Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA magát nemzetinek hazudó párt, a Fidesz úgy tűnik, nem tud leállni a történelmünk meggyalázásával. Miután múlt héten az ÁVH áldozatait gyalázták meg, most az aradi vértanúk emléke…
Igaz, hogy Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője 2026. október 6-án az aradi vértanúkhoz hasonlította az NKA-ügyben letartóztatott, Cegléden, Kecskeméten és Szegeden fogva tartott fideszes politikusokat, köztük Hankó Balázst és Bús Balázst. Seszták Miklóst azonban nem sorolta ide, mert őt Budapesten tartják fogva; az „öt bizonyítékcsoport” nem igazolható, a 11 milliárd és az 1079 eset pedig még csak gyanú, nem vád.
Időrend. A Volánbusz-ügy 2015 és 2018 között, az NKA-támogatások 2025 szeptembere és 2026 márciusa között, még az Orbán-kormány idején történtek. Minden más ezután, a 2026. április 12-i kormányváltást követően zajlott, amikor már a Tisza-kormány kormányzott, a Fidesz–KDNP pedig ellenzékben volt: - június: letartóztatták Bús Balázst; - szeptember 30.: a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Seszták Miklós letartóztatását; - október 1.: a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte Hankó Balázsét és Varga-Bajusz Veronikáét; - október 6.: a Fidesz és a KDNP a Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezést.
A megemlékezésen Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a Telex, a 24.hu, a HVG és az MTI egybehangzó beszámolója szerint az önkény áldozatainak nevezte Batthyány Lajost és az aradi vértanúkat. Kijelentette: kiáll közösségük azon tagjai mellett, akik „politikai fogolyként” viselik a terhet, „akkor is, ha most nem Aradon tartják őket fogva, hanem Cegléden, Kecskeméten és Szegeden”. Hozzátette: „48-as elődeinkhez hasonlóan én is követelem a politikai foglyok szabadon bocsátását”. Neveket nem mondott. A helyszínek alapján Hankó Balázsra (Cegléd), Varga-Bajusz Veronikára (Kecskemét) és Bús Balázsra (Szeged) utalt. A frakció tagjai a 12 pont „A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak” sorát hordozó molinóval is fényképet készítettek. Az aradi vértanúkhoz való hasonlítás tehát dokumentált Hankó és Bús esetében.
Seszták Miklós nem tartozott a megnevezett kör közé. A 444, a 24.hu és a Telex szeptember 30-i beszámolója szerint a letartóztatása után a budapesti Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, Budapest pedig nem szerepelt a felsorolt helyszínek között. A közös rendezvényen Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője általánosságban követelte a jogerős ítélet nélkül fogva tartottak szabadságát, ami elvben Sesztákra is vonatkozhat. Ezt azonban nem a Fidesz frakcióvezetője mondta, és nevet ő sem említett.
A büntetőügyek számai a gyanúsítások szintjén pontosak. A mentelmi indítványt ismertető beszámolók szerint Seszták és Szivek Norbert 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forintot vett át pénzfutárokon keresztül. Ez a két gyanúsítottra együtt vonatkozik, és Seszták tagadja. Hankó esetében az 1079 eset és a 17,3 milliárd forint az ügyészség gyanúja, vádemelés még nem történt. Mindhárom letartóztatás kényszerintézkedés, nem ítélet, és egyik végzés sem végleges. Az „öt bizonyítékcsoport” egyetlen hivatalos közlésben sem szerepel. Az NVVH és a Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a bíróság a bizonyítás veszélyeztetésével indokolta Seszták letartóztatását.
A vértanúkról felidézett történeti részletek jórészt egyeznek a levéltári és emlékhelyi ismertetésekkel. Batthyányt a nyaksebe miatt nem akaszthatták fel, ezért 1849. október 6-án Pesten, nem Aradon lőtték agyon, és a hagyomány szerint maga vezényelt tüzet. Damjanich törött lábbal, szekéren érkezett. Vécsey végignézte társai kivégzését, és utolsóként halt meg. Kiss Ernő 1849. október 5-i búcsúlevelét a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi; ebben a féltestvérét, Juliana von Leeuwent kéri, hogy bocsásson meg ellenségeinek, ahogy ő is megbocsát nekik.
„Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője 2026. október 6-án az aradi vértanúkhoz hasonlította az NKA-ügyben letartóztatott fideszes politikusokat, köztük Hankó Balázst és Bús Balázst.”
A Telex, a 24.hu, a HVG és az MTI beszámolója szerint Bóka a Batthyány-örökmécsesnél az önkény áldozatainak nevezte az aradi vértanúkat. Arról beszélt, hogy közösségük tagjai „politikai fogolyként” viselik a terhet, „ha most nem Aradon tartják őket fogva, hanem Cegléden, Kecskeméten és Szegeden”. Neveket nem mondott, de a helyszínek Hankó Balázsra, Varga-Bajusz Veronikára és Bús Balázsra utalnak.
„A Fidesz frakcióvezetője az október 6-i beszédében Seszták Miklóst is az aradi vértanúkhoz hasonlította.”
Bóka beszéde három fogvatartási helyet nevezett meg: Ceglédet, Keceskemétet és Szegedet. Sesztákot szeptember 30-a óta a budapesti Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben tartják, így a beszéd rá nem vonatkozott. A Szeged.hu ezt külön meg is jegyezte. A közös rendezvényen Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője általánosságban követelte a jogerős ítélet nélkül fogva tartottak szabadon bocsátását, de nevet ő sem mondott.
„Hankó Balázst és Bús Balázst az NKA-ügyben, Seszták Miklóst a Volánbusz-ügyben tartóztatták le.”
Hankó letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság október 1-jén rendelte el, Búst júniusban tartóztatták le, és Szegeden tartják fogva. Seszták letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án rendelte el, hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával. Egyik végzés sem végleges.
„Seszták Miklós több mint 11 milliárd forintot kapott meg pénzfutárokon keresztül.”
Ez az ügyészség gyanúja, nem bírósági megállapítás. A több mint 11 milliárd forintot a gyanú szerint Seszták és az MNV akkori vezérigazgatója, Szivek Norbert együtt vette át, közvetítőkön és pénzfutárokon keresztül. Seszták tagadja a bűncselekményt.
„Seszták Miklóst öt különböző bizonyítékcsoport alapján tartóztatták le.”
Sem az NVVH, sem a Fővárosi Törvényszék közleménye, sem a letartóztatásról szóló sajtóbeszámolók nem említenek öt bizonyítékcsoportot. A bíróság a tanúk befolyásolásának és a bizonyítékok elrejtésének veszélyével indokolta a letartóztatást. A szökés veszélyét kifejezetten nem állapította meg.
„Hankó Balázs a vád szerint 1079 esetben használta fel a törvényben meghatározott céloktól eltérően a Nemzeti Kulturális Alap vagyonát.”
Az ügyészség gyanúja szerint 1079 esetben, 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva használták fel eltérő célra az NKA vagyonát, Hankó Balázs és esetleg mások döntései alapján. Vádemelés még nem történt, ez gyanúsítás. Hankó tagadja a bűncselekményt.
„Batthyány Lajos a kivégzése előtti éjjel tőrrel megsebezte a nyakát, ezért akasztás helyett agyonlőtték; Damjanich Jánost törött lába miatt szekéren vitték a vesztőhelyre; Vécsey Károlyt akasztották fel utoljára; Dessewffy Arisztid és Kiss Ernő golyó általi halált halt.”
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szerint Batthyány a felesége által becsempészett tőrrel súlyos sebet ejtett a nyakán, ezért 1849. október 6-án Pesten golyó által végezték ki. A Magyar Nemzeti Levéltár szerint Dessewffy és Kiss sortűz alatt halt meg, Vécsey pedig utolsóként, társai kivégzését végignézve. A Damjanichot szállító szekérről több forrás is ír, a Tábori Püspökség ismertetése szerint ez a vár szemeteskocsija volt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
