A poszt szövege szó szerint megegyezik a Magyar Jelen 2026. augusztus 19-i, Borvendég Zsuzsannával készült podcast-beszélgetésének ajánlójával; ugyanez a felvezetés áll a műsor Apple Podcasts- és SoundCloud-oldalán is. Konkrét kutatást, intézetet vagy mandátumszámot egyik felület sem nevez meg, így az állítást a poszt előtti napokban megjelent, nyilvános EP-mandátumbecslésekhez lehet mérni.
Az időben legközelebbi és a sajtóban legtöbbet hivatkozott adat a Europe Elects EP2029-projekciója, amelyet az Euronews augusztus 12-i cikke és egy flamand hírportál augusztus 8-i összefoglalója is ismertetett. Ebben az EPP 173, az S&D 118, a Patrióták (PfE) 96, az ECR 81, a Renew 68, a Baloldal 65, az ESN 44, a Zöldek 39 mandátumot kapnak, 720 helyre. A PfE, az ECR és az ESN együtt 221 mandátum — a képviselők alig 31 százaléka —, miközben az abszolút többséghez 361 hely kell. A poszt utáni napon megjelent, más módszerű Föderalist-becslés is hasonló: ECR 77, PfE 99, ESN 45, együtt 221. Egyik nyilvános projekció sem ad tehát többséget a szuverenista-patrióta frakcióknak.
A „394 mandátumos jobboldali többség”, amelyről több külföldi ismertetés ír, kizárólag úgy áll össze, hogy az EPP 173 helyét is hozzászámolják a három jobboldali frakcióhoz. Az EPP-t a Europe Elects és az Euronews is centrumjobb csoportként kezeli, és ez Ursula von der Leyen saját pártcsaládja: 2024-ben ő volt az EPP csúcsjelöltje. Az a szám, amelyből a poszt von der Leyen bukását vezeti le, tehát épp von der Leyen pártcsaládjának a mandátumaival lesz többség — ez önmagában ellentmondásos érvelés.
A valóban új fejlemény más: a hagyományos EPP–S&D–Renew centrumkoalíció ugyanebben a becslésben 359 mandátumra esik, vagyis két hellyel a küszöb alá. Ez azonban nem von der Leyen matematikai kudarca. A 2024. július 18-i szavazáson az EP hivatalos közleménye szerint 401 szavazatot kapott (a 719 tagú Ház akkori küszöbe 360 volt), és a támogatását az EPP, a Renew, az S&D és a Zöldek adták. Ugyanez a négy frakció a mostani projekcióban 173+118+68+39, azaz 398 mandátum — vagyis pontosan az a koalíció, amelyik megválasztotta, továbbra is többségben lenne. Az Euronews cikke is azt írja, hogy a centrumnak minden korábbinál inkább a Zöldekre lenne szüksége a többséghez.
A bizottsági elnök megválasztása ráadásul nem puszta frakcióaritmetika. Az uniós szerződés 17. cikk (7) bekezdése és az EP 128. szabálya szerint a jelöltet az Európai Tanács javasolja minősített többséggel, a Parlament pedig titkos szavazáson, az összes képviselő többségével választja meg; ha nincs meg a többség, egy hónapon belül új jelöltet kell javasolni. A „ha most lennének a választások” fordulat emellett hipotetikus: az Európai Tanács 2024/2997-es határozata von der Leyen bizottságát 2024. december 1-jétől 2029. október 31-ig nevezte ki, a következő EP-választás 2029 júniusában esedékes, és a Europe Elects saját módszertani leírása szerint a projekciója nem előrejelzés, hanem jelenidejű becslés a tagállami kutatásokból. A poszt igaz elemei — az RN és az AfD vezető helye a saját országában, a szélsőjobb erősödése, a centrumkoalíció szűk többségvesztése — mind megvannak a forrásokban; a belőlük levont „szuverenista többség” és a „von der Leyennek aligha lenne esélye” következtetés viszont nem.