A poszt egyetlen számot hoz: „a külföldre költözők száma 17%-kal nőtt”, és ezt az „április óta demokrácia van” mondat mellé állítja, vagyis a kormányváltás utáni időszakhoz köti. A KSH adatközléseiben ilyen mutató nincs. A 17 százalék a munkaerő-felmérés egy másik számából áll elő: a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak becsült létszáma a 15–74 évesek körében 2025. április–júniusban 105,4 ezer, 2026. április–júniusban 123,7 ezer fő volt — ez 17,4 százalékos éves változás. Ennek a bázisa (2025 második negyedéve) teljes egészében, az összevetett időszak első tizenegy napja pedig szintén a 2026. április 12-i kormányváltás előtti időre esik.
A mutató nem azt méri, hányan költöztek külföldre. A KSH módszertana szerint mintavételes, háromhavi becslésről van szó a magyarországi magánháztartásokban élő népesség körében; a hivatal a kategóriát „a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai” néven közli, a 2026. április–júniusi 123,7 ezres adat mintavételi hibája 95 százalékos szinten ±9,8 ezer fő (a 2025-ös 105,4 ezresé ±10,3 ezer). A Telex feldolgozása is rögzíti, hogy ide azok tartoznak, akiknek magyarországi lakcímük vagy adózási kötődésük van, az országot tartósan elhagyók pedig nem. Vagyis a poszt éppen arra a körre hivatkozik, amelynek a tagjai megtartották a magyarországi kötődésüket — köztük az ingázókra és a rendszeresen hazajárókra.
A tényleges kivándorlásra külön, adminisztratív nyilvántartáson alapuló KSH-statisztika van, és az nem emelkedést mutat: 2024-ben 41 294, 2025-ben 39 643 magyar állampolgár vándorolt ki, miközben a bevándorló és visszavándorló magyar állampolgárok együttes száma 2025-ben 41 786 fő volt, tehát több, mint a távozóké. A KSH évkönyve a 2025-ös magyar állampolgári vándorlási egyenleget –7,9 ezer főben adja meg, ami 2024-hez képest 4,5 ezer fős pozitív elmozdulás. Erre a mutatóra 2026-ra vonatkozó adat egyelőre nincs, negyedéves kísérleti statisztika is csak 2025 harmadik negyedévéig áll rendelkezésre — a poszt tehát olyan időszakról állít növekedést, amelyre a hivatkozott fajta adat nem is létezik.
A növekedés időbeli oka sem a kormányváltás után keresendő. A KSH április 24-i gyorstájékoztatója szerint a 2026. január–márciusi — végig kormányváltás előtti — negyedévben a külföldön dolgozók száma 119 ezer volt a 2025. október–decemberi 108 ezerhez képest; a május 28-án közölt február–áprilisi adat már 120,2 ezer. A Lakmusz tényellenőrzése szerint a 15–64 évesek idősorában a 2025 negyedik és 2026 első negyedéve közötti emelkedés 10,1 százalék volt, szemben a második negyedévi 4,7 százalékkal, és 2009 óta 69 negyedéves változás közül 21 volt a mostaninál nagyobb. Az emelkedés érdemi része tehát a kormányváltás előtt zajlott le, és nagyságrendjében nem példátlan.
A poszt másik magja, hogy „sok külföldön dolgozó Tisza-szavazó” hazaköltözést ígért, majd nem tartotta be. Erre nincs ellenőrizhető forrás: nem létezik nyilvános adat, amely a külföldi munkavégzést vagy lakóhelyet összekapcsolná a 2026-os szavazattal és személyes hazatérési ígérettel, a poszt pedig egyetlen ígérettevőt sem nevez meg. Dokumentálható a párt oldaláról elhangzott felhívás: Magyar Péter a választás éjszakáján kérte a külföldön élőket, hogy minél többen jöjjenek haza, a Tisza programja pedig nyolc éven belüli, 200 ezer fős hazatérési célt tűzött ki — ez azonban nyolcéves vállalás, nem a választást követő hónapokra szóló ígéret, és nem a szavazók egyéni fogadalma.
Eredeti megnyitása