A szám forrása a GKI Gazdaságkutató havi konjunktúrafelmérése, amely az Európai Bizottság módszertanával készül, szezonálisan kiigazítva. A 2026. október 22-én közzétett eredmény szerint a következő három hónapban a vállalkozások 14 százaléka készül a létszám szűkítésére, 7 százaléka a bővítésére. A Privátbankár beszámolója szerint az adatfelvétel október 14-én zárult. A foglalkoztatási indikátor szeptemberhez képest lényegében nem változott, és a hosszú távú átlaga alatt maradt. Mind a négy ágazatban a létszámcsökkentést tervezők vannak többségben, a legborúlátóbb az építőipar: az Index és a Privátbankár beszámolója szerint ott a cégek 22 százaléka csökkentené a létszámot, és csak 4 százalékuk bővítene.
Időrend és viszonyítási alap. A GKI saját közleményei szerint a létszámcsökkentést tervező cégek aránya még az Orbán-kormány idején, 2025 decemberében 13 százalék volt, 2026 januárjában 12 százalék. Februártól áprilisig, közvetlenül a 2026. április 12-i választás előtt, 11 százalék volt. Az áprilisi felmérés válaszai április első felében érkeztek, tehát még a kormányváltás előtti állapotot mérik. A választás után az arány júniusban és júliusban 10 százalék, augusztusban 13, szeptemberben 12, októberben 14 százalék volt. A mostani érték tehát a vizsgált időszak legmagasabbja, és a nyári mélyponthoz képest valós romlást mutat. A választás előtti szinttől azonban csak 1–3 százalékponttal tér el, és a leépítést tervezők aránya a kormányváltás előtt is meghaladta a bővítést tervezőkét.
Az ok kérdése. A felmérés a cégek terveit méri, okokat nem kérdez. A GKI októberi közleménye szerint romlott a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése, és ez összefügghet az új gazdaságpolitika bizonytalanságával. A legpesszimistább építőipar bizalmi indexe azonban a GKI szerint már a kormányváltás előtt, 2025 végén is a legalacsonyabb volt. Az a következtetés tehát, hogy a 14 százalék egészében a mostani kormányzás eredménye, nem következik az adatból. Az viszont igaz, hogy a leépítési szándék a nyár óta erősödött.