Eltűntként keresik a 15 éves Enikőt. Szombaton került adásba, hogy az X-Faktorban énekelt. Ahol felháborodott a dalválasztáson a zsűri, és utána a kommentelők egy része, hogy hogyan énekelhet egy kislány ilyet. Egy…

Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eltűntként keresik a 15 éves Enikőt. Szombaton került adásba, hogy az X-Faktorban énekelt. Ahol felháborodott a dalválasztáson a zsűri, és utána a kommentelők egy része, hogy hogyan énekelhet egy kislány ilyet. Egy…

Igaz, hogy a rendőrség 2026. október 12-én eltűntként kereste az X-Faktor október 10-i adásában szerepelt 15 éves makói lányt, aki még aznap előkerült, és az is, hogy az adás után sok sértő komment érte, az RTL pedig a nyári forgatás óta nem tartott vele kapcsolatot. Az viszont túlzás, hogy a magyar állam semmit nem tesz az online zaklatás ellen: van rá büntetőjogi tényállás, működik a médiahatóság bejelentési szolgálata, és törvényjavaslatot is terveznek.
Időrend: minden esemény 2026 októberében, a kormányváltás után történt. A szereplés és az eltűnés ügyében nincs kormányzati szereplő. Az RTL magáncsatorna, a felelősségi kérdés a műsorkészítőre vonatkozik. Az X-Faktor válogatóját október 10-én, szombaton adták le. A felvétel az édesanya szerint májusban, az RTL közlése szerint a nyári forgatáson készült. A rendőrségi adatok szerint a lány október 11-én, vasárnap tűnt el, a Makói Rendőrkapitányság körözést adott ki. Október 12-én este a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette, hogy a lány előkerült, a körözést visszavonták.
A Telex szerint a 15 éves versenyző Spaccone „Top Tier” című dalát kezdte énekelni a Bruno x Spacc duótól. Gáspár Laci, Majka és Solére leállította a produkciót, mert szerintük a lány túl fiatal ehhez a szöveghez. ByeAlex ezzel nem értett egyet, és álló tapsra kérte a közönséget. A Délmagyar és a Blikk szerint az adás után a közösségi médiában sok negatív, olykor sértő komment jelent meg. Az édesanya azt mondta, hogy a szülőket hibáztató kommenteket a család is megkapta. A kommentek pontos számáról, a privát üzenetekről és arról, hogy a lányt az iskolában érte-e következmény, nincs nyilvános adat. Ezek egy része feltételezésként vagy lehetséges helyzetként hangzik el, nem tényként. Az édesanya szerint a lány nem a műsor miatt maradt távol: nem ért vissza időben a szegedi lakásotthonba, ezért a nevelőnek hivatalból jeleznie kellett.
Az RTL a Telexnek és a Blikknek azt közölte, hogy a produkció a nyári forgatás során állt kapcsolatban a versenyzővel, azóta nem egyeztettek. A csatorna elítélte az online sértegetés minden formáját, és tartózkodásra kérte a kommentelőket. A Telex kérdései között szerepelt, hogy ad-e az RTL pszichológiai támogatást a kiskorú versenyzőknek, hogyan mérlegelik az online bántalmazás kockázatát, és moderálják-e a sértő hozzászólásokat. Ezekre a közölt válasz nem tért ki. A forgatás utáni kapcsolattartás hiányát tehát maga a csatorna erősítette meg, de hogy az RTL-nek általában milyen gyakorlata van a kiskorúak utógondozására, az nem nyilvános.
Az a kijelentés, hogy a magyar állam semmit nem tesz az online zaklatás ellen, a tények szintjén nem áll meg. A Büntető Törvénykönyv 222. §-a vétségként bünteti a zaklatást, a nagykorú elkövetőt kiskorú sértett esetén szigorúbban. Ez az online elkövetésre is vonatkozik, magánindítványra. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011 óta működteti az Internet Hotline szolgálatot. Ez külön kategóriában fogadja az online zaklatásról, köztük a kortársak közötti online bántalmazásról szóló bejelentéseket. Kiskorú érintettsége esetén a szolgálat első körben maga lép kapcsolatba a platformmal, és kéri a tartalom eltávolítását. A hatóság 2026 augusztusában a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal közösen lelki segédanyagokat adott ki online visszaélések áldozatainak. A Kék Vonal 116 111-es száma ingyen és éjjel-nappal hívható. A még az Orbán-kormány idején elfogadott 2024. évi XXX. törvény gyermeki jogként rögzítette a zaklatás internetes formáival szembeni hatékony fellépést biztosító nevelést. A Tisza-kormány 2026 őszi törvényalkotási programja a digitális eszközök gyermekekre káros hatásainak mérsékléséről szóló törvényjavaslatot is tartalmaz. Ez a 2026. júniusi ismertetés szerint életkor-ellenőrzést, a függőséget okozó funkciók korlátozását és iskolai prevenciót írna elő, de október közepéig nem fogadták el. Az október 13-án elfogadott gyermekvédelmi csomag technológiasemleges tartalmi tilalmakat vezet be, kifejezetten az online zaklatásra szabott új eszközt nem. Arról lehet vitatkozni, hogy ezek az eszközök elégségesek és hatékonyak-e. Az viszont, hogy egyáltalán nincs állami fellépés, nem igaz.
