Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaNA, TISZÁSOK, AKKOR MOST HOGY IS VAN EZ?! Október 9-én Magyar Péter még hangosan támadta a Mi Hazánkat,…
A tények megállnak: Magyar Péter október 9-én a Mi Hazánkot tette felelőssé, mert Novák Előd szavazatával a kegyelmi bizottság nem hallgatja meg Orbán Viktort, a végrehajtási bizottság 65 fős listájáról pedig kimaradt a volt miniszterelnök, amit a Tisza képviselője október 14-én szakmai okokkal magyarázott. A két eset viszont eljárásában eltér: a kegyelmi bizottságban formális szavazás buktatta el a meghallgatást, a végrehajtási bizottságban nem volt szavazás, a lista konszenzussal készült, és a meghallgatást később sem zárták ki.
Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. A kormány a Magyar Péter vezette Tisza-kormány, a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP ellenzéki. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság szeptember 23-án döntött a 65 meghallgatandóról, ez megelőzi az október 9-i kegyelmi bizottsági szavazást. A végrehajtási listáról szóló vita október 12-én, a parlamenti szóváltásban került elő. A tiszás bizottsági tag nyilvános magyarázata október 14-i.
A kegyelmi botrányt vizsgáló bizottság október 9-i ülésén a tiszás elnök, Schummer Orsolya javasolta Orbán Viktor meghallgatását. A 24.hu szerint a tiszás tagok mellette szavaztak, Novák Előd (Mi Hazánk), Zsigó Róbert (Fidesz) és Máthé Zsuzsa (KDNP) ellene. Magyar Péter még aznap a Mi Hazánkot tette felelőssé („Összenőtt, ami…”), október 12-én pedig az Országgyűlésben „brancsnak” nevezte a két pártot. Toroczkai László ott elismerte, hogy Novák így szavazott, de hozzátette, hogy ő máshogy szavazott volna. Azt is mondta, hogy az általa vezetett bizottságban a tiszás tagok miatt nem tudja beidézni sem Orbán Viktort, sem Gyurcsány Ferencet.
A végrehajtási bizottságról a 444 és a Telex október 14-i beszámolója ad képet. Toroczkai július elején 59 nevet tartalmazó munkarendjavaslatot küldött a tagoknak, Orbánnal és Gyurcsánnyal. A tagok akkor név nélküli munkarendet fogadtak el, a 65 fős listát később informális egyeztetéseken állították össze. A volt miniszterelnökök nem kerültek rá. Molnár Zoltán (Tisza) szerint ez konszenzusos lista volt, és először a rendszert kialakító igazságügyi minisztereket és államtitkárokat kell meghallgatni. Ha később indokolt lesz, Orbánt is meghallgatják. Toroczkai szerint a Tisza álláspontja az volt, hogy a meghallgatás „szakmailag nem indokolt”. A 444 a jegyzőkönyvekben nem talált szavazást Orbán beidézéséről, így Toroczkai október 12-i „leszavazták” fordulatának nincs írott nyoma.
A két ügy közös pontja valós: mindkét bizottságban az egyik oldal egyelőre nem tartotta indokoltnak Orbán meghallgatását. Hasonló helyzet volt a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságban is. Ott az Index szeptember 16-i tudósítása szerint a tiszás Melléthei-Barna Márton nem tartotta szükségesnek a meghallgatást, és a Mi Hazánk képviselőjével együtt a döntés elhalasztását támogatta. Az eljárás viszont eltér: a kegyelmi bizottságban formális szavazás döntött egy konkrét javaslatról, a végrehajtási bizottságban szavazás nem volt, a listát konszenzussal állították össze, és a Tisza nem zárta ki a későbbi meghallgatást. Hogy ez a különbség kettős mércét jelent-e, az értékelés kérdése, tényként nem dönthető el.
„Magyar Péter 2026. október 9-én a Facebookon azt írta, hogy a Fidesz a Mi Hazánk szavazatával akadályozta meg, hogy a kegyelmi botrányt vizsgáló bizottság meghallgassa Orbán Viktort.”
A 24.hu és a Magyar Hang október 9-i cikke szó szerint idézi a bejegyzést: „Ma a Mi Hazánk szavazatával akadályozta meg a Fidesz […] Összenőtt, ami…”
„Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője a kegyelmi bizottságban nem támogatta Orbán Viktor meghallgatását.”
A 24.hu szerint az október 9-i ülésen a tiszás tagok a behívás mellett, Novák Előd, Zsigó Róbert és Máthé Zsuzsa ellene szavazott. Novák politikai vádemelésnek nevezte a meghallgatást, és azt mondta, csak akkor támogatná, ha egy meghallgatott vádja indokolná.
„Magyar Péter a szavazás után a Mi Hazánkot a Fideszhez kötötte.”
Október 9-én azt írta: „Összenőtt, ami…”. Az Index szerint október 12-én az Országgyűlésben ezt mondta: „Önök egy brancs.” Azt is jelezte, hogy a tiszás többség kész újra napirendre venni Orbán meghallgatását.
„Toroczkai László, a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság elnöke kezdeményezte Orbán Viktor meghallgatását.”
Toroczkai a 444-nek írt válasza szerint július 7–8-án 59 nevet tartalmazó munkarendjavaslatot küldött a tagoknak, ezen Orbán és Gyurcsány is szerepelt. A 24.hu július 13-án erről már beszámolt. Molnár Zoltán szerint ilyen listát bizottsági ülésen nem terjesztett elő, és a 444 szerint a jegyzőkönyvekben nincs erről szavazás.
„Orbán Viktor neve nem került fel a végrehajtási bizottság első, 65 fős meghallgatási listájára.”
A bizottság szeptember 23-án döntött a 65 személyről, a listát a Telex szeptember 25-én ismertette. A 444 október 14-i cikke szerint egyik volt miniszterelnök sincs rajta.
„A Tisza szakmai indokokkal magyarázza, hogy Orbán Viktor nem szerepel a végrehajtási bizottság listáján.”
Molnár Zoltán tiszás tag október 14-én a 444-nek azt mondta: „először az ügy szakmai részét kell megvizsgálnunk”, és Orbán személye most nem tenne hozzá érdemben a munkához. Hozzátette, hogy ha később indokolt lesz, meghallgatják.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
