszoros nagyságrend viszont áll. A viszonyítási alap a mezőgazdasági ár, a vevő pedig átminősítés után, ipari célra vásárolt. A túlárazás büntetőjogi megítéléséről nincs hatósági döntés.
Sárosi szerepe: a Telex, a 24.hu, a HVG és a Kontroll október 5-i beszámolója szerint Sárosi nem vitatta, hogy cége közvetített egy PIP-nek eladott földnél, és megbízási díjat kapott. Saját változata szerint egy akkori alkalmazottja jelezte, hogy idős nagyapjának egy helyi ügyvéd 100 millió forintot ajánlott a földért. Ő ezt alacsonynak tartotta, ezért a család megbízási szerződéssel az ő cégét bízta meg az értékesítéssel. A megbízás közel két évig tartott, 2020 tavaszán érkezett a PIP ajánlata, majd az eladó kifizette a díjat. Ennek összegét nem közölte. A közvetítés és a díj tehát dokumentált. Az a változat viszont, hogy Sárosi több tulajdonost keresett fel, sikerdíjért vállalta az átminősítés elintézését, és ehhez bennfentes PIP-információja volt, névtelen értesülésekre épül. Bizonyíték csak egyetlen ügyletről került elő. A Paksi Hírnök 2020-as tudósítása megerősíti, hogy Sárosi 2020 tavaszáig a DC Dunakom vezérigazgatója volt. Hogy közben a saját cége közvetített egy állami vételnél, az összeférhetetlenségi kérdést vethet fel, de ezt hatóság nem vizsgálta.
Nyomozás: hogy a földvásárlások miatt elrendelték a nyomozást, azt minden sajtóbeszámoló a feljelentő közlésére alapozza. Rendőrségi közlés nem került elő. Sárosival szemben semmilyen hatósági eljárási lépés nem ismert.
„A trafikbotrány és az Elios-ügy büntethetősége az elévülés határán van, vagy már elévült.”
A Btk. 26. §-a szerint az elévülés ideje a büntetési tétel felső határa, de legalább öt év, korrupciós bűncselekményeknél tizenkét év. A trafikkoncessziókat 2013-ban osztották ki, az Elios-nyomozást 2018. október 26-án szüntették meg, kihallgatás nélkül. A pontos számítás a minősítéstől függ, ezt hatóság nem közölte.
„Az ügyészség hivatali visszaélést követett el, amikor lezárta a trafik- és az Elios-ügy nyomozását.”
Ezt bíróság vagy hatóság nem állapította meg. A Legfőbb Ügyészség szerint az Elios-nyomozást formálisan a Nemzeti Nyomozó Iroda szüntette meg, ügyészi felügyelet mellett. A szabotált nyomozásról szóló 2019-es Átlátszó-elemzés sajtóértékelés, nem hatósági döntés.
„A lezáró határozatok jóval későbbiek, az elévülés csak tőlük számít, ezért a trafik- és az Elios-ügy könnyen elővehető.”
A Btk. 28. § (1) bekezdése szerint az elévülést csak az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekmény szakítja félbe, az Elios-ügyben pedig senkit nem hallgattak ki. A hivatali visszaélés (Btk. 305. §) felső tétele három év, elévülése így öt év: egy 2018 októberi elkövetés 2023-ban elévült volna.
„A Paks II.-re hivatkozva az állami PIP Nonprofit Kft. akár százszoros áron vásárolt földeket és ingatlanokat.”
A nyilvánosságra hozott szerződés szerint 2020-ban 3,5 milliárdot fizettek 24 hektárért, ez kb. 146 millió Ft/ha. Az 5,5 hektáros, 557 milliós vétel kb. 101 millió Ft/ha. A KSH szerint a gyep 2020-as átlagára országosan 837 ezer, Tolnában 1,04 millió Ft/ha volt, így a szorzó nagyjából 100–140-szeres. A viszonyítási alap a mezőgazdasági ár, a vevő viszont átminősítés után vásárolt.
„A szekszárdi egykori húsüzem adásvételén Kapitány Zsolt és társai mintegy egymilliárd forintot kerestek.”
A 24.hu mérlegadatokon alapuló becslése szerint a Cseppkő Faktor Zrt. 2017-ben 300–400 millióért szerezte meg a telepet, a PIP pedig 2018 májusában 1,8 milliárdot fizetett érte. Kapitány közvetett résztulajdonos és vezérigazgató volt. A BRFK 2020 januárjában azzal szüntette meg a nyomozást, hogy nem történt bűncselekmény.
„A paksi földvásárlások ügyében tett feljelentés nyomán nyomozás indult.”
A nyomozás elrendelése csak a feljelentő saját közléséből ismert („a rendőrség úgy tájékoztatott”). Az október 5-i cikkek is erre hivatkoznak. Rendőrségi vagy ügyészségi közlést, ügyszámot nem találtunk. A húsüzem ügyében augusztusban megismételt feljelentést a feljelentő szeptemberi közlése szerint elutasították.
„Sárosi József, Szekszárd tiszás országgyűlési képviselője 2019–2020-ban a paksi városüzemeltetési cég vezérigazgatója volt.”
Sárosi aláírásával jelentek meg 2019-es DC Dunakom Zrt.-beszámolók, vezérigazgatóként. A Paksi Hírnök 2020. július 3-i száma szerint az önkormányzat közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát a veszélyhelyzet idején, utódja Domonkos Tamás lett.
„Sárosi József cége közvetített egy PIP által megvásárolt földterület eladásánál: a birtokbaadási jegyzőkönyv az eladó kapcsolattartójaként nevezi meg, és cége megbízási díjat kapott.”
Sárosi október 5-i közleményében nem vitatta a szerepét. Elismerte, hogy egy idős tulajdonos családja megbízási szerződéssel az ő cégét bízta meg az értékesítéssel, és a 2020 tavaszi PIP-vétel után cége megbízási díjat kapott. A díj összegét nem közölte. Az 5,5 hektár és az 557 milliós ár csak a feljelentő által bemutatott iratból ismert.
„Sárosi József 2019–2020-ban maga kereste fel a földtulajdonosokat, és sikerdíj ellenében vállalta, hogy elintézi a földek művelésből való kivonását és átminősítését; ezt nem nyilvános magánszerződések rögzítik.”
Ez meg nem nevezett informátorokra épülő értesülés, és a sikerdíjas magánszerződéseket a feljelentő is csak feltételezi („rendelkezhettek”). Dokumentum csak egyetlen ügyletről került elő. Sárosi szerint nem ő kereste a tulajdonosokat: egy alkalmazottja jelezte, hogy a nagyapjának 100 milliót ajánlottak, és a család bízta meg a cégét.
„Sárosi József bennfentes információt kapott a PIP-től arról, mely területeket kívánják felvásárolni.”
Erre semmilyen dokumentumot nem hoztak nyilvánosságra, a feljelentő későbbre ígért részleteket. Sárosi minden ilyen állítást rágalmazásnak nevezett. Az, hogy egy ügyletnél közvetített, önmagában nem bizonyít bennfentes információt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