„A rendőrség 2026 októberében eltűntként kereste a 15 éves Enikőt.”
A rendőrségi körözési adatlapra hivatkozó Blikk és Telex szerint a 2011-ben született makói lány 2026. október 11-én tűnt el. A körözést a Makói Rendőrkapitányság adta ki, 06040-157/625/2026. KÖR. számon.
„A lány az X-Faktor szombati, október 10-i adásában szerepelt, és trágár szövegű dalt adott elő, amelyen a zsűri felháborodott.”
A Telex szerint a lány Spaccone „Top Tier” című dalát adta elő a Bruno x Spacc duótól. Gáspár Laci „szégyennek és gáznak” nevezte, hogy egy ilyen fiatal versenyző ilyen dalt ad elő. A Délmagyar szerint a műsor után sok negatív, olykor sértő vélemény jelent meg.
„A produkciót leállították, Majka is a leállítók között volt, ByeAlex pedig megtapsoltatta a lányt.”
A Telex szerint Gáspár Laci, Majka és Solére is hamar leállította a produkciót, ByeAlex pedig álló tapsra kérte a közönséget. A Délmagyar a leállítást elsősorban Gáspár Lacinak tulajdonítja, Majka szerepét nem említi.
„Az előadott dal szerzőpárosa közeli kapcsolatban van Vini rapperrel, akinek hasonlóan trágár dalát a Most Wanted üldözői, Sebestyén Balázsék nevetve hallgatták, mielőtt elkapták volna.”
Az RTL 2026. szeptember 3-i oldala szerint a Most Wanted üldözői belehallgattak Vini „káromkodásokkal teletűzdelt” dalaiba, és „röhögőgörcsöt kaptak”. Vininek több közös dala van a Bruno x Spacc-szal. A „nagy haver” jelző személyes barátságot állít, erre csak a közös munkák utalnak.
„A lány később előkerült.”
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője október 12-én este megerősítette a Telexnek, hogy a lány előkerült. A Délmagyar szerint a Makói Rendőrkapitányság még aznap este visszavonta a körözést.
„A lány szülei szerint nem szökött el, csak nem tért vissza időben a szegedi lakásotthonba, ezért hivatalból jelezték a rendőrségnek; a szereplés nem viselte meg, és nem emiatt tűnt el.”
Az édesanya október 12-én azt mondta, hogy a lánya szegedi lakásotthonban él, és nem ért vissza időben, ezért a nevelőnek hivatalból jeleznie kellett. Szerinte a lány a kritikán „már akkor túllendült”, az apa szerint „nincs semmi baj”. Az, hogy a szereplés nem viselte meg, a szülők közlése; független megerősítése nincs.
„A 15 éves versenyzőre az adás után kommentek tömege zúdult a közösségi médiában.”
A Telex, a Délmagyar és a Blikk október 12-i beszámolója szerint a produkció után sok negatív, olykor sértő komment jelent meg. Az édesanya szerint a család is kapott bántó kommenteket. A pontos szám, például az „ezrek”, nem ismert. A privát üzenetekről és az iskolai következményekről nincs nyilvános adat.
„Az RTL a szereplés után magára hagyta a kiskorú versenyzőt, nem tartott vele kapcsolatot, és nem nyújtott neki támogatást.”
Az RTL október 12-én a Telexnek és a Blikknek azt közölte, hogy a produkció a nyári forgatás során állt kapcsolatban a versenyzővel, azóta nem egyeztettek. A Telex arra is rákérdezett, ad-e a csatorna pszichológiai támogatást a kiskorú szereplőknek. Erre a közölt válasz nem tért ki. Utógondozásnak tehát nincs nyoma, de azt sem lehet kizárni, hogy a csatornának van ilyen gyakorlata.
„A magyar állam semmit nem tesz az online zaklatás és a közösségi médiában zajló bántalmazás ellen.”
A Btk. 222. §-a büntetni rendeli a zaklatást, és ez az online formára is vonatkozik. A médiahatóság Internet Hotline szolgálata 2011 óta külön kategóriában fogadja az online zaklatásról szóló bejelentéseket. Kiskorú érintettsége esetén a szolgálat maga lép kapcsolatba a platformokkal, és kéri a tartalom eltávolítását. A 2024. évi XXX. törvény gyermeki jogként rögzíti az internetes zaklatással szembeni fellépésre nevelést. A kormány 2026 őszi törvényalkotási programjában szerepel a digitális eszközök gyermekekre káros hatásainak mérsékléséről szóló javaslat. Ezek hatékonysága vitatható, de az, hogy az állam „semmit” nem tesz, nem igaz.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.